Mandeizmus

	Mandeusok;
Kialakult	7. század ?
Alapító	nem ismert
Államvallás	nem volt
Követők száma	~60.000 (Irak, 2011); ~2.500 (USA, 2008)

Mandeusok (mandeusen: מנדעיותא [tudományos átírásban Mandaʻiūtā], arabul: مندائية [tudományos átírásban Mandāʼīyah]) egy közel-keleti gnosztikus, monoteista és etnikai vallás, görög, iráni és zsidó hatásokkal.^[3]^[4]^[5]

A mandeusok a Tigris és az Eufrátesz alsó folyásánál élő mandeusok korábban nagy számban éltek Baszrában, Susterben, és Bagdadban is, de a muszlimok üldözése miatt megfogyatkozott a számuk.^[6] Ugyan a Korán – a zsidókhoz és keresztényekhez hasonlóan – védelemre méltónak tartja a napjainkban már mindössze néhány tízezer főből álló vallási közösséget, síita vallási vezetők ezt a tantételt az utóbbi időkben kétségbe vonták, és ezzel kiszolgáltatták őket a 2010-es évek megtorlásainak, ahogy a szunnita Iszlám Állam is kegyetlenkedéseket művelt velük.^[7]

A keresztény misszionáriusok János keresztényeknek, nazoreusok (nem egyenlők a mai nazarénusokkal), illetve szabioknak nevezték, és összetévesztették a szabeus néppel. A mandeusok az újkorban már az arab nyelvet használták, de régi vallásos irataik egy sajátságos, a szír nyelvhez legközelebb álló dialektusban vannak megírva.^[6]

Jellemzőik

Vallásuk a gnosztikus dualizmuson alapszik, de világos fogalmat nehéz alkotni hitrendszerükről a sok ellenmondás és zűrzavar miatt. Lényege röviden: az emberek kezdetben jók és igazak voltak, de négy próféta tévútra vezette őket. Haláluk után az emberek éter-világba kerülnek, ahol a „nagy szellem” látása lesz majd osztályrészük; bűneiktől gyakori keresztség felvétele által tisztulnak meg. Erkölcsi tanításaik a bibliai tízparancsolatban gyökreznek.^[6]

Hívei tisztelik Ádámot, Ábelt, Sétet, Énoszt, Noét, Sémet, Arámot és különösen Keresztelő Jánost. Ádámot, Sétet, Noét, Sémet és Keresztelő Jánost tekintik prófétának. Nézetük szerint Ádám a vallás alapítója, János pedig a legnagyobb és utolsó próféta.^[8]^:45^[9]

A 19. századi Fényes Elek a következőt írta róluk A Török Birodalom leirása című művében:

Szent János vagy szubis keresztények csupán Bagdad és Tarablus basaságokban laknak, igen csekély számmal. Van egy püspökük, ki Kurnában lakik. Saját, chaldeus nyelven irt evangeliumot használnak, mely keresztelő Szent Jánosnak saját maga által irt életrajzát foglalja magában, kit ők mint Krisztus megelőzőjét nagy tiszteletben tartanak. Minden más keresztény felekezettől abban különböznek leginkább, hogy a keresztség szentségével ismételve élnek. Mert nem csak a gyermekek, hanem még az élemedettebbek is gyakrabban megkereszteltetnek; sőt temetés előtt még a halott is megkereszteltetik. Templomaik vagy kápolnáik nincsenek, hanem istentiszteletüket szabad ég alatt náddal bekerített körben nagy titokban tartják. Élelmi szerek körül szerfeletti tisztasággal járnak el. A vizet meg nem isszák, ha csak saját edényeikbe magok nem merítik. S minden élelmi szer, melyet a szubis a bazárban vásárol, előbb ily vízben mosatik meg. A böjtölést (nagyböjt??) véteknek hiszik. Különben igen összetartanak, s más vallású családokba nem házasodnak. Szószegés náluk legnagyobb bűnnek bélyegeztetik. (Fényes Elek: A Török Birodalom leirása (1854), 289–290. o.^[10])

Szent könyveik

A következő szent könyveik ismertek:^[6]

Sidra robba (nagy könyv), amelyet alaptalanul Liber Adaminak is neveznek;
Sidra di Malke (királyi könyv),
Sidra di Jahja (János könyve)
néhány szertartásos könyv.

Jegyzetek

↑ Ahmed Al-Sheati: Iran Mandaeans in exile following persecution. Al Arabiya News, 2011. december 6. [2016. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ „Embraced by Worcester, Iraq’s persecuted Mandaean refugees now seek ‘anchor’—their own temple”, The Boston Globe, 2016. augusztus 13. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
↑ (1969. december 24.) „Problems of a History of the Development of the Mandaean Religion”. History of Religions 8 (3), 210–235. o. DOI:10.1086/462585. ISSN 0018-2710. JSTOR 1061760. „[Wilhelm] Brandt maintains that the oldest layer of Mandaean tradition is pre-Christian. He designates it "polytheistic material,'" which is nourished above all from "semitic nature religion" (to which he also accords baptismal and water rites) and "Chaldaean philosophy." Gnostic, Greek, Persian, and Jewish conceptions were added and assimilated to it. [...] A newer trend of Mandaean theology was first capable of bringing about a reformation by attaching itself to Persian models; this is the school of the so-called "teaching of the king of light" (Lichtkonigslehre), as Brandt has named it. [...] Both of the central principles of Mandeism, Light and Life, attached themselves to Iranian and Semitic conceptions.”
↑ Buckley, Jorunn J. (2002). The Mandaeans: Ancient Texts and Modern People. New York: Oxford University Press
↑ Ginza Rabba, 2nd, Drabsha (2019)
↑ ^a ^b ^c ^d Pallas, i. h.
↑ https://index.hu/kulfold/2014/10/15/iszlam_allam_magyar_szemmel/
↑ Nasoraia, Brikhah S.: Sacred Text and Esoteric Praxis in Sabian Mandaean Religion, 2012
↑ mandaean الصابئة المندايين: تعرف على دين المندايي في ثلاث دقائق. YouTube , 2019. november 21. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
↑ Fényes Elek: A Török Birodalom leírása történeti, statisztikai és geográfiai tekintetben., Pest, 1854, Kiadja Heckenast Gusztáv elektronikus elérés

Források

Mandeusok. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X

Külső hivatkozások

Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[alarabiya0612-1] Ahmed Al-Sheati: Iran Mandaeans in exile following persecution. Al Arabiya News, 2011. december 6. [2016. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 17.)

[2] „Embraced by Worcester, Iraq’s persecuted Mandaean refugees now seek ‘anchor’—their own temple”, The Boston Globe, 2016. augusztus 13. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)

[3] (1969. december 24.) „Problems of a History of the Development of the Mandaean Religion”. History of Religions 8 (3), 210–235. o. DOI:10.1086/462585. ISSN 0018-2710. JSTOR 1061760. „[Wilhelm] Brandt maintains that the oldest layer of Mandaean tradition is pre-Christian. He designates it "polytheistic material,'" which is nourished above all from "semitic nature religion" (to which he also accords baptismal and water rites) and "Chaldaean philosophy." Gnostic, Greek, Persian, and Jewish conceptions were added and assimilated to it. [...] A newer trend of Mandaean theology was first capable of bringing about a reformation by attaching itself to Persian models; this is the school of the so-called "teaching of the king of light" (Lichtkonigslehre), as Brandt has named it. [...] Both of the central principles of Mandeism, Light and Life, attached themselves to Iranian and Semitic conceptions.”

[4] Buckley, Jorunn J. (2002). The Mandaeans: Ancient Texts and Modern People. New York: Oxford University Press

[Ginza-5] Ginza Rabba, 2nd, Drabsha (2019)

[pallas-6] Pallas, i. h.

[7] ttps://index.hu/kulfold/2014/10/15/iszlam_allam_magyar_szemmel/

[BSN-8] Nasoraia, Brikhah S.: Sacred Text and Esoteric Praxis in Sabian Mandaean Religion, 2012

[MandaeanYT-9] الصابئة المندايين: تعرف على دين المندايي في ثلاث دقائق. YouTube , 2019. november 21. (Hozzáférés: 2022. február 2.)

[10] Fényes Elek: A Török Birodalom leírása történeti, statisztikai és geográfiai tekintetben., Pest, 1854, Kiadja Heckenast Gusztáv elektronikus elérés

[3]

[4]

[5]

[1]

[2]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

Mandeusok
Kialakult	7. század ?
Alapító	nem ismert

Államvallás	nem volt
Követők száma	~60.000 (Irak, 2011)^[1] ~2.500 (USA, 2008)^[2]

Mandeizmus

Tartalomjegyzék

Jellemzőik

Szent könyveik

Jegyzetek

Források

Külső hivatkozások

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.