Balogh Jenő (politikus)

	Balogh Jenő
	Magyarország igazságügy-minisztere
	Hivatali idő; 1913. január 4. – 1917. június 15.
Előd	Székely Ferenc
Utód	Vázsonyi Vilmos
Született	1864. május 14.; Devecser
Elhunyt	1953. február 15. (88 évesen); Budapest
Párt	Nemzeti Munkapárt
Foglalkozás	jogász; politikus;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Balogh Jenő témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Balogh Jenő (egyértelműsítő lap).

Balogh Jenő (Devecser, 1864. május 14. – Budapest, 1953. február 15.) magyar jogász, politikus, miniszter.

Élete

A győri akadémián kezdte jogi tanulmányait, majd a berlini és Budapesti Tudományegyetemen folytatta, ahol 1885-ben államtudományi doktori oklevelet szerzett. Pályája kezdetén az Igazságügyi Minisztériumban volt tisztviselő, de időközben bíróként is tevékenykedett. 1888-tól a budapesti tudomány egyetem magántanára lett, ez idő alatt számos büntetőjoggal kapcsolatos könyvet írt.

1910-től vallás- és közoktatásügyi államtitkár volt a második Khuen-Héderváry-kormányban. Ezt a tisztséget a Lukács-kormányban is megtartotta. 1913. január 4-én, Székely Ferenc lemondása után kinevezték igazságügyi miniszternek. Tisztségében megmaradt a második Tisza István-kormányban is egészen annak 1917-es bukásáig, ekkor neki is távoznia kellett. Távozásával a politikai élettől is végleg visszavonult.

1921-ben könyvet írt Tisza István emlékére. 1920 és 1935 között a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként, majd 1940-1943 között másodelnökeként tevékenykedett. Egyúttal 1921-től haláláig a dunántúli református kerület főgondnoka volt.

Válogatott művei

A sértett fél jogköre a büntetőjogban. Bp., 1887.
A folyamatos és folytatólagos bűncselekmények. Bp., 1885.
A bűnvádi perrendtartás magyarázata. 1–4. köt. (Tsz.) Bp., 1898–1909. Második kiadás. 1909
Büntetőtörvényeink módosításához. Bp., 1900.
Vélemény az uzsora és az ehhez hasonló gazdasági visszaélések tárgyában teendőkről. Bp., 1905.
A büntető perjog tankönyve. Bp., 1906.
Nyomor és büntettek. Bp., 1908.
A fiatalkorúak és a büntetőjog. Bp., 1909.
Haladás és magyarság. Győr, 1917.
Tisza István emlékezete. Budapesti Szemle, 521-522. 74-105, 1920.
Gróf Tisza István emlékezete: emlékbeszéd. Budapest, 1921.
Az igazi Tisza István. Budapest, 1934.

Jegyzetek

↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. június 7.)

Források

Életrajza az Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben
Balogh Jenő, Veszprém megyei életrajzi lexikon

További információk

Estók József írása (A magyar börtönügy arcképcsarnoka Balogh Jenő (1864 – 1953))
Balogh Jenő szakirodalmi munkássága (Losonczi Eszter, ELTE, 2015)

Jogportál
Politikaportál

[356090596d73238aefb573c8b8a244054632c189-1] PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. június 7.)

[1]

Balogh Jenő

Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő 1913. január 4. – 1917. június 15.
Előd	Székely Ferenc
Utód	Vázsonyi Vilmos

Született	1864. május 14. Devecser
Elhunyt	1953. február 15. (88 évesen) Budapest^[1]
Párt	Nemzeti Munkapárt

Foglalkozás	jogász politikus

A Wikimédia Commons tartalmaz Balogh Jenő témájú médiaállományokat.

m v sz A Magyar Tudományos Akadémia főtitkárai
Titoknokok	Döbrentei Gábor (1831–1835) Toldy Ferenc (1835–1861) Szalay László (1861–1863) Arany János (1865–1870)
Főtitkárok	Arany János (1870–1879) Fraknói Vilmos (1879–1889) Szily Kálmán (1889–1905) Heinrich Gusztáv (1905–1920) Balogh Jenő (1920–1935) Voinovich Géza (1935–1949) Alexits György (1949–1950) Erdey-Grúz Tibor (1950–1953) Osztrovszki György (1953–1955) Bognár Rezső (1955–1956) Erdey-Grúz Tibor (1956–1957) Erdei Ferenc (1957–1964) Erdey-Grúz Tibor (1964–1970) Erdei Ferenc (1970–1971) Köpeczi Béla (1970–1975) Márta Ferenc (1975–1980) Pál Lénárd (1980–1984) Láng István (1984–1993) Keviczky László (1993–1999) Kroó Norbert (1999–2005) Meskó Attila (2005–2008) Németh Tamás (2008–2014) Török Ádám (2014–)

m v sz A Magyar Tudományos Akadémia alelnökei
Másodelölülők (1830–1858)	Széchenyi István (1830–1850) Eötvös József (1850–1858)
Alelnökök (1858–1869)	Eötvös József (1858–1866) Lónyay Menyhért (1866–1869)
Másodelnökök (1869–1949)	Lónyay Menyhért (1869–1871) Csengery Antal (1871–1880) Pauler Tivadar (1880–1886) Stoczek József (1886–1889) Fraknói Vilmos (1889–1892) Szász Károly (1892–1895) Pulszky Ferenc (1895–1897) Wlassics Gyula (1898–1901) Kuun Géza (1901–1904) Kautz Gyula (1904–1907) Than Károly (1907–1908) Wartha Vince (1908–1910) Beöthy Zsolt (1910–1913) Plósz Sándor (1913–1916) Ilosvay Lajos (1916–1919) Herczeg Ferenc (1919–1922) Concha Győző (1922–1925) Ilosvay Lajos (1925–1928) Vargha Gyula (1928–1929) Herczeg Ferenc (1929–1931) Csánki Dezső (1931–1933) Popovics Sándor (1933–1934) Lenhossék Mihály (1934–1937) Ravasz László (1937–1940) Balogh Jenő (1940–1943) Vendl Aladár (1943–1945) Szent-Györgyi Albert (1946–1948) Gombás Pál (1948–1949)
Alelnökök (1949–)	Gombás Pál (1949–1958) Ligeti Lajos (1949–1970) Fogarasi Béla (1955–1959) Novobátzky Károly (1958–1967) Hevesi Gyula (1960–1967) Manninger Rezső (1960–1967) Jánossy Lajos (1961–1973) Erdei Ferenc (1964–1970) Straub F. Brunó (1967–1973) Szabó Imre (1970–1976) Bognár Géza (1973–1976) Szentágothai János (1973–1977) Csáki Frigyes (1976–1977) Pach Zsigmond Pál (1976–1985) Somos András (1977–1985) Fülöp József (1978–1980) Polinszky Károly (1980–1985) Márta Ferenc (1985–1990) Straub F. Brunó (1985–1988) Ujfalussy József (1985–1993) Tigyi József (1988–1990) Berényi Dénes (1990–1993) Halász Béla (1990–1996) Michelberger Pál (1993–1999) Pataki Ferenc (1993–1996) Harmathy Attila (1996–1999) Vizi E. Szilveszter (1996–2002) Enyedi György (1999–2002) Keviczky László (1999–2005) Hámori József (2002–2008) Marosi Ernő (2002–2008) Kroó Norbert (2005–2011) Dudits Dénes (2008–2014) Maróth Miklós (2008–2014) Szász Domokos (2011–2017) Freund Tamás (2014–2020) Vékás Lajos (2014–2020) Bokor József (2017–2020) Lamm Vanda (2020–) Hudecz Ferenc (2020–) Kosztolányi György (2020–)

m v sz Magyarország igazságügy-miniszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848 Deák Ferenc 1848–1849 Országos Honvédelmi Bizottmány 1849 Vukovics Sebő
Az Osztrák–Magyar Monarchiában	1867–1871 Horvát Boldizsár 1871–1872 Bittó István 1872–1875 Pauler Tivadar 1875–1878 Perczel Béla 1878–1886 Pauler Tivadar 1886–1889 Fabiny Teofil 1889–1895 Szilágyi Dezső 1895–1899 Erdély Sándor 1899–1905 Plósz Sándor 1905–1906 Lányi Bertalan 1906 Gegus Gusztáv 1906–1907 Polónyi Géza 1907–1909 Günther Antal 1909–1910 Wekerle Sándor 1910–1913 Székely Ferenc 1913–1917 Balogh Jenő 1917 Vázsonyi Vilmos 1917–1918 Grecsák Károly 1918 Vázsonyi Vilmos Tőry Gusztáv
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918 Buza Barna 1918–1919 Berinkey Dénes 1919 Juhász Nagy Sándor
A II. Magyar Királyság alatt	1919 Szászy Béla Baloghy György Zoltán Béla 1919–1920 Bárczy István 1920 Ferdinandy Gyula 1920–1922 Tomcsányi Vilmos Pál 1922–1923 Daruváry Géza 1923–1924 Nagy Emil 1924 Bethlen István 1924–1929 Pesthy Pál 1929 Bethlen István 1929–1932 Zsitvay Tibor 1932–1938 Lázár Andor 1938 Mikecz Ödön 1938–1939 Tasnádi Nagy András 1939–1944 Radocsay László 1944 Antal István Vladár Gábor 1944–1945 Budinszky László Valentiny Ágoston
A II. Magyar Köztársaság, majd a Népköztársaság alatt	1945–1950 Ries István 1950–1952 Molnár Erik 1952–1953 Décsi Gyula 1953 Kovács Béla 1953–1954 Erdei Ferenc 1954–1956 Molnár Erik 1957–1966 Nezvál Ferenc 1966–1978 Korom Mihály 1978–1988 Markója Imre 1988–1990 Kulcsár Kálmán
A rendszerváltás után (III. Magyar Köztársaság)	1990–1994 Balsai István 1994–1998 Vastagh Pál 1998–2002 Dávid Ibolya 2002–2004 Bárándy Péter 2004–2007 Petrétei József 2007–2008 Takács Albert 2008–2009 Draskovics Tibor 2009–2010 Forgács Imre 2010–2014 Navracsics Tibor 2014–2019 Trócsányi László 2019–2023 Varga Judit 2023– Tuzson Bence