A prostkeni csata vagy prostki csata (lengyelül Bitwa pod Prostkami) a lengyel-litván-tatár sereg győzelme a svéd-porosz hadak fölött 1656. október 8-án, Prostken (Prostki)(wd) mellett, az egykori Porosz Hercegség területén.

Prostkeni csata
KonfliktusÉszaki háború (1655–60)
Poroszországi tatárjárás
Időpont1656. október 8.
HelyszínProstken (Prostki), Észak-Lengyelország, Ełk közelében, a Ełk (Lyck) folyónál
EredményLengyel-tatár győzelem
Szemben álló felek
 Lengyelország-Litvánia
 Krími Tatár Kánság
 Svéd Királyság
 Porosz Hercegség
 Brandenburgi Választófejedelemség
Parancsnokok
 Wincenty Korwin Gosiewski
 Szuban Gázi Agi
 Waldecki György Frigyes
 Bogusław Radziwiłł litván herceg
Szemben álló erők
kb. 8 ezer reguláris katona és 2000 tatárkb. 4-5000 fő
  • 800 litván
Veszteségek
a lengyeleké kb. 250
a tatárokéról nincs adat
1500 fő
é. sz. 53° 41′ 56″, k. h. 22° 25′ 58″53.698889°N 22.432778°EKoordináták: é. sz. 53° 41′ 56″, k. h. 22° 25′ 58″53.698889°N 22.432778°E

Előzményei

szerkesztés

1655-ben Svédország és Brandenburg közösen támadta meg Lengyelországot, melyet nagyrészt elfoglaltak, de Częstochowa alatt elszenvedett vereség következtében az egész ország megmozdult és lassan kiszorították az országból a megszállókat.
A lengyelek a Varsó alatti háromnapos csatában ugyan vereséget szenvedtek, s feladni kényszerültek immár másodjára fővárosukat, de északra újabb nagy haditetteket hajtottak végre, amellyel már a svédek visszavonulásának útját veszélyeztették.

A nyáron a szövetséges krími tatárok átlépték a porosz–lengyel határt, amellyel a háború egy új és talán legvéresebb szakasza a poroszországi tatárjárás indult el.
A tatár lovasok nagy pusztítást vittek végbe a Porosz Hercegségben: falvakat és kisebb városokat tettek a földdel egyenlővé, lemészárolva német és porosz lakóikat, de az országban élő lengyel kisebbséget megkímélték. A tatárok zöme a lengyel seregtől függetlenül operált, viszonylag kisszámú tatár lovasság mozgott együtt a lengyel csapatokkal.

A tatárok nyomán hatoltak be a területre a lengyelek. A lengyel-litván sereg Wincenty Korwin Gosieiwki vezetésével Prostken felé vette az irányt, ahol gróf Georg Friedrich von Waldeck vezetésével svéd-porosz-brandenburgi csapatok állomásoztak.

A szembenálló erők

szerkesztés

A porosz-svéd-brandenburgi erők kb. ötezer emberből álltak, hozzájuk csatlakozott a renegát Bogusław Radziwiłł(wd) herceg is 800 litvánnal.

Gosiewski 8 ezer fős, zömében lovasokból álló sereget vezetett, rajtuk kívül állt a tatár segédcsapat kétezer lovasa Szuban Gázi Agi vezetésével. A könnyűlovas tatárok, mint irreguláris haderő, összehangolt manőverekben és fegyverzetben elmaradt a nyugati típusú jól felszerelt, képzettebb svéd és német csapatokkal szemben. Egyetlen esélyük a rajtaütésben, illetve a színlelt visszavonulásban volt, amikor az ellenség sorait megbontják, vagy kedvezőtlen terepre csalják.

Az állások elfoglalása

szerkesztés

Prostken településre, amely a két sereg között állt, a csata reggelén tatár és litván könnyűlovasság hatolt be. Két órával később Gosiewski is megérkezett a főerőkkel. Gosiewski azt tervezte, hogy túlerejét próbálja érvényesíteni és nyílt mezőn veri meg a svéd-német csapatokat. A tatárokat átküldte a Lyck folyón, ahol porosz előőrsökkel találták szembe magukat

A litvánok és a tatárok összecsaptak az ellenséges elővéddel, majd színlelt visszavonulásba kezdtek. Von Waldeck Bogusław herceget küldte egy ötszáz fős erősítéssel a Lyck folyóhoz a tatárok üldözésére. Mikor ezek beérték a tatárokat, azok a litvánokkal közösen csaptak le az ellenségre, erre von Waldeck visszavonulást rendelt el. Gosiewski maga is támadást vezényelt, ezért a poroszok eredeti állásaikat feladva hátrább vonultak. A teljes tatár horda rövidesen átkelt a Lycken és gyorsan beérve a svéd-német csapatokat rajtaütöttek a táborukon. A lengyel-litván sereg is rövidesen beérte őket és ötórás ütközetben megsemmisítő vereséget mértek a poroszokra és szövetségeseikre. Bogusław herceg valamennyi katonáját elvesztette a harcban és a tatárok elfogták. A poroszok és szövetségeseik teljes vesztesége 1500 fő volt, a lengyelek 250 embert vesztettek, míg a tábor elfoglalásával nagy zsákmányra tettek szert.

További események

szerkesztés

Gosiewski október 22-én ugyan vereséget szenvedett von Waldeck és Gustaf Otto Stenbock(wd) vezette svéd hadaktól a filipówi csatában, de ennek különösebb jelentősége nem volt. Bogusław herceg minthogy katonaság nélkül maradt meghódolt és visszatért a lengyel király hűségére. Gosiewski is kiegyezésre küldött ajánlatot Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelemnek, s az egyezség Lengyelország és Brandenburg között a következő évben meg is született, mely szerint a lengyel király lemond a Porosz Hercegség feletti hűbéri jogról. A tatárok a prostkeni csata után felhagytak az ország dúlásával és visszatértek a Krímbe. X. Károly Gusztáv svéd király ekkor kérte Erdély segítségét Lengyelország ellen.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bitwa pod Prostkami című lengyel Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy