Belügyminisztérium
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
|
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
| Belügyminisztérium | |
 | |
 | |
| A belügyminisztérium központi épülete Budapesten, a József Attila utca és a Széchenyi tér sarkán | |
| Alapítva | 1848 |
| Jogelőd | |
| Székhely | Budapest ( é. sz. 47° 29′ 57″, k. h. 19° 02′ 56″47.499050°N 19.048860°E) |
| Miniszter | Pintér Sándor |
| Elhelyezkedése | |
| é. sz. 47° 29′ 57″, k. h. 19° 02′ 56″47.499050°N 19.048860°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 57″, k. h. 19° 02′ 56″47.499050°N 19.048860°E | |
| A Belügyminisztérium weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belügyminisztérium témájú médiaállományokat. | |
Magyarországon a Belügyminisztérium (rövidítése: BM) a közigazgatási struktúra egyik minisztériuma, országos illetékességű költségvetési szerv.
Központi épülete
[szerkesztés]
A minisztérium központi épülete Budapesten, a Széchenyi István téren van (V. kerület, József Attila utca 2-4.). Az épület eredetileg is irodaháznak épült, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza volt 1950-ig. Tervezője Quittner Zsigmond.[1] A homlokzaton található két felirat az egykori bank alapítására (1841) illetve az épület átadásának évére (1905) utal, római számokkal.
1953-ban a Jászai Mari téri belügyminisztériumi épület („Fehér Ház”) átadása után az egykori ÁVH-s részlegek jelentős része a József Attila utcai épületkomplexumban nyert elhelyezést. Ennek köszönhetően 1956. október végétől fegyveres harcok helyszíne volt: az épület József Attila utcai szárnyában Kardos György vezetésével 2-300 fős karhatalmi csapat harcolt a felkelők ellen.
Története
[szerkesztés]Elődjét 1848. április 11-ével hozták létre.[2] 2006-ig működött ezen a néven,[3] amikor a funkcióit két részre bontották: létrejött a korábbi Igazságügyi Minisztériummal összevont Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (2008-tól Önkormányzati Minisztérium).[4] A második Orbán-kormány 2010-ben újra létrehozta a Belügyminisztériumot.
Feladat- és hatásköre
[szerkesztés]A BM az ország működésének biztosítása érdekében jogszabály-előkészítő és irányító feladatokat lát el. Bizonyos esetekben hatósági és fellebbviteli tevékenységet végez az alábbi területeken:
- a közbiztonsággal és a belső rend védelmével kapcsolatos rendőri és rendészeti tevékenységek, ideértve az országhatár biztonságának szavatolását,
- a polgári titkosszolgálatok, így különösen az AH, a TEK és az NBSZ felügyelete,
- igazgatásrendészeti, szabálysértési, lakás-, helyiség- és településgazdálkodási kérdések,
- tűzvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem felügyelete,
- állampolgársági és menekültügyek,
- egyes országos személyi alapnyilvántartások, a minősített adatok védelmének felügyelete.
- az 5. Orbán-kormány megalakulása után bővültek a feladatok a közneveléssel, az egészségüggyel és a szociálpolitikával is [5] [6]
A BM másik nagy területe az önkormányzatok segítése. E területén ellátja különösen:
- a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását, például a jogi, fejlesztési és koordinációs feladatok, az államháztartást érintő kérdések stb.,
- a helyi önkormányzatoknak juttatott összkormányzati támogatások koordinálását.
A minisztérium létszáma 346 fő.
Szervezete
[szerkesztés]Hivatali tevékenységet segítő szervezetek
[szerkesztés]- Nemzeti Védelmi Szolgálat (korábban Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata)
- Belügyi Szemle[halott link] szerkesztősége
- Központi Gazdasági Főigazgatóság
- Központi Beszerzési Iroda
- Beruházási Iroda
- Számviteli és Nyugdíj-megállapító Hivatal
- BM Kiadó
- BM Duna Palota Művelődési Központ
Országos hatáskörű önálló szervek
[szerkesztés]- Rendőrség (ORFK)
- Terrorelhárítási Központ (TEK)
- Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) Így működik...
- Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF)
- Alkotmányvédelmi Hivatal (AH)
- Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ)
- Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) – korábban Rendőrtiszti Főiskola (RTF)
- Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF)
- Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BV)
A Határőrség, amely szintén önálló országos hatáskörű szerv volt, 2008. január 1-jén beolvadt a Rendőrségbe.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]
- Leírás a belügyminisztériumról
- A Belügyminisztérium szervezeti felépítése Archiválva 2018. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- ↑ 1848. évi III. tc.
- ↑ BM Alapító Okirata[halott link]
- ↑ 2008. évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról
- ↑ https://kormany.hu/belugyminiszterium/allamtitkarok - alárendelt államtitkárok
- ↑ [2] 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
További információk
[szerkesztés]- http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium
- Bátonyi Péter–Szabó Csilla: A Belügyminisztérium épülettömbje; 2. átdolg. kiad.; BM, Bp., 2022
