Ugrás a tartalomhoz

Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerb Köztársaság
Република Српска
Republika Srpska
A Boszniai Szerb Köztársaság zászlaja
A Boszniai Szerb Köztársaság zászlaja
Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság címere
Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság címere
Nemzeti mottó: nincs
Nemzeti himnusz: Moja republika

Fővárosahivatalosan Szarajevó,
a gyakorlatban Banja Luka
é. sz. 44° 45′, k. h. 17° 19′44.750000°N 17.316667°EKoordináták: é. sz. 44° 45′, k. h. 17° 19′44.750000°N 17.316667°E
Államformaköztársaság
Vezetők
elnökMilorad Dodik
MiniszterelnökRadovan Višković
Hivatalos nyelvszerb, bosnyák, horvát
Kikiáltása1992
Népesség
Népszámlálás szerint1 228 423 fő (2013)
Népsűrűség58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25 053 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
PénznemBosnyák konvertibilis márka (KM)
Nemzetközi gépkocsijelBIH
Internet TLD.ba
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb Köztársaság témájú médiaállományokat.

A Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság (szerbül Република Српска / Republika Srpska, bosnyák nyelven és horvátul Republika Srpska) egyike a két, Bosznia-Hercegovinát alkotó ún. entitásnak (a másik a Bosznia-hercegovinai Föderáció). A Szerb Köztársaság fővárosa Bosznia-Hercegovina alkotmánya szerint Szarajevó, a de facto főváros azonban Banja Luka (a kormányhivatalok többsége és a parlament is itt működik).

Története

[szerkesztés]

Az 1990-es évek elején Szlovénia és Horvátország kilépése miatt a maradék Jugoszláviában szerb túlsúly jött létre. Bosznia-Hercegovina jugoszláv tagköztársaság etnikailag erősen megosztott volt. A szerbek Jugoszlávián belül akartak maradni, a bosnyákok és a horvátok pedig el akartak szakadni illetve Horvátországhoz akartak csatlakozni. 1992. január 9-én a boszniai Szerb Gyűlés egyoldalúan kikiáltotta a boszniai Szerb Köztársaságot, február 28-án elfogadta az új állam alkotmányát, amely kimondta a Jugoszláviához való tartozást. A bosnyákok és a horvátok ezután egy népszavazáson az önállósulás mellett döntöttek. Erre a szerb milíciák a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) támogatásával háborút indítottak a nem szerbek lakta országrész ellen.

A Szerb Köztársaságot a boszniai háború alatt (1992–1995) nemzetközileg nem ismerték el. Miután 1994-től kezdve a sorozatos katonai vereségek nyomán egyre jobban lecsökkent az államalakulat területe, az ország vezetői békekötésre kényszerültek.

1995-ben a délszláv háborúkat lezáró daytoni békeszerződés értelmében a gyakorlatilag több részre szakadt Bosznia-Hercegovinát újraegyesítették, de a területén kikiáltott Szerb Köztársaság és a bosnyák-horvát béketárgyalások folyamán felállt Bosznia-hercegovinai Föderáció jogalanyiságát is elismerték. Bosznia-Hercegovinát két „entitásra” osztották fel, melyek önálló parlamenttel rendelkeznek. A dualista állam egységét a ENSZ Boszniai Főmegbízott Hivatala (Office of the High Representative, OHR) biztosítja, amely az ENSZ nevében kormányozza egész Boszniát. A főmegbízott megsemmisítheti a parlamentek határozatait.

A Szerb Köztársaság legfőbb támogatója Szerbia.

Közigazgatás

[szerkesztés]

A Szerb Köztársaság 7 régióra oszlik:

A Boszniai Szerb Köztársaság régiói
  1. Banja Luka-i régió, székhelye Banja Luka
  2. Doboji régió, székhelye Doboj
  3. Bijeljinai régió, székhelye Bijeljina
  4. Vlasenicai régió, székhelye Zvornik
  5. Szarajevó-Romanija régió, székhelye Sokolac
  6. Fočai régió, székhelye Foča
  7. Trebinjei régió, székhelye Trebinje

Képek

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy