Ugrás a tartalomhoz

Bőny

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bőny
Falucentrum
Falucentrum
Bőny címere
Bőny címere		 Bőny zászlaja
Bőny zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásGyőri
Jogállásközség
PolgármesterFarkas János (független)[1]
Irányítószám9073
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség2216 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület50,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 39′ 00″, k. h. 17° 52′ 00″47.650000°N 17.866667°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 00″, k. h. 17° 52′ 00″47.650000°N 17.866667°E
Bőny (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Bőny
Bőny
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Bőny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőny témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bőny község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, Győrtől 17 kilométerre helyezkedik el, annak vonzáskörzetében, Győr-Moson-Sopron vármegye keleti szegletében, Komárom-Esztergom vármegye határán. A falutól mindössze 11 kilométerre fekszik Bábolna városa.

Az M1-es autópálya több kilométeren keresztül a település közigazgatási területének északi és nyugati határvonalánál húzódik; nagyrészt a területén található – de a belterülettől több kilométer távolságra – a Győr-kelet autópálya-csomópont. Főutcája a 8136-os út, amiből itt ágazik ki, a 36,700-as kilométerszelvénye táján a Rétalapra vezető 81 138-as számú mellékút. Keleti határszélén a 8152-es út húzódik, továbbá még egy útszakasza számozódik országos közútként: a 8136-osból 40,8 kilométer után északnak kiágazó 81 139-es út, ami Bőny-Szőlőhegyre vezet.

A községnek nincs vasúti összeköttetése. A legközelebbi vasútállomás Nagyszentjánoson, illetve Győrben található.

Az éghajlata erősen kontinentális jellegű. A falu mellett folyik az év nagy részében jelentéktelen vízhozamú Bakony-ér, amely a múltban áradásaival komoly károkat okozott. Az időjárás viszonylagos szélsőségességével is magyarázható, hogy a 20. század fordulóján az egyik legjelentősebb háziállat az igénytelen juh volt a településen. Létezik még egy ritkaságnak számító ősdiófás terület.

Története és mai élete

[szerkesztés]

A község határában néhány évtizeddel ezelőtt végzett kutatófúrások során melegvizes forrást találtak, melyet akkor lezártak. Az első emlékek, amelyek a térség lakott voltára utalnak, az újkőkorszakból származnak. A múltban végzett kutatások a bronzkorból származó eszközöket, fegyvereket hoztak a felszínre Szőlőhegyben, Örkénypusztán és Györgyházán. A rómaiak uralma idején a terület lakott térség volt, aminek ékes bizonyítéka a győri Kőtárban megtekinthető síremlék.

Bőny nevével egy 1235-ben kiadott oklevélben találkoztunk Buun, majd 1240-ben Buhun alakban. A település neve valószínűleg a „Bő” személynévből ered, amely feltehetően a térségben birtokkal rendelkező családot jelölik. A Bő név török eredetű, jelentése nemzetségfő. A község 1300-ban a Cseszneky család birtoka volt.

A mai Bőny területén a 13. századtól kezdve önálló településként találkozunk Örkény nevével, melyet oklevelek először 1220-ban Irkin, majd 1222-ben Vrken néven jelöltek. Fontos állomásként szerepel Örkény múltjában az 1391. esztendő, ugyanis ekkor készült el a Szent Mihály arkangyal tiszteletére épített templom, amely mintegy 18 lépés átmérőjű kör alakú építmény volt. A település életének legnehezebb korszakai közé sorolható a török hódoltság időszaka, amikor Bőny és Örkény minden bizonnyal lakatlanná vált. Az 1700-as évek végén megkezdődik a térség számos kisebb településének egyesítése.

A község múltjának egyik kiemelkedő időszaka volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A temetőben ma is gondozzák Pálffy Károly huszár főhadnagy sírját, aki a komáromi várért folytatott harcokban sebesült meg. A faluban a reformált hitvallású gyülekezet már 1785-ben iskolát működtetett. A közbirtokosság révén nagyon szoros kapcsolat alakult ki Bőny és Rétalap között már a 18. században. 1888. március 19-én Bőnyt és Rétalap községeket egyesítik Bőnyrétalap néven. A második világháború befejeződésekor a földosztás után rövid idővel megalakítják az első szövetkezetet, Szabad Május 1. néven.

