Apacsok

Apacsok

Geronimo • Essa-queta • Victorio • Mangas Colorados Hattie Tom • Lozen • Naiche • Nana

Teljes lélekszám

57 199-104 556 (2000)

Régiók

Kb. 5000-6000 fő él Arizona, Új-Mexikó és Oklahoma területén, a számukra fenntartott rezervátumokban, az Egyesült Államokban.

Nyelvek

amerikai angol csirikava, hikaría, lipan, meszkalero, nyugati apacs, síksági apacs

Vallások

sámánizmus, kereszténység

Rokon népcsoportok

navahók

A Wikimédia Commons tartalmaz Apacsok témájú médiaállományokat.

Az apacs név több kulturálisan kapcsolódó csoportnak az együttes neve az Amerikai Egyesült Államokban. Ezek a népek egy déli atabaszkán (apacs) nyelvet beszélnek. A mai apacs elnevezés nem foglalja magába a navahókat. Mindazonáltal a navahó és a többi apacs csoportok kultúrájukon és nyelvükön keresztül kapcsolatban állnak és apacsoknak tartják magukat. Az apacs népek élőhelye azelőtt felölelte Kelet-Arizonát, Északnyugat-Mexikót, Új-Mexikót, Texas egyes részeit és a Nagy Síkságot.

Jellemzésük

Sosem volt teljes egység az apacs törzsek között. Hét különböző nyelvet beszéltek. Az apacs törzsek jelenlegi felosztása tartalmazza a navahót, nyugati apacsokat, csirikavát, meszkalerókat, jikarillákat, lipanokat, és síkvidéki apacsokat (azelőtt kajova-apacs). Az apacs törzsek most főként Oklahomában és Texasban élnek és rezervátumaik vannak Arizonában és Új-Mexikóban. Sok navahó lakik egy 65 000 km² területű rezervátumban az Egyesült Államok „Four Corners” régiójában. Néhány apacs városokba (mint például New York) költözött.

Az apacs törzsek történelmileg nagyon erőteljesek voltak, századokon keresztül a spanyolokkal és mexikóiakkal állandó harcban álltak. Az első apacs rajtaütések Sonorán úgy tudjuk, hogy a késői 17. század folyamán zajlottak. Az amerikai hadsereg a különféle csatározások során úgy tapasztalta, hogy vad harcosok és ügyes hadvezérek. A hadviselés az apacs népek és az Euro-Amerikaiak között olyan sztereotípiákhoz vezetett, amelyeket gyakran torzítanak el félreértések.

Az apacsok eredete

Az apacsok őshazája Kanada északnyugati részében volt, és valamikor az 1300-1400-as évek fordulóján, a spanyolok érkezése előtt jelentek meg a délnyugaton. Birtokukba vették a pueblo falvak körüli vidéket, és szent zarándokhelyeik megteremtésével jogot formáltak ezekre a területekre.

Az apacs név eredete

Nevük a zunyi „apachu” szóból ered, ami ellenséget jelent. Az apacsok viszont nyelvjárásuktól függően többféleképpen nevezték magukat: tinneh, tinde, inde vagy nide és mindegyik jelentése „a nép”.

Lásd még

• Az apacsok történelme
• Hikaría-apacs háború

Irodalom

• Basso, Keith H. (1969). Western Apache witchcraft. Anthroplogical papers of the University of Arizona (No. 15). Tucson: University of Arizona Press,
• Brugge, David M.. Navajos in the Catholic Church Records of New Mexico 1694 - 1875. Window Rock, Arizona: Research Section, The Navajo Tribe (1968) 
• Brugge, David M. (1983). Navajo prehistory and history to 1850. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 489–501). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
• Cordell, Linda S. Ancient Pueblo Peoples. St. Remy Press and Smithsonian Institution, 1994. ISBN 0-89599-038-5.
• Etulain, Richard W. New Mexican Lives: A Biographical History. University of New Mexico Center for the American West, University of New Mexico Press, 2002. ISBN 0-8263-2433-9
• Foster, Morris W; & McCollough, Martha. (2001). Plains Apache. In R. J. DeMallie (Ed.), Handbook of North American Indians: Plains (Vol. 13, pp. 926–939). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
• Goodwin, Greenville. The Social Organization of the Western Apache. Tucson, Arizona: University of Arizona Press. LCCN 76-75453 [1941] (1969) 
• Gunnerson, James H. (1979). Southern Athapaskan archeology. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 9, pp. 162–169). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
• Haley, James L. Apaches: A History and Culture Portrait. University of Oklahoma Press, 1997. ISBN 0-8061-2978-6.
• Hammond, George P., & Rey, Agapito (Eds.). (1940). Narratives of the Coronado Expedition 1540-1542. Albuquerque: University of New Mexico Press.
• Henderson, Richard. (1994). Replicating dog travois travel on the northern plains. Plains Anthropologist, 39, 145-59.
• Hodge, F. W. (Ed.). (1907). Handbook of American Indians. Washington.
• Hoijer, Harry. (1938). The southern Athapaskan languages. American Anthropologist, 40 (1), 75-87.
• Hoijer, Harry. (1971). The position of the Apachean languages in the Athapaskan stock. In K. H. Basso & M. E. Opler (Eds.), Apachean culture history and ethnology (pp. 3–6). Anthropological papers of the University of Arizona (No. 21). Tucson: University of Arizona Press.
• Huld, Martin E. (1983). Athapaskan bears. International Journal of American Linguistics, 49 (2), 186-195.
• Krauss, Michael E. (1973). Na-Dene. In T. A. Sebeok (Ed.), Linguistics in North America (pp. 903–978). Current trends in linguistics (Vol. 10). The Hague: Mouton. (Reprinted 1976).
• Landar, Herbert J. (1960). The loss of Athapaskan words for fish in the Southwest. International Journal of American Linguistics, 26 (1), 75-77.
• Newman, Stanley. (1958). Zuni dictionary. Bloomington: Indiana University.
• Newman, Stanley. (1965). Zuni grammar. Albuquerque: University of New Mexico Press.
• Opler, Morris E. (1936a). A summary of Jicarilla Apache culture. American Anthropologist, 38 (2), 202-223.
• Opler, Morris E. (1936b). The kinship systems of the Southern Athapaskan-speaking tribes. American Anthropologist, 38 (4), 620-633.
• Opler, Morris E. (1941). An Apache life-way: The economic, social, and religious institutions of the Chiricahua Indians. Chicago: The University of Chicago Press.
• Opler, Morris E. (1975). Problems in Apachean cultural history, with special reference to the Lipan Apache. Anthropological Quarterly, 48 (3), 182-192.
• Opler, Morris E. (1983a). The Apachean culture pattern and its origins. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 368–392). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
• Opler, Morris E. (1983b). Chiricahua Apache. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 401–418). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
• Opler, Morris E. (1983c). Mescalero Apache. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 419–439). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
• Opler, Morris E. (2001). Lipan Apache. In R. J. DeMallie (Ed.), Handbook of North American Indians: Plains (Vol. 13, pp. 941–952). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
• Plog, Stephen. (1997). Ancient peoples of the American Southwest. London: Thames and London, LTD. ISBN 0-500-27939-X.
• Reuse, Willem J., de. (1983). The Apachean culture pattern and its origins: Synonymy. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 385–392). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
• Schroeder, Albert H. (1963). Navajo and Apache relationships west of the Rio Grande. El Palacio, 70 (3), 5-23.
• Schroeder, Albert H. (1974a). A study of the Apache Indian: Parts 1-3. American Indian ethnology: Indians of the Southwest. New York: Garland.
• Schroeder, Albert H. (1974b). A study of the Apache Indian: Parts 4-5. American Indian ethnology: Indians of the Southwest. New York: Garland.
• Schroeder, Albert H. (1974c). The Jicarilla Apache. American Indian ethnology: Indians of the Southwest. New York: Garland.
• Sweeney, Edwin R. (1998). Mangas Coloradas: Chief of the Chiricahua Apaches. University of Oklahoma Press. ISBN 0-8061-3063-6
• Terrell, John Upton. (1972). Apache chronicle. World Publishing. ISBN 0-529-04520-6.
• Tiller, Veronica E. (1983). Jicarilla Apache. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 440–461). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
• Witherspoon, Gary. (1983). Navajo social organization. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 524–535). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Apacsok témájú médiaállományokat.

Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Apacsok témában.

• Fort Sill Apache Tribal Chairman Jeff Houser's Website (angolul)
• Kiowa Comanche Apache Indian Territory Project (angolul)
• American Indian Language Development Institute (has children's video of Cactus Boy story in Western Apache) (angolul)
• Tonto Apache Tribe (Arizona Intertribal Council) (angolul)
• Yavapai-Apache Nation (Arizona Intertribal Council) (angolul)
• Story of the Yavapai-Apache Exodus Day (angolul)
• White Mountain Apache Tribe (Arizona Intertribal Council) (angolul)
• San Carlos Apache Tribe (Arizona Intertribal Council) (angolul)
• Official Yavapai-Apache Nation website
• Post-Contact Social Organization of Three Apache Tribes (angolul)
• The San Carlos Apache people. [2006. január 5-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.) (angolul)
• Rico Leffanta: Fort Apache Indian Reservation (angol nyelven). [2006. február 3-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.) (angolul)
• Rico Leffanta: HON DAH! (angol nyelven). [2006. február 11-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.) (angolul)
• Rico Leffanta: Puberty Ceremony of White Mountain Apaches (angol nyelven). [2009. augusztus 18-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.) (angolul)
• Rico Leffanta: Fort Aapache Indian Reservation (angol nyelven). [2002. február 22-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.) (angolul)
• Apache Indians Defended Homelands in Southwest (angolul)
• Sonora: Four centuries of indigenous resistance (angolul)
• Apache Language Sample (angolul)
• Bibliography from Kevin Reeve (angolul)
• Indians of Arizona (from History of Arizona) Archiválva 2008. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• The Apache (from History of Arizona) (angolul)Archiválva 2015. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Apache myths & texts (angolul)
• Grenville Goodwin's preface to Myths and Tales of the White Mountain Apache (angolul)
• Online Etymology Dictionary (angolul)
• Inde (Apache) Literature (angolul)