Bajorország
| Bajorország | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | München | ||
 é. sz. 48° 07′ 60″, k. h. 11° 34′ 00″48.133333°N 11.566667°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 60″, k. h. 11° 34′ 00″48.133333°N 11.566667°E | |||
| Legnagyobb város | München | ||
| Államforma | szabad állam | ||
| Vezetők | |||
| Miniszterelnök | Markus Söder (CSU) | ||
| Hatalmon lévő párt | CSU/FW | ||
| Hivatalos nyelv | német | ||
| Beszélt nyelvek | német, Bajor nyelv | ||
| Tagság | Lista IT Planning Council | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 13 124 737 fő (2019. dec. 31.) | ||
| Becsült | 12 523 000 fő (2007. november 30.) | ||
| Népsűrűség | 176 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 70 549,19 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | euró | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | D | ||
| Internet TLD | .de | ||
| Villamos hálózat | 230 V 50 Hz | ||
| Közlekedés iránya | jobboldali | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bajorország témájú médiaállományokat. | |||
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya. 1919 óta hivatalos elnevezése Bajor Szabadállam (Freistaat Bayern), ami a korábbi királyság helyett választott köztársasági államformát jelzi. A peremterületein hegyvidéki tartomány gazdasági ereje miatt az ország egyik legfontosabb területe. Gazdag hagyományokkal rendelkezik, és a világon mindenütt ismert a bajor sör kiváló minősége.
Földrajz
[szerkesztés]Tájegységek
[szerkesztés]Bajorország Dél-Németországban fekszik. A következő tájegységek tartoznak hozzá:
- délen a Bajor-Alpok
- a Dunáig az Alpok nyúlványai, a három nagy felső-bajorországi tóval
- a Keletbajor-középhegység
- a Sváb-Alb és a Frank-Alb (németül Schwäbische / Fränkische Alb)
Bajorország legalacsonyabb pontja Kahl am Mainban van (107 m), legmagasabb pontja pedig a Zugspitze csúcsa (2962 m).
Vízrajz
[szerkesztés]A tartomány legnagyobb folyója a Duna, amely Passau mellett lépi át az osztrák határt. Legfontosabb mellékfolyói a következők:
Mind a négy jobbról érkező folyónak az Alpokban van a forrása, ezeknek több vizük van, mint a balról érkező folyóknak. Az Inn-nek és a Lechnek néha a Dunánál is több vize van.
A Majnának a tartomány keleti részén van a forrása. A megyén át folyik nyugatra. Északkeleten az Elba két mellékfolyója ered, az Eger és a Sächsische Saale.
Éghajlat
[szerkesztés]A bajorországi éghajlat északnyugatról keletre átmegy egy kontinentális éghajlatba. Évente mintegy 100 napon nulla foknál alacsonyabb a hőmérséklet, a nyugati szél a csapadék (kb. 70 centiméter) fő oka, az Alpoknál helyenként 180 centiméterre emelkedhet. A napsütési órák száma 1600 és 1900 között van.
Határai
[szerkesztés]| Szám | Határa | Határ hossza (km) |
|---|---|---|
| 1 | Baden-Württemberg (nyugaton) | 829 |
| 2 | Hessen (északnyugaton) | 262 |
| 3 | Türingia (északon) | 381 |
| 4 | Szászország (északkeleten) | 41 |
| 5 | Csehország | 357 |
| 6 | Ausztria | 816 |
| 7 | Boden-tó | 19 |
A Boden-tavon keresztül Svájc is határos Bajorországgal, pedig pontos határvonal nincs is kitűzve.
Történelem
[szerkesztés]
A Római Birodalom időszakában a kelták települtek le a mai Bajorország területére. A Római Birodalom vége után a germánokból, rómaiakból és a keltákból az úgynevezett bajor törzs jött létre.
Bajorországot elsőképpen 555-ben említik, amikor a Agilolfing család uralkodott; így Európa legrégebbi államai közé tartozik. Münchent (1505-től főváros), Oroszlán Henrik alapította 1158-ban. 1180-tól a Wittelsbach-ház volt az uralkodója a Bajor Hercegségnek. Annak uralkodása 1918-ban, a novemberi német forradalom miatt befejeződött. 1623-ban választófejedelemség lett Bajorország, 1806-ban királyság. 1818-ban alkotmányt kapott. 1835 óta az első németországi vasút közlekedett Nürnberg és Fürth között. 1800 és 1815 között sváb és a frank területeket csatoltak Bajorországhoz.
1918. november 18. óta „szabadállam” (németül: Freistaat) Bajorország. 1949-től Nyugat-Németországhoz tartozott. Szabadállami alkotmányát 1946-ban kapta.
Önkormányzat és közigazgatás
[szerkesztés]
   |
Bajorország kerületekre (Bezirke), járásokra (Landkreise), járási jogú városokra (kreisfreie Städte) és községekre (Gemeinden) tagolódik. A tartomány fővárosa München.
Kerületek
[szerkesztés]| Kerület | Főváros | Terület (km²) |
Lakosság (fő, 2005) |
Népsűrűség (fő/km², 2005) | |
|---|---|---|---|---|---|
| Magyar név[1] | Német név | ||||
| Felső-Bajorország | Oberbayern | München | 17 529,63 | 4 232 962 | 241 |
| Alsó-Bajorország | Niederbayern | Landshut | 10 329,91 | 1 197 631 | 116 |
| Svábföld | Schwaben | Augsburg | 9992,03 | 1 789 698 | 179 |
| Felső-Pfalz | Oberpfalz | Regensburg | 9691,03 | 1 090 318 | 113 |
| Felső-Frankföld | Oberfranken | Bayreuth | 7231,00 | 1 103 239 | 153 |
| Közép-Frankföld | Mittelfranken | Ansbach | 7244,85 | 1 708 841 | 236 |
| Alsó-Frankföld | Unterfranken | Würzburg | 8530,99 | 1 342 308 | 157 |
A kerületek önkormányzati jogokat gyakorló képviseleti testülete a kerületi gyűlés (Bezirkstag).
Járások
[szerkesztés]A tartományban jelenleg 71 járás van. A járások élén választott járási elnök (Landrat) és járási gyűlés (Kreistag) áll.
Járási jogú városok
[szerkesztés]Ezek a városok főpolgármestert (Oberbürgermeister) és városi tanácsot választanak (Stadtrat). Jelenleg 25 megyei jogú város van.
Népesség
[szerkesztés]Bár Bajorország lakossága Észak-Rajna-Vesztfáliáénál kisebb, a terület szerint Németország legnagyobb tartománya Bajorország. Lakosságának egyötöde nagyvárosokban él, egytizede pedig a fővárosban. Bajorország öt városának több mint 100 000 lakosa van (München, Nürnberg, Augsburg, Würzburg, Regensburg, Ingolstadt, Fürth, Erlangen).
A férfiak aránya 48,71% (6 088 805). A népesség 15,5%-a fiatalabb 15 évnél, 16,5%-a pedig 65 év fölötti. Legnagyobb része római katolikus (67,2%) vagy evangélikus (24,1%); a népesség 3,6%-a egyéb valláshoz tartozik.[2]
A bajorországi embereket négy úgynevezett törzs alkotja:[3]
- Az óbajorok (Altbayern), akik Felső- és Alsó-Bajorországban és az Oberpfalzban élnek. Őszintének, zeneértőnek és ragaszkodónak tekintik. Száma kb. 6,4 millió.
- A frankok (Franken) az Alsó-, a Közép- és a Felső-Frankföldön élnek, száma kb. 4,1 millió. Csoportszellemesnek, szervezhetőnek tekintik e törzset.
- A svábok (Schwaben) száma kb. 1,8 millió. Róluk azt mondják, hogy takarékosak és gyakran lebecsülnek.
- Az 1945 után bevándorolt szudétanémetek új hazát találtak Bajorországban, egy 1962-es okirat szerint „a bajor kormány külön bajorországi törzsnek tekinti ezt a népcsoportot” (fordított idézet). Ez a népcsoport a II. világháború után a tartomány újjáépítésében is segített.
Nyelv és nyelvjárás
[szerkesztés]Bajorország hivatalos nyelve a német, de a világ számos országából származó bevándorlók egyéb nyelveket is beszélnek. A területen beszélt ismertebb bajor nyelvjárások a következő három nagy nyelvjáráscsaládhoz tartoznak:
- Bajorul a tartomány délkeleti részén beszélnek, az ahhoz tartozó fő alcsoportok az északi és a középső bajor, a tiroli határ mellett déli bajor is.
- A frank nyelvjárás északon és északnyugaton elterjedt (változatai a keleti és a rajnai frank). Beszélői száma kb. 3 millió.
- Az alemannt nyugaton és délnyugaton kb. 2 millió ember beszéli. Az alcsoportok a sváb és az alsó alemann.[4]
Azokon kívül, melyek világosan tartoznak a három csoport egyikéhez, több átmeneti nyelvjárás is van: Nürnberg környékén bajor-frank nyelvjárások léteznek, Lechrain mellett egy bajor-sváb keveréket beszélnek, Dinkelsbühl és Hesselberg körül pedig frank-sváb nyelvváltozatot szoktak használni. Néhány környéken mind a három fenti nyelvjárás is keveredik (például Treuchtlingenben és Eichstättben).
Bár a vidéki belföldiek ma is gyakran használják környékük nyelvjárását, a különböző elvárosiasodott peremtelepülésekben elég gyorsan kihalnak a változatok. Ezeket ritkábban írják is, mint például Svájcban vagy Luxemburgban.
A bevándorlók néha más nyelvjárásokat is beszélnek; ezek a változatok a némethez is és egyéb nyelvhez is tartoznak.
Politika
[szerkesztés]Bajorország egyike a Német Szövetségi Köztársaság 16 tartományának (hivatalosan Land, azaz ország). Ennek megfelelően saját alkotmánya, kormánya, alkotmánybírósága, és országgyűlése (Landtag) van.
A bajor alkotmány
[szerkesztés]A bajor alkotmány 1946. december 1-jén lépett hatályba népszavazással. Keresztény értékeken alapul, és 4 részre tagolódik. Megváltoztatni csak a Landtag kétharmados többségével és népszavazással lehet.
Az országgyűlés (Landtag)
[szerkesztés]A Landtag Bajorország törvényhozó testülete, parlamentje. Tartományként a bajor törvényhozás fő területe az oktatás, az önkormányzat, a kultúra, és a rendészet, de sok más területen (pl. sajtójog és gyülekezési jog) is aktív.
A Landtag képviselőit (amely jelenleg 187 tagú) hasonlóan választják mint a magyar képviselőket. Bajorország választókerületekre osztódik, amelyek mind egy képviselőt küldenek a parlamentbe, de ezenkívül listák is vannak. 2008-tól 2013-ig a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a liberális Német Szabaddemokrata Párt (FDP) alkották a kormánytöbbséget, a 2013-as választásokon pedig a CSU-nak sikerült abszolút többséget szereznie, így egyedül alakított kormányt.
2001-ig volt egy szenátus is, amely társadalmi és gazdasági csoportok küldöttjeiből állt össze.
A kormány (Staatsregierung)
[szerkesztés]A miniszterelnökből (aki egy személyben Bajorország állam- és kormányfője), a miniszterekből és államtitkárokból áll. Jelenleg Markus Söder a bajor miniszterelnök. A kormányfőt a Landtag választja abszolút többséggel, a minisztereket a miniszterelnök a Landtag hozzájárulásával meneszti és nevezi ki.
A kormány feladata a bajor és a szövetségi törvények végrehajtása. Emellett küldötteket állít a német Szövetségi Tanácsba.
Gazdaság
[szerkesztés]Bajorország gazdaságilag erős és gazdag állam. Bár korábban a mezőgazdaság volt a legjelentősebb szektor, az elmúlt években technológiai földdé változott a tartomány. A legerősebb München környéke, ahol sok jelentős nemzetközi cégnek van a központja (BMW, Audi, MAN, Siemens, Microsoft, ProSieben1, Premiere, EADS). Ezenkívül e környék a turizmusnak is egy centruma. Münchenen kívül a legfontosabb gazdasági központok Augsburg, Ingolstadt és az úgynevezett Bajorországi Vegyszeri Háromszög (Bayerisches Chemiedreieck), mely a Chiemsee, az Inn és Salzach között helyezkedik el. Észak-Bajorországban Nürnberg, Fürth és Erlangen agglomerációi alkotják a legfontosabb gazdasági területeket. Az Aschaffenburg és Schweinfurt/Würzburg között való környékekét mintaszerű gazdaságnak tekintik, mert itt a virágzó gazdaság miatt a munkanélküliség alacsonyabb, mint hat százalék. Ugyanebben a helyzetben van az egyre erősödő Regensburg.
Néhány a határnál lévő környéknek anyagi támogatásra van szüksége, mert hiányzik az alépítmény. Így a Bajor-erdő a hidegháború időszakában nem volt vonzerő. A Német Demokratikus Köztársaság megszűnése után már nem volt határkörnyék helyzetben, de ezzel megszűntek a szubvenciók is. Ezért ennek a környéknek a vállalatai inkább Csehországban fektetnek be.
A fő turisztikai vonzerők München a különböző tavak, az Alpok és Regensburg óvárosa, amelyik 2007 óta a világörökséghez tartozik. Bajorországban 5,1% a munkanélküliségi ráta, amely (Baden-Württemberg után) Németország második legalacsonyabb száma. A tartomány vásárlóereje 2005-ben 135,6 (EU-27:100) volt. 2006-ban a gazdasági fejlődés elérte a 2,8%-ot, ami pontosan a németországi átlag.
Bajorországban három atomerőmű található: a KKW Isar, a KKW Gafenrheinfeld és a KKW Grundremmingen.
Kultúra
[szerkesztés]
Vitákat robbantott ki 2018 nyarán, hogy egy új törvény értelmében június 1-jétől keresztet kell kifüggeszteni minden hivatali iroda bejáratánál. A törvény azzal indokolta a kereszt kifüggesztését, hogy az országot a kereszténység formálta, így a kereszt kifejezi Bajország kulturális jellegét.[5]
Vallás
[szerkesztés]Bajorország lakosságának vallási megoszlása 2017-es adatok szerint a következő: 49,6% katolikus; 18,3% evangélikus; 4% muszlim; 28,1% más, vagy nem vallásos.
Turizmus
[szerkesztés]
Bajorország főbb városaiban számos látványosság található.
Látványosságok:
- Nymphenburgi kastély
- Német Múzeum (Deutsches Museum)
- Régi képtár (Alte Pinakothek)
- Új képtár (Neue Pinakothek)
- Modern kori képtár (Pinakothek der Moderne)
- Englischer Garten (Angolkert)
- Theresien Wiese
- BMW Welt
Itt rendezik meg az októberi fesztivált (Oktoberfest).
Nürnberg egyebek közt híres mézeskalácsáról.
- Sebaldtemplom
- Lorenztemplom
- Burg (Vár, Óváros)
- Hauptmarkt (Főtér -piac)
- Állatkert (Tiergarten)
Itt található a Wertachbrucker Tor, amely a legöregebb németországi híd és Szent Gergely kolostortemplom.
Sport
[szerkesztés]Labdarúgás:
- FC Bayern München
- 1. FC Nürnberg
- SpVgg Greuther Fürth
- Wacker Burghausen
- TSV 1860 München
- FC Augsburg
- SpVgg Unterhaching
Kézilabda:
- TSV Milbertshofen
- MTSV Schwabing
Jégkorong:
- Augsburger Panther
- München Barons
- EC Hedos München
- SB Rosenheim
- EV Füssen
- SC Riessersee
- EC Bad Tölz
- EV Landshut
- Straubing Tigers
- ERC Ingolstadt
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A magyar elnevezéseket egyre ritkábban használják.
- ↑ A fenti számok forrása. [2009. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
- ↑ lásd: http://www.bayern.de/Land-und-Leute-.363.4448573/index.htm Archiválva 2009. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Bajorország (németül Bayern) , rieth.hu
- ↑ Balázs, Pándi. „Heves vitát robbantott ki a kötelező keresztkifüggesztés Bajorországban” (Hozzáférés: 2018. május 21.) (magyar nyelvű)
Irodalom
[szerkesztés]- Institut für Bayerische Geschichte: Einführende Bibliographie zur Geschichte Bayerns. (Zusammenstellung grundlegender Literatur und Quellensammlungen).
- Bayerische Bibliographie
- Max Spindler (Hrsg.), Gertrud Diepolder: Bayerischer Geschichtsatlas. Bayerischer Schulbuchverlag, München 1969.
- Max Spindler, Alois Schmid (Hrsg.): Handbuch der bayerischen Geschichte. Beck, München 1971ff. (4 Bände).
- Wilhelm Volkert, Richard Bauer: Handbuch der bayerischen Ämter, Gemeinden und Gerichte: 1799–1980. Beck, München 1983, ISBN 3-406-09669-7.
- Peter Claus Hartmann: Bayerns Weg in die Gegenwart. Vom Stammesherzogtum zum Freistaat heute. 2. Auflage. Pustet, Regensburg 2004, ISBN 3-7917-1875-4.
- Gerald Huber: Kleine Geschichte Niederbayerns. 2. Auflage. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 2010, ISBN 978-3-7917-2048-7.
- Gerald Huber: Lecker derbleckt. Eine kleine bairische Wortkunde. Societätsverlag, Frankfurt/Main 2008, ISBN 978-3-7973-1100-9
- Fritz Koller, Hermann Rumschöttel: Bayern und Salzburg im 19. und 20. Jahrhundert, vom Salzachkreis zur Euregio. Samson, München 2006, ISBN 3-921635-98-5.
- Dirk Götschmann: Wirtschaftsgeschichte Bayerns, 19. und 20. Jahrhundert. Pustet, Regensburg 2010, ISBN 978-3-7917-2230-6
- Peter Fassl, Wilhelm Liebhart, Doris Pfister, Wolfgang Wüst (Hrsg.): Bayern, Schwaben und das Reich. Festschrift für Pankraz Fried zum 75. Geburtstag (Augsburger Beiträge zur Landesgeschichte Bayerisch-Schwabens 11) Augsburg 2007, ISBN 978-3-89639-589-4
- Bayerisches Jahrbuch. 86. Jahrgang, K. G. Saur, München 2007, XIII, 611 S., ISBN 978-3-598-23666-2; auch CD-ROM-Ausgabe: ISBN 978-3-598-23667-9 (wichtiges Nachschlagewerk mit Informationen zu mehr als 7.000 Institutionen und ca. 12.500 Personen).
- Michael Beer: Bayerns Boom im Bauernland. Landesplanung und Strukturwandel der bayerischen Wirtschaft im ländlichen Raum von 1945 bis 1975. Lulu, Morrisville 2008, ISBN 978-1-4092-0580-7.
- Franz X. Bogner: Bayern aus der Luft. Stürtz, Würzburg 2009. ISBN 978-3-8003-4014-9.
További információk
[szerkesztés]