Bőny 1959-ben lett „szocialista község” hat termelőszövetkezettel. Bőny és Rétalap több mint 100 éves közös együttlét után 1992. január 1-jén szétvált. A község külterülete a Szőlőhegy, amely a viszonylag kevés állandó lakos mellett egyre több, hétvégi telekkel, házzal rendelkezőt vonz oda. A falu belterületén ma már kevés építési telek alakítható ki. Emiatt mindinkább előtérbe került a régi házak felújítása, átalakítása. Az 1945 előtti években a falu területén több középbirtokos, illetve bérlő élt, a saját társadalmi helyzetüknek megfelelő életkörülményeket alakították ki. Ennek ma is látható emlékei az átalakított kastélyok. Ezek az épületek díszes lakóépületek, kúriák voltak. A község értékei, közé tartozik a három, felújított templom. A településen három nagy történelmi egyház van jelen.

Legkisebb számban az evangélikus, megközelítőleg azonos számban a református és a katolikus hívek. 1945 előtt nagy számú volt a zsidóság, de a közösség a holokauszt következtében elpusztult. Az egyházak az elmúlt évtizedek, okozta kábultságból ébredve mind fontosabb szerepet, töltenek be a település életében.

Bőny az élet minden területén Győrhöz kötődik, így közlekedésében is. Győrön kívül közvetlen autóbuszos összeköttetés van Bábolnával és Budapesttel is (csak oda irányban a hét első munkanapját megelőző munkaszüneti napon (vasárnap)). A munkaképes lakosság nagy része ingázik a győri ipari üzemekbe, jelentős számú a helyben foglalkoztatottak száma is. A falunak van kultúrotthona, ebben található a községi és az iskolai könyvtár. Az iskola fennhatósága alá tartozik a sportközpont, amely a tornacsarnokot, a labdarúgópályát és a bitumenes kézilabdapályát foglalja magában. Az orvosi rendelőt 2003-ban újították fel, mint Egészségügyi Központot. Itt a rendelő, a védőnő és a gyógyszertár egy helyen található, illetve innen látja el Rétalap községet is. A számítógépes adatbázisa kísérletként a megyei kórházéval egyesítve lett.

A település a Bakonyér Önkormányzati Társulás tagja.

2016. október 26-án a faluban egy, az egész országot megrázó rendőrgyilkosság történt.

A közeljövő egyik nagyon fontos feladatának tekinti a Képviselő-testület a településen lévő kúriák – többek között a községháza – felújítását.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1992–1994: Bogdán László (független)
  • 1994–1998: Bogdán László (független)[3]
  • 1998–2002: Böhm Csaba (független)[4]
  • 2002–2006: Bőhm Csaba (független)[5]
  • 2006–2010: Dr. Muraközi László Károly (független)[6]
  • 2010–2014: Dr. Muraközi László Károly (független)[7]
  • 2014–2019: Dr. Muraközi László Károly (független)[8]
  • 2019–2024: Szabó Csaba (független)[9]
  • 2024– : Farkas János (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2122
2165
2151
2176
2208
2239
2216
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (22,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,4%, református 10,3%, evangélikus 2,8%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 5,2% (36,5% nem nyilatkozott).[10]

Látnivalók

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Képtár

[szerkesztés]
  • Református templom
    Református templom
  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom
  • Iskola és községi sportcsarnok
    Iskola és községi sportcsarnok
  • A Bothmer-kúria ma községháza
    A Bothmer-kúria ma községháza
  • Községháza elölről
    Községháza elölről
  • Gólya 2013-ban
    Gólya 2013-ban

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  5. ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  6. ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  8. ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  10. ↑ Bőny Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Bőny
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőny témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bőny&oldid=27598175”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy