Ugrás a tartalomhoz

Aranyosapáti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranyosapáti
Aranyosapáti címere
Aranyosapáti címere
Aranyosapáti zászlaja
Aranyosapáti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásVásárosnaményi
Jogállásközség
PolgármesterKazsuk Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4634
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség2024 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség97,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 16′48.200000°N 22.266667°EKoordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 16′48.200000°N 22.266667°E
Aranyosapáti (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Aranyosapáti
Aranyosapáti
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Aranyosapáti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosapáti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aranyosapáti község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye északkeleti részén fekszik, a Tisza bal partján, Vásárosnaménytól 12 kilométerre északra.

A szomszédos települések: észak felől Újkenéz, északkelet felől Tiszaadony, délkelet felől Tiszavid, dél felől Gyüre, délnyugat felől Lövőpetri, nyugat felől Nyírlövő, északnyugat felől pedig Tornyospálca.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton négy irányból érhető el: Kisvárda, illetve Tiszaadony felől [a Tiszán kompon átkelve] a 4109-es úton, Vásárosnamény-Gyüre és Újkenéz felől pedig a 4115-ös úton.

Vonattal a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon érhető el, melynek egy megállási pontja van itt; Aranyosapáti megállóhely a 4109-es út vasúti keresztezésétől nem messze délre található, közúti elérését az előbbi útból kiágazó 41 316-os számú mellékút teszi lehetővé.

Története

[szerkesztés]

Aranyosapáti 1950-ben keletkezett két falu, Kopócsapáti és Révaranyos egyesüléséből. Révaranyos maga is két középkori falu, Aranyos és Bács összeolvadásából jött létre a 17. század végén.

Neve is utal arra, hogy valamikor apátsági birtok volt. Apáti első fennmaradt okleveles említése 1316-ból való, amikor I. Károly a területet akkori uraitól elvette és Kállai Egyed fiainak adományozta.

Bács neve a történeti forrásokban először 1331-ben, Aranyosé 1448-ban bukkan fel. Tulajdonosaik többször változtak, voltak a Várday, az Upory és az Eördögh család birtokában is.

A török hódoltság alatt a lakosság száma erősen lecsökkent. A 18. században orosz lakosok is érkeztek a településre.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Pálfi András (független)[3]
  • 1994–1998: Pálfi András (független)[4]
  • 1998–2002: Pálfi András (független)[5]
  • 2002–2006: Varga Péter (független)[6]
  • 2006–2010: Kozma Erika (független)[7]
  • 2010–2014: Sándorné Kozma Erika (független)[8]
  • 2014–2016: Sándorné Kozma Erika (független)[9]
  • 2016–2019: Kazsuk Csaba (független)[10]
  • 2019–2024: Kazsuk Csaba (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Kazsuk Csaba (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2016. április 10-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség

[szerkesztés]

Aranyosapáti népessége 2011-ben 1988 fő volt, de 2016 elejére 2054 főre emelkedett. A népességszám növekedésében jelentős szerepet játszottak az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltözők.[13]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2041
2040
2047
2069
2005
2003
2024
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 38,6% cigánynak, 0,3% ukránnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,6%, református 36%, görögkatolikus 23,4%, felekezeten kívüli 5,9% (13,1% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 17,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek és örménynek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,6% volt római katolikus, 28,2% református, 17,1% görög katolikus, 3,6% egyéb keresztény, 7,9% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. május 22.)
  9. Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. a b Aranyosapáti települési időközi választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2016. április 10. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  11. Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  13. Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. [2017. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. Aranyosapáti Helységnévtár
  16. Aranyosapáti Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy