Neodímium

kémiai elem, rendszáma 60, vegyjele Nd
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 7.

A neodímium egy kémiai elem, lantanoida ritkaföldfém. A rendszáma 60, vegyjele Nd. Elnevezése: Neosz (görög): új, didimosz (görög): iker szavak párosításával keletkezett, a -di- szótagot kihagyták az elem nevéből. Tulajdonságai ugyanis hasonlóak a lantán (ikerpárja) tulajdonságaihoz.

60 prazeodímiumneodímiumprométium
-

Nd

U
   
               
               
                                   
                                   
                                                             
                                                               
   
60
Nd
Általános
Név, vegyjel, rendszám neodímium, Nd, 60
Latin megnevezés neodymium
Elemi sorozat lantanoidák
Csoport, periódus, mező ?, 6, f
Megjelenés ezüstfehér
Atomtömeg 144,242(3)  g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 4f4 6s²
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 22, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 7,01 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 6,89 g/cm³
Olvadáspont 1297 K
(1024 °C, 1875 °F)
Forráspont 3347 K
(3074 °C, 5565 °F)
Olvadáshő 7,14 kJ/mol
Párolgáshő 289 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 27,45 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 1595 1774 1998 (2296) (2715) (3336)
Atomi tulajdonságok
Oxidációs szám 3, 2, 1
(enyhén bázikus oxid)
Elektronegativitás 1,14 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 533,1 kJ/mol
2.: 1040 kJ/mol
3.: 2130 kJ/mol
Atomsugár 181 pm
Atomsugár (számított) 206 pm
Egyebek
Kristályszerkezet hexagonális
Mágnesség paramágneses, 20 K alatt antiferromágneses[1]
Elektromos ellenállás (sz.h.) (α-módosulat) 643 nΩ·m
Hővezetési tényező (300 K) 16,5 W/(m·K)
Hőtágulási tényező (sz.h.) (α-módosulat)
9,6 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (20 °C) 2330 m/s
Young-modulus (α-módosulat) 41,4 GPa
Nyírási modulus (α-módosulat) 16,3 GPa
Kompressziós modulus (α-módosulat) 31,8 GPa
Poisson-tényező (α-módosulat) 0,281
Vickers-keménység 343 MPa
Brinell-keménység 265 HB
CAS-szám 7440-00-8
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A neodímium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
142Nd 27,13% Nd stabil 82 neutronnal
143Nd 12,18% Nd stabil 83 neutronnal
144Nd 23,8% 2,29·1015 év α 1,905 140Ce
145Nd 8,3% Nd stabil 85 neutronnal
146Nd 17,19% Nd stabil 86 neutronnal
148Nd 5,76% Nd stabil 88 neutronnal
150Nd 5,64% 1,1·1019 év β-β- 3,367 150Sm
Hivatkozások

Története

szerkesztés

1885-ben fedezte fel Carl Auer von Welsbach osztrák vegyész Bécsben, amikor addig elemnek hitt didímiumot választott szét prazeodímiumra és neodímiumra.

Az 1950-es évekig más előfordulása nem is volt ismert, csak ekkor tudtak 99%-os tisztaságú neodímiumot előállítani monacitból, amely ritkaföldfémeket, köztük számos lantanoidát (pl. La, Ce, Nd) tartalmaz foszfátként vagy arzenátként. A bastnäsit nevű ércben is megtalálható jelentős mennyiségben halogenidként vagy fluor-karbonátként.

Tulajdonságai, felhasználása

szerkesztés

Gyorsan oxidálódik a szabad levegőn, amely lepattogzik, így a fém többi része is oxidálódhat – egy centiméteres nagyságú neodímium minta egy éven belül teljesen oxidálódik.

Az 1930-as évek óta a neodímium-oxidot az üveggyártásban hasznosítják, mennyiségétől függően élénkvöröstől a narancssárgán át halványliláig változhat az elszíneződés.

Vas-bór (Nd2Fe14B) ötvözete a jelenleg ismert legnagyobb erejű permanens mágnes. Az Nd2Fe14B mágnesek felületvédelme lehet cink (Zn), nikkel (Ni), réz (Cu), arany (Au) vagy epoxigyanta, ennek hiányában korrodálódik. A kereskedelemben kapható mágneseit leggyakrabban nikkel-réz-nikkel bevonattal látják el.

Lézer előállításához is használható: Nd:YAG lézer (Neodymium doped Yttrium-Aluminium Garnet).

Hivatkozások

szerkesztés
  1. Gschneidner, K. A.. Handbook on the Physics and Chemistry of Rare Earths. Amsterdam: North Holland (1978). ISBN 0444850228 

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Neodymium című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A Wikimédia Commons tartalmaz Neodímium témájú médiaállományokat.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy