Ugrás a tartalomhoz

Ascoli Piceno

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ascoli Piceno
Ascoli Piceno címere
Ascoli Piceno címere
Ascoli Piceno zászlaja
Ascoli Piceno zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióMarche
MegyeAscoli Piceno megye
VédőszentEmygdius
Irányítószám63100
Körzethívószám0736
Forgalmi rendszámAP
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség45 571 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség288,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság154 m
Terület158,02 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 51′ 17″, k. h. 13° 34′ 31″42.854722°N 13.575278°EKoordináták: é. sz. 42° 51′ 17″, k. h. 13° 34′ 31″42.854722°N 13.575278°E
Elhelyezkedése Ascoli Piceno megye térképén
Elhelyezkedése Ascoli Piceno megye térképén
Ascoli Piceno weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ascoli Piceno témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ascoli Piceno település Olaszországban, Ascoli Piceno megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Adriai-tengertől nyugatra, Castagneti nyugati szomszédjában fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Ascoli Piceno már az ókorban is lakott hely volt. Itt vezetett át a Rómát az Adriai tengerrel összekötő fontos sókereskedelmi út a Via Salaria, a „Sóút”, hogy összekösse Laziót az Adriai-tenger partján működő sólepárlókkal. Egy időre a város névlegesen függetlenné vált Rómától Itália más városaival együtt, ezt azonban Róma nem tűrte el, és visszafoglalta őket.

A középkorban Ascolit a keleti gótok, majd a lombard király, Faroald pusztította. Közel két évszázadon át a Lombard Nagyhercegség (Spoleto központtal) része (593–789).

1189-ben egy köztársasági önkormányzat jött létre itt, amely azonban belső viszályok miatt végül elbukott. Ebben a labilis helyzetben megnyílt az út a külföldi diktatúrák felé, mint pl. I. Galeotto Malatesta (14. század), és Francesco Sforza. 1482-ben a Sforzák kiszorultak, de Ascoli ismét kénytelen volt alávetni magát a pápai fennhatóságnak. 1860-ban Marchéval és Umbriával együtt az újonnan létrejött egységes Olasz Királysághoz csatolták.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Sant’Emidi székesegyház
  • Lombard-palota
  • Ercolani (11-12. századi vár)
  • Ferences kolostor
  • Palazzo dell’Arengol
  • Palazzo dei Capitani del Popolo
  • Szent Ferenc templom – gótikus stílusú
  • San Domenico kolostor – reneszánsz stílusú (17. századi freskók)

Források

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy