Írógép
Az írógép olyan mechanikus, elektromechanikus vagy elektronikus szerkezet, amely billentyűinek megnyomására betűket nyomtat közvetlenül egy papírlapra.
A szerkezettel dolgozó személyt gépírónak, gépírónőnek vagy gépelőnek nevezték.
Története
[szerkesztés]Az első írógépek olyképpen voltak szerkesztve, hogy egy emeltyűrúdon voltak az egyes betűk és jelek a nyomdai betűk módjára kivésve és a rudat kellett egy nyíláshoz előre-hátra mozgatni aszerint, amilyen betűt akartak lenyomtatni. Később kör alakú lemezt használtak, melyen épp úgy voltak a betűk alkalmazva, mint az előbbin és egy fogantyúval kellett a lemezt az írónyíláshoz forgatni. A betűváltó (Shift billentyű) először egy 1878-as Remington modellen jelent meg, azt megelőzően csupa nagybetűs írásmódot használtak.[1]
A 20. század nagy részében az írógépek elengedhetetlen eszközei voltak az irodáknak, hivataloknak és sok – ha nem a legtöbb – hivatásos írónak, egészen addig, amíg az 1980-as években előbb a szövegszerkesztő gépek, majd a számítógépek és a dokumentumszerkesztő programok át nem kezdték venni az írógépek feladatait. A fejlődő országokban azonban az írógépek ma is nagy népszerűségnek örvendenek.
Az írógépekre alakították ki a ma is leggyakrabban használatos QWERTY-típusú billentyűzetkiosztást. Ezt az írógépek mechanikájához szabták, amelyben az egymás mellett lévő billentyűk egymás után lenyomva összeakadhattak. A billentyűk elhelyezésekor tehát olyan elrendezést igyekeztek kialakítani, amelyben a gyakran egymás után következő betűk egymástól nagyobb távolságra vannak a billentyűzeten. A számítógépes billentyűzetek eltérő működése miatt ma már erre nem lenne szükség, eddig azonban egyik reformkísérlet eredménye sem vált olyan elterjedtté, mint az eredeti billentyűzetkiosztás.
2006-ban a következő cégek gyártottak írógépeket és kiegészítőket: Smith Corona, Olivetti, Adler-Royal, Olympia Business Systems, Brother Industries és Nakajima. Ezek közül mechanikus írógépet már csak az Olivetti gyárt, az összes többi cég már csak elektromos vagy elektromechanikus kivitelűt.
A régebbi típusú írógépek könyökkaros betűkar-szerkezetűek (Wagner rendszerűek) voltak, melyeknél nagybetűk írásakor az írógépkocsi hengere felemelkedett. A korszerű írógépek esetében a betűkarszerkezet csuklós, vagyis nagybetűk írásakor a betűkosár lesüllyed: ma már az írógépet gyártó országokban kizárólag ilyen felépítésű típusokat állítanak elő.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rehr, Darryl, Remington No. 2, 1878, <http://home.earthlink.net/~dcrehr/rem2.html>. Hozzáférés ideje: 2012-03-23 Archivált másolat. [2009. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
Források
[szerkesztés]A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
Irodalom
[szerkesztés]- Bennett, Pam: Typewriting Dictionary, London–New York etc., McGraw-Hill, 1987. ISBN 0-07-084992-7
- Hatvani László: Az írógép, Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1984.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
- Kis írógép-történelem Archiválva 2012. március 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Azt hiszi, tud írógépen írni? (cikk az Indexen egy webes írógépszimulátorról, 2016. július 12.), közvetlen link
- Antique Typewriter Collecting, History & Resources for the Collector
- Antique Typewriters, The Martin Howard Collection
- The Classic Typewriter Page
- Barbara Blackburn, the World's Fastest Typist
- Museum of Typewriters and Calculators at the Finnish Business College
- The Boston Typewriter Orchestra
- The Virtual Typewriter Museum
