Ugrás a tartalomhoz

Éta Carinae-köd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Éta Carinae-köd
Megfigyelési adatok
CsillagképCarina
Rektaszcenzió10h 45m 08s[1]
Deklináció–59° 52′ [1]
Távolság7500[1]-10 000 ,
2300 pc
Látszó méret (V)120 × 120[1]
Látszólagos magnitúdó (V)+1,0[1]
Fizikai tulajdonságok
Sugár30-35 fényév[1]
Más elnevezésekCaldwell 92, NGC 3372

Az Éta Carinae-köd (más néven Caldwell 92) egy diffúz köd a Hajógerinc csillagképben (Carina). Csak a déli félgömbről figyelhető meg, Magyarországról nem látható. Nevét a Tejútrendszer egyik legnagyobb tömegű és legnagyobb abszolút fényességű csillagáról, a köd közepén lévő, és azt sugárzásra gerjesztő η Carinae-ről kapta.

Felfedezése

[szerkesztés]

A ködöt Nicolas-Louis de Lacaille fedezte fel 1751-ben.

A James Webb űrtávcső egyik első képe, amelyen a „kozmikus szirtek” láthatók a NGC 3324 szélén.

Tudományos adatok

[szerkesztés]
Az η Carinae 1843-as nagy kitörése során kidobott anyag.
A kulcslyuk-köd.
Carina Nebula (ESO)

A Éta Carinae-köd a Tejútrendszer legfényesebb területén található. Átmérője körülbelül 300 fényév. Több nagyméretű csillag otthona (kb: 50-100 db). Mérete miatt több kisebb ködre is felosztják, legnagyobb a Kulcslyuk-köd. Maga a köd egy porból és gázból álló felhő, mely durván 1900 milliárd km hosszan terül el a Tejúton. A Tejútrendszer egyik legaktívabb területe. Első csillagai mintegy 3 milliárd évesek és egy hideg molekulafelhő összesűrűsödése révén jöttek létre. A ködösség középső részén egy buborékszerű táguló üreg keletkezett, melynek kifelé haladó fala úgynevezett globulákat (kisebb és sűrűbb anyagcsomókat) "körbefolyva" furcsa alakúvá formálja azokat. A kisebb felhők formálódásában egy másik mozgató rugó, az úgynevezett fotoevaporáció is szerepet játszik. Ennek folyamán a nagy tömegű égitestek (csillagok) sugárzása "párologtatja" a kis felhők anyagát és a felforrósodott gáz könnyen eltávozik. Mivel ezek a területek sűrűbbek a környezetüknél, lassan elválnak a köd többi részétől.

Éta Carinae

[szerkesztés]

Ez a ködösség foglalja magába égboltunk egykor második legfényesebb csillagát, az Éta Carinae-t, mely Napunknál körülbelül 100-szor nagyobb tömegű. Közel áll ciklusa végéhez, így szabad szemmel már nem is látható. A tudósok szerint néhány millió év múlva szupernóvává alakulhat.

A 19. század elején négymilliószor erősebb volt a fénye a Napunkénál, míg 1843-ban bekövetkezett óriás kitörése, melynek során a Napunk tömegének 12-szeresét vetette le magáról, az eközben 650 km/s sebességgel ledobódó anyag 1043 J nagyságú mozgási energiát hordozott.

HD 93129A

[szerkesztés]

A Tejútrendszer egyik legfényesebb csillaga.

Kulcslyuk-köd

[szerkesztés]

Az elnevezés a 19. században született, és John Herschel csillagásztól ered. A kulcslyuk szerkezet átmérője hozzávetőlegesen 7 fényév.

Megfigyelési lehetőség

[szerkesztés]
A képet a Hubble készítette 2007. április 24-én, 17. születésnapjának alkalmából. A panorámaképet 48 képkockából állították össze. A hamis színezésű felvételen a köd főbb részei láthatóak.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f NASA/IPAC Extragalactic Database. (Hozzáférés: 2009. március 2.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Eta Carinae Nebula
A Wikimédia Commons tartalmaz Éta Carinae-köd témájú médiaállományokat.


   NGC 3370  •  NGC 3371  •  NGC 3372  •  NGC 3373  •  NGC 3374   
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy