Ugrás a tartalomhoz

Őrhalom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őrhalom
Szent István-szentélyfülke
Szent István-szentélyfülke
Őrhalom címere
Őrhalom címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterFarkas Egon (független)[1]
Irányítószám2671
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség1028 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 04′ 34″, k. h. 19° 24′ 15″48.076130°N 19.404230°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 34″, k. h. 19° 24′ 15″48.076130°N 19.404230°E
Őrhalom (Nógrád vármegye)
Őrhalom
Őrhalom
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Őrhalom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrhalom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Őrhalom község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Ipoly völgyében fekszik, közvetlenül a szlovák határ mellett.

A közvetlenül határos települések a határ magyarországi oldalán: kelet felől Hugyag, délkelet felől Csitár, dél felől Nógrádmarcal, délnyugat felől Szügy, nyugat felől pedig Patvarc.

A határ szlovák oldalán a legközelebbi település az Ipoly túlpartján fekvő Ipolyvarbó (Vrbovka).

A két legközelebbi város Balassagyarmat és Szécsény, mindkettő 8–9 kilométerre nyugatra illetve keletre.

Története

[szerkesztés]

Őrhalom nevét már a középkorban is említették az oklevelek Stras és Zthras néven.

A 14. század elején Varbóky Márton fia Mihály birtoka volt, akitől a falut hűtlensége miatt Károly Róbert király elvette és Szécsényi Tamásnak adományozta. 1461-1481 között a szécsényi uradalomhoz tartozott. 1486-ban Óbudai Kálmán Péter vette zálogba Guthi Országh Lászlótól.

A 16. század második felében a török hódoltsághoz tartozott és 1562-1563-ban a nógrádi szandzsák községei között sorolták fel, 21 adóköteles házzal, majd 1579-ben 12 adóköteles házat vettek fel itt.

1598-ban (II.) Forgách Zsigmond volt a földesura. 1635-ben Bosnyák Tamás örökösei osztozkodnak rajta. 1665-ben Koháry István özvegye Balassa Judit birtokában volt. 1715-ben 10, 1720-ban 23 magyar háztartást írtak itt össze. 1740-ben a gróf Forgách család, 1770-ben e családon kívül még Bossányi Ferenc is birtokos volt itt, 1826-ban pedig gróf Forgách János és Szent-Ivány Ferenc volt országbíró, majd a 20. század elején gróf Mailáth István Gézának és gróf Forgách József örököseinek volt itt nagyobb birtoka. Az itteni két úrilak közül az egyiket Koltay Ernő, a másikat Kürti Jakab építették.
1873-ban nagy kolera járvány pusztította lakosait.

Az Ipolytól határolt félszigetszerű rész (ma Badószög) a régi község egyik utcája lehetett. A 17. században, amikor a törökök feldulták, a lakosság a falu mai helyén ütött tanyát, melyet három oldalról mocsár és bozót vett körül, ahol a nép alkalmas búvóhelyet talált.

A 18. században a község a Trázs nevet vette föl. Ekkor épült a római katolikus templom is, melynek főoltárában az 1757-es évszám olvasható.

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

2023-ban adták át az Ipolyon átívelő Szent-Iványi hidat, mely Ipolyvarbóval köti össze.[3]

Máriamajor és egyéb puszták

[szerkesztés]

A községhez tartozott Máriamajor (azelőtt Drahi-puszta) is: Máriamajortól kb. 500-600 méter távolságban állt egy dombon a régi község temploma, melynek nyomai még az 1900-as évek elején is láthatók voltak. Innen az Ipolyvölgyön keletre és nyugatra messze lehetett ellátni, ettől kapta a község a Strázsa nevet.
A templom déli oldalán volt egy tó, mely már teljesen betömődött, de a helyét ma is feneketlen tónak nevezik. E puszta a középkorban önálló helység volt, mely már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult, tehát ekkor már plebániája is volt.

Őrhalomhoz tartoztak még: Kisszállásoki-puszta (azelőtt Forgách-puszta), Ligeti-puszta (azelőtt Nispuszta), Ligeti szőlőtelep, Lívia-major és Drahi-puszta (azelőtt Szállások).

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Hegedűs József (független)[4]
  • 1994–1998: Kanyó János (független)[5]
  • 1998–2002: Kanyó János (független)[6]
  • 2002–2006: Kanyó János István (független)[7]
  • 2006–2010: Kanyó János István (független)[8]
  • 2010–2014: Farkas Egon (független)[9]
  • 2014–2019: Farkas Egon (független)[10]
  • 2019–2024: Farkas Egon (független)[11]
  • 2024– : Farkas Egon (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
983
976
967
925
1030
1028
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

1910-ben 1118 lakosából 1112 magyar volt. Ebből 1079 római katolikus, 22 evangélikus, 16 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 5,8% cigánynak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,1%, református 0,9%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 4,7% (16,4% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% örménynek, szerbnek, horvátnak és lengyelnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,4% volt római katolikus, 1,7% református, 1,3% evangélikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 3,7% felekezeten kívüli (35,2% nem válaszolt).[14]

Közlekedés

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala, települési főutcája a 22-es főút, ezen érhető el az ország távolabbi részei felől is. (A főút nem érinti Patvarcot, így az ott közlekedők számára Őrhalom az első település Balassagyarmatot keleti irányban elhagyva.) Csitárral a 2119-es út köti össze, Nógrádmarcal felé pedig a 2121-es út indul a község nyugati külterületei irányából. A szlovákiai Ipolyvarbóval az Ipolyon átívelő Szent-Iványi híd köti össze.[3]

Vonattal a MÁV Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg; Őrhalom megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Balassagyarmat és Hugyag között található, fizikailag a belterület északi széle közelében helyezkedik el; közúti elérését csak egy önkormányzati út (Varbói út) biztosítja. A községet érintő vonatok korábban a mára már megszűnt Őrhalom vasútállomáson álltak meg, ez a belterület nyugati széle közelében volt, közúti elérését a 22-es főútból, még a falu előtt, nem sokkal a 30. kilométere után kiágazó (2024-ig országos közútnak minősülő) 22 304-es számú mellékút biztosította; emlékét a még ma is álló, bár egyre rosszabb állapotú állomási épületek őrzik.

A községet érintő helyközi autóbuszvonalakː 1010, 1012, 3080, 3081, 3084, 3305[15] a 22-es főúton.

Nevezetességei

[szerkesztés]
Szent István szobor Őrhalomban
  • Szent István szobor a Millenniumi emlékparkban (2000): Szécsény felől a falu szélén kialakított emlékparkban áll Szent István szobra, Szpisják Pál 1999-ben készült alkotása.
  • Szent István-szentélyfülke (helyi nevén kápolna) (1888): A népies, eklektikus stílusú szentélyfülkét 1888. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén szentelték fel.
  • Római Katolikus Templom (1937-ben épült újjá): A mai, Szent István király tiszteletére szentelt templom 1937-ben épült. A berendezés egy része, így a tölgyfa padsorok is a régi barokk templomból maradtak meg. A templom a település határában domboldalon, szabadon áll. Közelében található a Szent István szobor ( a település védőszentje) is mely az augusztus 20.-i körmenet egyik állomása.
  • Hősök keresztje (1920) és a Szentháromság szobor (1908), melyek az ófaluban találhatók.
  • Mária kápolna: jelenlegi helyére, a falu nyugati végére 2006-ban került.
  • Rokkant pusztai kápolna (1920-as évek): Az Őrhalom határában lévő kápolna 1992. szeptember 13-án lett felújítva.
  • Trianon kereszt (2008) az Ipoly folyó partján, Ipolyvarbó község alatt.
  • Kövecses és Új-árok horgász tavak
  • Horgásztó és camping

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b Szabó Ákos: Újabb híd köti össze Magyarországot Szlovákiával (magyar nyelven). Magyar Építők, 2023. december 1. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
  4. ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  6. ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  11. ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Őrhalom Helységnévtár
  14. ↑ Őrhalom Helységnévtár
  15. ↑ https://www.google.com/maps/place/%C5%90rhalom,+R%C3%A1k%C3%B3czi+%C3%BAt+138./@48.0767466,19.3906333,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47401ee0540fde59:0xb1e51ac479ce8a46!8m2!3d48.076743!4d19.392822?hl=hu

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Őrhalom&oldid=27454437”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy