Bordeaux
A településen világörökségi helyszín található |
Bordeaux | |||
Bordeaux-i utcakép | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Franciaország | ||
Régió | Új-Aquitania | ||
Megye | Gironde | ||
Kerület | Bordeaux | ||
Kanton | 8 kanton központja | ||
Településtársulás | Communauté urbaine de Bordeaux | ||
Alapítás éve | i. e. 5. század | ||
Polgármester | Nicolas Florian (2019–2020) | ||
INSEE-kód | 33063 | ||
Irányítószám | 33000, 33100, 33200, 33300, 33800 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 261 804 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 4850 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság |
| ||
Terület | 49,36 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 50′ 16″, ny. h. 0° 34′ 46″44.837778°N 0.579444°WKoordináták: é. sz. 44° 50′ 16″, ny. h. 0° 34′ 46″44.837778°N 0.579444°W | |||
Bordeaux weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bordeaux témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bordeaux (magyar kiejtése: [bordó], francia: IPA: ⓘ, okcitán nyelven: Bordèu) délnyugat-franciaországi város, Új-Aquitania régió és Gironde megye székhelye (prefektúra), a Bordeaux-i borvidék központja. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
Fontos egyetemi város, négy egyeteme és egyéb közép-, illetve felsőoktatási intézménye van. Főleg a 18. század óta világszerte ismert a boráról, ezenkívül az UNESCO 2007-ben felvette a Világörökség listájára a Hold kikötője (Le port de la Lune) elnevezésű városrészt. Ezzel Franciaországban (Párizs után) Bordeaux-ban van a legtöbb a Világörökség részét képező helyszín.[2]
Földrajza
[szerkesztés]Bordeaux az Atlanti-óceán partjaitól nem messze, Franciaország délnyugati részén fekszik. Légvonalban Párizs 489 km-re, Pau 172 km-re, Toulouse 220 km-re, Biarritz 170 km-re, San Sebastián 202 km-re és Arcachon 51 km-re fekszik tőle.
A várost a Garonne folyó szeli ketté.
Az agglomeráció gyors ütemben fejlődött, aminek egy főként nyugati irányú terjeszkedés lett az eredménye. A belvárosban fekvő Mériadeck negyed átalakítása az 1960-as, 1970-es években években folyt, amely során igyekeztek kettéválasztani a gyalogos és a gépjárműves közlekedést. Az így megépült járdák elősegítették a biztonságos közlekedést.
A 2000-es évek óta a villamoshálózat bevezetésével egyidejűleg a városközpont jelentős fejlődésen ment keresztül.
Mind földrajzát, mind pedig éghajlatát és kultúráját tekintve Bordeaux egy déli város. Az angolok uralma a középkorban, a hanzai és a németalföldi kereskedővárosokkal ápolt kapcsolata nyomott hagyott a város hangulatán. XIV. Lajos francia király korából maradt fenn az klasszikus építészet, amit a város épületein és a környező kastélyokon is megfigyelhetünk.
Domborzata
[szerkesztés]A Garonne bal oldali partján helyezkedik el a város legnagyobb része. Korábban itt síkság, mocsaras vidék volt, amit jól bizonyít Bordeaux északi részén található Bordeaux-i tó. A néhány domb ellenére a bal oldali part átlagmagassága viszonylag alacsony. A síkság üledékből keletkezett, az altalaj főleg fövenyből áll. Az agglomeráció nyugati része a Landes homokos pusztáira épültek, ahol a talaj többnyire terméketlen, átereszti a vizet, de megtartja a meleget. Ezért bortermelésre a legalkalmasabb a terület.
A folyó jobb partja nagyon különböző, hiszen a síkságból egyenesen a mészköves fennsíkba vált át a talaj. A magasság meredeken emelkedik közel 90 méterrel. Ugyanezen a fennsíkon Bordeaux-tól körülbelül 20 kilométerre fekszenek a világszerte elismert bortermelő vidékek: Saint-Émilion, Pomerol és Fronsac. Ezek között megtalálhatjuk a világ legdrágább borait is.
Éghajlata
[szerkesztés]Aquitania éghajlata óceáni, aminek következtében Bordeaux-ban a telek nagyon enyhék, a nyarak melegek. Évente összesen 850–950 mm és mintegy 150 esős nap jellemzi a csapadék mennyiségét és rendszerességét. 1883 júliusában történt, hogy 30 percen belül itt hullott az eddig mért legtöbb csapadék Franciaországban.
A középhőmérséklet januárban 6,4 °C, augusztusban 20,9 °C, így az évi átlag 13,3 °C. Nyáron általában 15-20 nap az, amikor a hőmérséklet átlépi a 30 °C-ot. Természetesen itt is mérhetőek kiemelkedő adatok, mint például 2003-ban, amikor a hőmérséklet elérte a 41 °C-ot. Abban az évben 12 egymást követő napon a maximum elérte, ill. meghaladta a 35 °C-os határt. Bordeaux-ban egyúttal megfigyelhető a napsütötte időszakok magas száma, ami évente meghaladja a 2000, az óceánparti térségben a 2200 órát. 1985-ben és 87-ben nagyon hidegek voltak a telek, és nagy szárazság volt 1988–1992 között. A közelmúltban 2002 és 2005 között voltak fontosabb száraz időszakok.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 20,2 | 26,2 | 27,7 | 31,1 | 35,4 | 39,2 | 41,2 | 40,7 | 37,0 | 32,2 | 26,7 | 22,5 | 41,2 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 10,1 | 11,7 | 15,1 | 17,3 | 21,2 | 24,5 | 26,9 | 27,1 | 24,0 | 19,4 | 13,7 | 10,5 | 18,5 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 3,1 | 3,3 | 5,4 | 7,4 | 11,0 | 14,1 | 15,8 | 15,7 | 12,9 | 10,4 | 6,1 | 3,8 | 9,1 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 87 | 72 | 65 | 78 | 80 | 62 | 50 | 56 | 84 | 93 | 110 | 106 | 944 |
Havi napsütéses órák száma | 96 | 115 | 170 | 182 | 217 | 239 | 249 | 242 | 203 | 147 | 94 | 82 | 2036 |
Forrás: Météo France[3][4][5] , Infoclimat.fr (humidity and snowy days, 1961–1990)[6] |
Közlekedési hálózata
[szerkesztés]Kikötőjét tengeri hajók is megközelíthetik, ám a többségük már az óceánhoz közelebb, Le Verdon-sur-Mernél megáll. Az itteni Aquitania híd (Pont d'Aquitaine) a Garonne legalsó hídja; ez alatt a folyón már csak komppal lehet átkelni.
Autóút
[szerkesztés]Bordeaux egy fontos közlekedési csomópont az Atlanti-óceán partján, ami szinte kötelezővé teszi az áthaladást, ha Párizsból ill. Észak-Európából Spanyolország atlanti partvidékei felé szeretnének az autósok eljutni. Párizzsal az A10-es autópálya, Périgueux-vel, Limoges-zsal, Brive-la-Gaillarde-dal és Clermont-Ferrand-nal az A89-es autópálya, Toulouse-zal az A62-es autópálya és Spanyolországgal az A63-as autópálya köti össze.
Bordeaux továbbá rendelkezik egy körgyűrűvel is (A630-as körgyűrű), ami gyakran telített nyáron, a nyaralásra indulások és az ingázások idején. 45 kilométeres hosszúságával a bordeaux-i körgyűrű a leghosszabb Franciaország területén. Nyomvonalának nyugati oldalán 2x2, míg keleti oldalán 2x3 sávos autópályáról van szó. Jelenleg is folynak a munkálatok a nyugati oldalnak a kiszélesítésén. Több mint harminc kijelző tájékoztatja az autósokat a menetidőkről attól függően, hogy merre szeretnének hajtani, illetve közli a dugókat és a baleseteket is. Használati díja nincs az útnak, a maximálisan megengedett sebesség 90 km/h, a tehergépjárművek számára 80 km/h.
A belvárosban kisebb-nagyobb utcák, utak és sugárutak találhatók.
A bordeaux-i lakosság évszázadokon keresztül azért nem építtetett állandó hidat a Garonne folyó fölé, hogy a természet segítségével megakadályozza az ellenséget a városba történő benyomulástól. Az 1821-ben megépült Kőhíd (Le pont de pierre) volt az első állandó híd a város életében, amit 1860-ban az Eiffel-palló (Passerelle Eiffel) követett. Ezután több mint száz évet kellett várni a harmadik, 1965-ben megépülő Szent János-hídra (Pont Saint Jean), majd a negyedik, 1967-ben felhúzott Aqutiania-hídra (Pont d'Aquitane). 1993-ban építették a François Mitterand-hidat (Pont de François Mitterand), hogy összekössék a Bordeaux-t megkerülő körgyűrűt.
Vasút
[szerkesztés]A vasút 1841-ben jelent meg Bordeaux-ban, amikor megnyitották a Bordeaux-La Teste-de-Buch vonalat. Megépítették a város első pályaudvarát is (Bordeaux-Ségur). Ez a pályaudvar később egy laktanya szerepét vette át, ma a rue de Pessac szintjén található.
1852-ben a Párizs-Orléans-i Társaság megnyitotta a vonalat Bordeaux és Angoulême közt, aminek köszönhetően a várost sikerült összekötni a fővárossal. Akkoriban a vonatok a Bordeaux-Orléans pályaudvarról indultak, ami a Garonne jobb oldali partján volt található. 1853-ban a korábbi Bordeaux-La Teste Vasúttársaságot felvásárolta a Midi Vasúttársaság. 1855-ben a Bordeaux-Ségur pályaudvart lebontották, és a Bordeaux-Saint-Jean pályaudvarral helyettesítették. Így már két fontos pályaudvar volt a városban, amit két különböző vasúttársaság irányított. A helyzetet az a tény magyarázza, hogy nem létezett vasúti híd, ami összekötötte volna a két városrészt. A Párizsból Aquitania déli részébe tartó utasoknak le kellett szállniuk a Bordeaux-Orléans pályaudvaron, hogy átkelve a Garonne felett felszálljanak a Saint-Jean pályaudvarról induló vonatokra. A vasút számára Gustave Eiffel és Paul Régnauld tervezte meg a folyót átszelő pallót. Azonban továbbra is a Paris-Orléans Társaság által birtokolt Bordeaux-Orléans pályaudvar maradt a Clermont-Ferrand, Lyon, Párizs felé tartó vonal feje. 1898-ban építették meg a mai Saint-Jean pályaudvart, aminek kifejezetten az volt a célja, hogy minél több utast fogadjanak. A Bordeaux-Orléans pályaudvar ezzel egyidejűleg kezdte elveszíteni a fontosságát, majd a két vasúttársaság 1934-es összeolvasztása, és az SNCF 1938-as megalapítása után idővel megszűnt. Ma moziként működik.
Bordeaux napjainkban egy fontos vasúti csomópont Párizs és Spanyolország között. Bordeaux főpályaudvara (a Saint-Jean pályaudvar) számos TGV járat célpontja. Ilyenek például a Bordeaux-t Paris-Montparnasse-szal, Toulouse-zal, Irunnal, Dax-szal, Hendaye-jel, Pau-val összekötő TGV vonalak. Létezik továbbá Nantes, Périgueux, Mont-de-Marsan, Limoges, Lyon, Clermont-Ferrand és Moustier-Ventadour felé irányuló vonalak is.
Légi közlekedés
[szerkesztés]Bordeaux reptere Mérignacban, a városközponttól mintegy 10 kilométerre található. Évente 3 millió utas fordul meg a reptéren, ezzel Franciaország 5. legnagyobb regionális reptere. Több mint 140 járat köti össze Bordeaux-t a világ 60 városával.
A reptér a körgyűrűről a 11b kijárat felől közelíthető meg, de tömegközlekedési összeköttetésben is áll a városközponttal (közvetlen Jet'Bus, ill. az 1-es számú buszjárat).
Tömegközlekedés
[szerkesztés]A városban 2003 óta, 45 év kihagyás után ismét villamos is közlekedik.
Történet
[szerkesztés]A kelta biturigek alapították a Kr. e. III. században. Ókori latin neve Burdigala vagy Burdigalia volt, mely valószínűleg baszk–aquitán eredetű.
A város jelentősége akkor kezdett növekedni, amikor a terület a Római Birodalom része lett. A rómaiak a Kr. e. II. században Aquitania provincia székhelyévé tették. A 4. század elején már biztosan püspöki székhely volt: első ismert püspöke egy bizonyos Orientalis, aki 314-ben vett részt az arles-i regionális zsinaton.[7]
413-ban a nyugati gótok foglalták el.
507-ben a frankok foglalták el. A félfüggetlen Aquitaniai Hercegség létrejötte után jelentősége átmenetileg csökkent, de föltehetőleg a 600-as években érseki székhellyé vált; a Bordeaux-i főegyházmegye a Hercegség déli és (valószínűleg) a Baszk Hercegség nyugati részének püspökségeit fogta össze. A várostól nem messze épült Garnomo erőd a 7. század közepén már biztosan állt. A közeli Blaye-ben épült gall oppidumról, a Blavia Santorumról 735-ben írnak először.[8]
Nagy Odo akvitán herceg a 720-as években (a mór fenyegetés elől) Toulouse-ból ide költöztette a hercegség fővárosát. 732-ben Andalusz kormányzója, a frank krónikákban al-Gafiqi néven említett Abd ar-Rahmán ibn Abdalláh a kormányzó átkelt a Pireneusokon és feldúlta Baszkföldet. Odo Bordeaux-tól nem messze felvette a harcot a támadókkal, de a Garonne menti csatában vereséget szenvedett. Ezután a mórok kifosztották a várost.[9]
A 12.-től a 15. századig a város az angol királyok birtoka volt, ez az időszak újabb fellendülést jelentett számára. Egyetemét 1441-ben alapították.
A százéves háborúban mint az angolok kezén lévő hídfőállás fontos szerepet játszott. A francia csapatok 1443-ban megostromolták, de véglegesen csak 1453-ban került francia kézre. Ezután épült a város feletti francia királyi uralom biztosítása érdekében a település mellé két erődítmény: a város északi részén a Château de la Trompette, nyugati oldalán pedig a Château du Hâ. A város kiváltságait XI. Lajos király (1461–1483) adta vissza. A 16–17. században Bordeaux a francia humanizmus egyik központja volt (a filozófus Michel de Montaigne-t a város polgármesterévé is választották). Ugyanakkor hatással voltak rá a dél-francia területeken dúló vallásháborúk, valamint gazdasági szempontól a borexport csökkenése. A 18. században a meginduló transzatlanti tengeri kereskedelem újabb fellendülést hozott Bordeaux-nak mint kikötővárosnak.
A francia forradalom alatt a város a girondisták fő fészke volt. Amikor ők a jakobinus puccs következtében befolyásukat elvesztették, Robespierre uralma alatt a terror idején mintegy 300 "bordelais-t" (bordeaux-i lakost) fejeztek le guillotine-nal. Napóleon alatt a kontinentális zárlat nagy csapást jelentett a tengeri kereskedelemből élő városra. A császárság idején a helység a royalista párt híve lett. 1871. február 12-én, mivel a porosz csapatok megszállták Párizst, Bordeaux-ban ült össze az újonnan választott francia Nemzetgyűlés.
Az I. és II. világháború idején hasonlóképpen Bordeaux volt a francia kormány ideiglenes székhelye addig, amíg Párizst idegen (német) csapatok tartották megszállva. 1940 és 1944 között viszont Bordeaux-ot is hatalmukban tartották a németek, akik hadászatilag fontos tengeralattjáró-bázist telepítettek ide. Ennek ellenére a város lényegében rombolás nélkül vészelte át a háborút, miközben a francia ellenállás egyik fészke volt.
Demográfia
[szerkesztés]Lakosok száma | 30 000 | 20 000 | 111 000 | 266 662 | 208 159 | 232 260 | 246 586 | 256 045 | 260 958 | 261 804 |
1350 | 1420 | 1790 | 1968 | 1982 | 2006 | 2014 | 2016 | 2019 | 2021 |
Látnivalók, nevezetességek
[szerkesztés]A Szent Mihály-torony Dél-Franciaország legmagasabb építménye: 109 méterig szökkennek fel falai, gótikus kőcsipkéi, 5 méteres kereszt van a tetején. A cours Victor Hugo elején áll az 1755-ben épült Burgundiai-kapu. A Szent Kereszt-templom kapuzatának primitív szobrászi dísze önmagában is megragadó.
A Szent András-katedrálist még román stílusban kezdték építeni, később az észak-franciaországi gótika jegyében folytatták. Külön áll a katedrális harangtornya: tour Pey-Berlandnak hívják, az érsek neve után, aki 1440 és 1446 között emeltette.
Bordeaux nevét szerte a világon elsősorban a bordói borokról ismerik; a város a róla elnevezett Bordeaux-i borvidék központja.
Egyéb
[szerkesztés]Oktatás
[szerkesztés]- EPITECH
- ESME Sudria
- Egyetem Bordeaux I
- Kedge Business School
Hírességek
[szerkesztés]- II. Richárd angol király
- II. Gaston János candale-i gróf, Candale-i Anna magyar királyné édesapja Bordeaux-ban az Ágoston-rendiek kolostorában van eltemetve
- Candale-i János bordeaux-i érsek, Candale-i Anna magyar királyné bátyja
Testvérvárosok
[szerkesztés]- Anglia – Bristol
- Peru – Lima
- Kanada – Québec
- Németország – München
- Egyesült Államok – Los Angeles
- Portugália – Porto
- Japán – Fukuoka
- Spanyolország – Madrid
- Izrael – Asdód
- Marokkó – Casablanca
- Kína – Vuhan
- Algéria – Orán
- Azerbajdzsán – Baku
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Populations légales 2021
- ↑ Bordeaux, Port de la Lune - UNESCO World Heritage Center
- ↑ Données climatiques de la station de Bordeaux (french nyelven). Meteo France. (Hozzáférés: 2015. december 30.)
- ↑ Climat Aquitaine (french nyelven). Meteo France. [2019. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015)
- ↑ Bordeaux-Mérignac (33) (french nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018)
- ↑ Normes et records 1961–1990: Bordeaux-Merignac (33) – altitude 47m (french nyelven). Infoclimat. [2016. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015)
- ↑ enwiki: Roman Catholic Archdiocese of Bordeaux
- ↑ Archibald Ross Lewis, 1965: The Development of Southern French and Catalan Society, 718–1050. Austin: University of Texas Press. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.)
- ↑ David Levering Lewis, God's Crucible: Islam and the Making of Europe, 570-1215, (W.W. and Norton Company, 2008), 166.