Ugrás a tartalomhoz

Bad Wimpfen

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bad Wimpfen
Jellegzetes bad wimpfeni utcakép
Jellegzetes bad wimpfeni utcakép
Bad Wimpfen címere
Bad Wimpfen címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBaden-Württemberg
JárásHeilbronn járás
Alapítás éve1300
PolgármesterClaus Brechter
Irányítószám74206
Körzethívószám07063
RendszámHN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség7398 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség355 fő fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság195 m
Terület19,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 49° 13′ 50″, k. h. 9° 09′ 47″49.230556°N 9.163056°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 50″, k. h. 9° 09′ 47″49.230556°N 9.163056°E
Bad Wimpfen (Baden-Württemberg)
Bad Wimpfen
Bad Wimpfen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Bad Wimpfen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Wimpfen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bad Wimpfen egy kisváros Németországban a Neckar folyó partján, Baden-Württemberg tartományban. A turisták kedvelik a német borok és a kellemes üdülőrészlege miatt.

Fekvése

[szerkesztés]

Németország délnyugati részén, Baden-Württemberg szövetségi tartományban, Heilbronn várostól 15 km-re északra található. A városon áthaladó folyó a Neckar. A Bad Wimpfen két fontosabb részből áll. Ezen kívül hozzátartozik még a tőle 4 km-re északabbra fekvő Hohenstadt is.

Környező települések

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]
A városháza, háttérben a Kék Toronnyal
A Neckar mentén

Az ókorban először kelták lakták. Kr. u. 98 körül Domitianus római császár elfoglalta a területet. A rómaiak erődrendszert építettek a város köré, amely határvédő településként szolgált. Hamarosan sorra telepedtek le itt kereskedők és kézművesek. Bad Wimpfen később elveszítette katonai jelentőségét a birodalom északabbra terjeszkedésével. Az 5. században a frankok kezére került. Ekkortájt kezdett el elterjedni ezen a vidéken a keresztény vallás. I. Ottó frank császár idején építették ki a város piacterét és vásárokat kezdtek tartani. A 9. században a kalandozások során a magyarok is eljutottak idáig. Később Barbarossa Frigyes császári palotát(Staufer Platz Wimpfen) építtetett a városba. A Staufer Pfalz Wimpfen a legnagyobb fennmaradt császári palota az Alpoktól északra. A leghosszabb oldala körülbelül 215 m, szélessége mintegy 88 m. A kastély tornya, a Kék Torony a 20. században kilátóként szolgált. Az 58 m magas Kék Torony lett egyben a város jelképe is. a 13. században Richard Deidesheim vezetése által helyreállították az apátsági templomot, az akkori gótikus stílusban. Ezzel egy időben domonkos kolostort is alapítottak a városban.Wimpfen a 16. században a reformáció fellegvára volt. Egyre inkább kezdett megjelenni a protestáns és az evangélikus keresztény vallás. 1618-ban kitört a harmincéves háború, mely alatt a lakosság megtizedelődött és számos épület elpusztult. Két századdal ezután, 1871-ben már az egységes Német Birodalomhoz tartozott. A második világháború után Nyugat-Németországhoz tartozott.

Címere

[szerkesztés]

A címere (németül Wappen) sárga alapú. Rajta egy fekete sas látható, mely egy aranykulcsot tart a csőrében. Ugyanazok a színek találhatóak meg benne, mint Németország zászlajában és címerében.

Források

[szerkesztés]
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy