Ugrás a tartalomhoz

Collatz-sejtés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A matematika megoldatlan problémája:
Vajon a Collatz-sorozat eléri-e az 1 értéket minden pozitív egész kiindulási érték esetén?
(A matematika további megoldatlan problémái)

A Collatz-sejtés egy máig megoldatlan probléma a matematikában. Több más néven is ismert, például Ulam-sejtés vagy 3n+1 probléma. A sejtés a nevét Lothar Collatzról kapta, aki 1937-ben fogalmazta meg azt.

A probléma a következő: Tetszőleges pozitív egész számból kiindulva képezzünk végtelen sorozatot úgy, hogy ha a sorozat utoljára kiszámított eleme páros, akkor a rákövetkező elem ennek fele lesz, különben viszont a háromszorosánál eggyel nagyobb szám. Például ha a 7-ből indulunk ki (amely páratlan), akkor a rákövetkező elem , amely páros, így a következő elem a 22 fele, azaz 11 lesz. Tovább folytatva a szabály alkalmazását a 7, 22, 11, 34, 17, 52, 26, 13, 40, 20, 10, 5, 16, 8, 4, 2, 1, 4, 2, 1, ... sorozatot kapjuk. Látható, hogy innentől a végtelenségig ismétlődik a 4, 2, 1 számhármas. Különböző számokból kiindulva azt tapasztaljuk, hogy újra meg újra olyan sorozatokat kapunk, amelyek a 4, 2, 1 számhármas végtelen ismétlődésébe torkollnak. A Collatz-sejtés azt mondja ki, hogy ez mindig így van: akármilyen pozitív számmal is kezdjük a sorozat képzését, a végén mindig a 4, 2, 1 ciklusba futunk bele. Egyelőre megoldatlan probléma annak eldöntése, hogy a sejtés helyes-e.[1]

A sejtés megfogalmazása

[szerkesztés]

Legyen egy tetszőleges pozitív egész szám. A sorozat szabálya a következő:

A sejtés szerint a sorozat egy -tól függő értéktől kezdve ugyanazt a ciklust fogja ismételni minden kiindulási érték esetén: . Azt a legkisebb számot, amitől kezdve ismétlődik a sorozat, megállási időnek nevezzük. Így a sejtés átfogalmazható: A fenti rekurziós képlet esetén minden -ra van megállási idő.

Ha a sejtés hamis, akkor két lehetőségünk van:

  1. a sorozat olyan ciklusba fut bele, ami nem tartalmazza az 1-et;
  2. a sorozat minden határon túl növekszik.

Példák

[szerkesztés]
A legfeljebb 20 elemű Collatz-sorozatok gráfja

esetén a sorozat:

esetén a sorozat kissé hosszabb: , és, mint látható, egészen 160-ig növekszik.

Ha az indulási szám 2-hatvány, a sorozat megállási ideje kicsi lesz, egészen pontosan , mivel csak a felezési iteráció történik meg. Ellenben Mersenne-prímek esetén először alkalommal növekedni fog a sorozat -ről indulva, mielőtt csökkenne.

Ciklusok

[szerkesztés]

A ciklusok olyan szám-n-esek, amelyek periodikusan ismétlődnek. A ciklus triviális, a sejtés szerint minden sorozat tartalmazza.

A pontos definíció szerint -ból kiindulva az n-ciklus azt jelenti, hogy . Ha van ilyen ciklus, akkor a sejtés hamis.

A "rövidített" definíciója a ciklusoknak a következő:

Páratlan szám után ugyanis mindig páros következik. Így a ciklusokat a következőképpen jelölhetjük: , mivel .

Ebben az esetben növekedés után ugyanennyi csökkenés következik be, ezt k-ciklusnak nevezzük. A triviális ciklus az , ezt 1-ciklusnak nevezzük. Ez az egyetlen ismert ciklus, így a sejtés másik formája. 1977-ben Steiner igazolta, hogy kizárólag ez az 1-ciklus létezik. A bizonyítást felhasználva Simons igazolta 2000-ben, hogy nincs 2-ciklus. 2003-ban Simons és de Weger igazolta, hogy nincsen k-ciklus, ha .

Vizsgálatok

[szerkesztés]

A legtöbb matematikus szerint a sejtés igaz, erre utalnak a kísérleti vizsgálatok.

Kísérleti tapasztalatok

[szerkesztés]

Számítógépes módszerekkel a sejtést igazolták minden egészre. Ez magában nem jelenti a sejtés valószínűségének növekedését, mivel csak véges sok esetet lehet megvizsgálni a végtelen sokból. Előfordulhat ugyanis, hogy extrém nagy számok esetén találnak ellenpéldát, mint az történt például a Pólya-sejtés esetén. Éppen ezért a kérdést a kísérleti tapasztalatok nem támasztják alá megnyugtató módon.

Valószínűségi heurisztika

[szerkesztés]

Ha csak a páratlan számokat vizsgáljuk a sorozatban, az egymást követő számok hányadosa körülbelül 3/4. Ez arra utal. hogy a sorozat egy idő után csökkenni kezd. Természetesen mindez csak a divergenciát cáfolja, a sejtést nem igazolja. Ez alapján annyit lehet mondani, hogy a sejtés igazolódásának valószínűsége 1 bármely számra, ami nem jelenti azt, hogy minden számra igaz. (Ez egyszerűen a valószínűség tulajdonságaiból fakad.)

Szigorú határok

[szerkesztés]

Bár szigorúan nem sikerült még belátni minden számra, hogy igaz rá a sejtés, igen sokra teljesül. Krasikov és Lagarias igazolta, hogy az intervallumban az ilyen számok mennyisége arányos -nal.[2]

Érdekességek

[szerkesztés]

Collatz maga nagyon nehéznek ítélte a problémát, azért sokáig nem is publikálta, csak az ismerőseinek beszélt róla. Már 1929-ben részt vett Göttingenben többek között gráfokat is említő előadásokon, és a 30-as években megfogalmazott kérdéseket, de csak az ötvenes évekből említik, hogy a konkrét sejtést szóban emlegette más matematikusoknak, és az első publikációk csak az 1970-es évek elején születtek meg.[2]

Erdős Pál szerint „a matematika nem áll készen az ilyen problémákra”. Ez nem akadályozta meg abban, hogy 500 dolláros díjat írjon ki a bizonyításáért.[3]

B. Thwaites 1000 dollárt ajánlott fel a probléma megoldásáért.[4]

John Horton Conway bebizonyította, hogy a sejtés általánosítása algoritmikusan eldönthetetlen probléma.[5]

Shizuo Kakutani megemlékezik egy viccről, ami szerint a Collatz-sejtést azért találták ki, hogy lelassítsák az amerikai matematikai haladást. Erre példának hozta fel, hogy egyszer egy teljes hónapig a Yale egyetem minden matematikusa a sejtést próbálta bizonyítani.

Források

[szerkesztés]
  1. Eric W. Weisstein írása a MathWorld oldalon
  2. a b "Jeffrey C. Lagarias". „"The 3x+1 Problem: An Overview"”. 
  3. The Collatz Conjecture | (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. július 16.)
  4. Thwaites, B. "Two Conjectures, or How to Win £1100." Math. Gaz. 80, 35-36, 1996.
  5. Conway, J. H. "Unpredictable Iterations." Proc. 1972 Number Th. Conf., University of Colorado, Boulder, Colorado, pp. 49-52, 1972.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy