Ugrás a tartalomhoz

Özönvíz (mítosz)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Özönvíz (Gustave Doré)

Az özönvíz mítosza sok nép kultúrájában megtalálható. A legkorábbi írott források a mezopotámiai Ziuszudra és Ut-napistim történetei, majd a Krisztus előtti zsidó történet (lásd Özönvíz (Biblia)), majd később, a 7. századtól a muszlim kommentárok, az iráni és arab változatok ismertek. Számtalan további korabeli nép írott vagy szóbeli hagyományában is megmaradt.[1] Ezek általános, de nem kizárólagos jellemzője, hogy a rossz erkölcsű emberek által lakott világot elöntötte a víz, amit csak a jók éltek túl, ezáltal átmenetileg megtisztult a világ.

Ezeken a pontokon a különféle özönvíz-regék többsége hasonló: világméretű pusztulás érte a Földet, amelyben az emberiség magja megmarad, hogy a faj fennmaradjon, akik csónakot, bárkát vagy hajót használnak a túléléshez.

Lehetett történelmi, valóságos alapja is, amit a pleisztocén-holocén becsapódási esemény idején a laurenciai jégtakaró megolvadásával járó nagy árvíz magyarázna. Ezt megerősíti, hogy számos nép – így például több amerikai indián törzs legendáiban – közvetlenül a vízözönt megelőző „több napról”, „lehulló csillagokról”, majd az ezt követő sötétségről és nagy áradásról, majd végül egy rá következő hideg időszakról mesél. A törökországi Göbekli Tepe feltárói 2016-2017-es tanulmányukban szintén ehhez az eseményhez kapcsolják azt a globális katasztrófát, amely Kr. e. 10 900 körül következhetett be, tömeges fajkihalással és a korai civilizációk összeomlásával járva.[2]

A mezopotámiai Ur városának feltárója, az angol régész Leonard Woolley is úgy vélte, hogy egy több méter vastag áradásos üledékrétegben a bibliai vízözön nyomaira bukkant. Ma már tudjuk, hogy ez nem a vízözön nyoma volt. Regionális, közel-keleti árvíz-hagyományok kialakulása az eddigi utolsó, interglaciális kezdetéhez is köthető, amikor a vízszint emelkedése viszonylag gyorsan töltötte fel a Fekete-tenger helyén elterülő mélyföldet, és a Perzsa-öböl egy részét is.

Vízözön a különböző népek mitológiájában

[szerkesztés]

Sumer mitológia

[szerkesztés]

Mezopotámia régészeti kincseinek felfedezése, illetve a sumer és akkád ékírásos táblák megfejtése előtt a vízözön bibliai történetét csupán a világ különböző pontjain élő természeti népek mitológiája őrizte. Mivel az akkád Gilgames-eposz korábban keletkezett a Teremtés könyvénél, ezért az eposz nem csupán a Teremtés könyvében megörökített vízözön-történet párjának, hanem közvetlen forrásának bizonyul.

Biblia

[szerkesztés]
Illusztráció a bárka építéséről a Nürnbergi Krónika egy lapján

A Biblia szerint Noé Isten parancsára építette meg bárkáját, hogy megmentse családját és a föld állatvilágát az özönvíztől. A történet Mózes I. könyvének (Genezis) 6–9. részeiben található meg.

Görög mitológia

[szerkesztés]

A görögöknél Deukalión és Pürrha története számol be a vízözönről.

Indiai mitológia

[szerkesztés]

Az indiai mitológiában Visnu első avatárája, Matszja, a hal építtetett bárkát, és mentette meg az embert, az állatokat, növényeket és a tudást.[3]

Más hagyományok

[szerkesztés]

Kína özönvíz-regéjének beszámolója szerint a folyók áradása okozta az árvizeket. Ezeket az árvizeket a tengerek fejezték be, amikor azok is túláradtak. A rege hőse azonban feleségével, három fiával és három lányával együtt elkerülte a pusztulást.

Áltudományos művek szerzője, René Noorbergen által idézett, más forrásban nem fellelhető „Dr. Thiwing E. W. kutató” tévesen feltételezi, hogy a mai kínai hajó szó a csónak és nyolc száj jeleiből tevődik össze, ami arra szerinte utalhat, hogy az első hajón nyolcan utaztak. Az ebből levezetett következtetése pedig, hogy a kínai hagyományok szerint az összes kínaiak ennek az egyetlen ősnek és családjának a leszármazottai lennének, egyszerűen saját költésű mese.[4] (A hajó, csónak jelentésű kínai írásjegy két részből áll. Az első önmagában is hajót, csónakot jelent, míg a második jelentése „a hegy lábánál lévő mocsár”. A dilettánsok számára látszólagos azonossággal szemben nincs benne nyolc és száj jelentésű rész.)

A Hawaii szigetek regéje szerint a világ teremtése után az emberek annyira elvetemedtek, hogy Kane, az istenük elhatározta, hogy elpusztítja földet. De úgy döntött, hogy egy igaz embernek és a családjának megengedi, hogy megmeneküljenek haragjától. Ők olyan hatalmas csónakot építettek, amelyen ház állt. Aztán megjött az eső, és a víz emelkedett, az óceánok egybefolytak, és az emberiség kipusztult. Csak a bárka lakói élték túl a katasztrófát. Végül Kane leapasztotta a vizet, és utasította az igaz embert és családját, hogy újra népesítsék be a földet.[5]

Az indonéziai Celebesz közepén élő toradjasok olyan áradásról beszélnek, amely befedte a legmagasabb hegyeket is, kivéve a Wawom Petato csúcsát. Ezúttal nem volt olyan szerencsés család, amelyik megmenekült volna. Ehelyett a történetben csak egyetlen terhes asszony élte túl az özönvizet.

Thaiföld hegyvidéki törzseinek, a liszuknak és a hmongoknak is egyaránt vannak olyan legendái, melyek egy nagy özönvízről szólnak. Az egyik hmong legenda szerint „az Ég Ura” figyelmeztet két fivért, hogy egy özönvíz hamarosan el fogja árasztani a földet. Arra utasítja az erőszakos, idősebb testvért, hogy készítsen egy vascsónakot, a szelíd testvért pedig arra kéri, hogy építsen egy facsónakot. Majd azt mondja az utóbbi fiúnak, hogy vigye be a csónakba a húgát, valamint minden állatfajból egy hímet, egy nőstényt és minden növényfajtából két magot. Amikor elérkezik az özönvíz, a vascsónak elsüllyed, a facsónak azonban fennmarad a vízen. Majd egy sárkány, mely úgy néz ki, mint egy szivárvány, felszárítja a földet. Végül a fiatalabb testvér feleségül veszi a húgát, és a leszármazottaik ismét benépesítik a földet.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://web.archive.org/web/20020204111850/home.earthlink.net/~misaak/floods.htm
  2. Archivált másolat. [2017. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 4.)
  3. Baktay Ervin Indiai regék és mondák, i. m. 35-37. o.
  4. René Noorbergen : Elveszett fajok titkai, 16. oldal
  5. René Noorbergen : Elveszett fajok titkai, 17. oldal
  6. http://wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/102010168#h=30:0-33:427

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Deluge (mythology)
A Wikimédia Commons tartalmaz Özönvíz (mítosz) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy