A Pauling-skála az elektronegativitás ábrázolására szolgáló modell, amelyet 1932-ben Linus Pauling fejlesztett ki.

A modell lényege, hogy két atom (A és B) elektronegativitásának különbségével méri az A-B kötés ionrészét és ismertnek feltételezi az A-B molekula kísérleti úton meghatározott bomlási energiáját, A2 és B2 .

Így az A és B atom elektronegativitásának különbözete:

Az egyes kémiai elemek dimenzió nélküli elektronegativitásának kiszámításához a fluor elektronegativitását

definiálja kiindulópontként.

A szakirodalomban gyakran különböző értékeket adnak meg az elektronegativitás Pauling-skála szerinti értékének, ami a következő okokra vezethető vissza:

  • A bomlási energia sok elem, illetve kötés esetében nehezen határozható meg kísérleti úton.
  • A korábban használt referenciaérték és volt.
  • A mértani közép helyett korábban a számtani közepet is használták.
  • Végül a szakirodalomban a különböző értékek találhatók arányossági tényezőként.

A Pauling-skála szerinti értéktáblázat

szerkesztés
A Pauling-féle elektronegativitási értékek a periódusos rendszerben
Atomsugár nő → Ionizációs energia nő → Elektronegativitás nő →
Csoport
(oszlopok)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
Periódus
(sorok)
1 H
2,20
He
2 Li
0,98
Be
1,57
B
2,04
C
2,55
N
3,04
O
3,44
F
3,98
Ne
3 Na
0,93
Mg
1,31
Al
1,61
Si
1,90
P
2,19
S
2,58
Cl
3,16
Ar
4 K
0,82
Ca
1,00
Sc
1,36
Ti
1,54
V
1,63
Cr
1,66
Mn
1,55
Fe
1,83
Co
1,88
Ni
1,91
Cu
1,90
Zn
1,65
Ga
1,81
Ge
2,01
As
2,18
Se
2,55
Br
2,96
Kr
3,00
5 Rb
0,82
Sr
0,95
Y
1,22
Zr
1,33
Nb
1,6
Mo
2,16
Tc
1,9
Ru
2,2
Rh
2,28
Pd
2,20
Ag
1,93
Cd
1,69
In
1,78
Sn
1,96
Sb
2,05
Te
2,1
I
2,66
Xe
2,67
6 Cs
0,79
Ba
0,89
*
 
Hf
1,3
Ta
1,5
W
2,36
Re
1,9
Os
2,2
Ir
2,20
Pt
2,28
Au
2,54
Hg
2,00
Tl
1,62
Pb
2,33
Bi
2,02
Po
2,0
At
2,2
Rn
2,2
7 Fr
>0,79
Ra
0,9
**
 
Rf
 
Db
 
Sg
 
Bh
 
Hs
 
Mt
 
Ds
 
Rg
 
Cn
 
Nh
 
Fl
 
Mc
 
Lv
 
Ts
 
Og
 
 
Lantanoidák *
 
La
1,1
Ce
1,12
Pr
1,13
Nd
1,14
Pm
1,13
Sm
1,17
Eu
1,2
Gd
1,2
Tb
1,1
Dy
1,22
Ho
1,23
Er
1,24
Tm
1,25
Yb
1,1
Lu
1,27
Aktinoidák **
 
Ac
1,1
Th
1,3
Pa
1,5
U
1,38
Np
1,36
Pu
1,28
Am
1,13
Cm
1,28
Bk
1,3
Cf
1,3
Es
1,3
Fm
1,3
Md
1,3
No
1,3
Lr
1,291
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy