Ugrás a tartalomhoz

Császár Elemér (irodalomtörténész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Császár Elemér (egyértelműsítő lap).
Császár Elemér
Portré a Vasárnapi Újság 1913-as évfolyamából
Portré a Vasárnapi Újság 1913-as évfolyamából
Született1874. augusztus 7.[1]
Budapest
Elhunyt1940. július 3. (65 évesen)[1]
Budakeszi
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaHajnik Mária Franciska Teréz
(h. 1902–1939)[2]
SzüleiCsászár Károly
Foglalkozásairodalomtörténész
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1896)
SírhelyeFarkasréti temető (1-1-597/598)[3][4]
A Petőfi Társaság elnöke
Hivatali idő
1937 – 1939
ElődPekár Gyula
UtódKornis Gyula
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Császár Elemér témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Császár Elemér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Császár Elemér (Budapest, 1874. augusztus 7. – Budakeszi, 1940. július 3.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1909-től, rendes tagja 1922-től, tiszteleti tagja 1938-tól, 1937-től 1939-ig a Petőfi Társaság elnöke. Öccse Császár Ernő irodalomtörténész, unokaöccse Császár Ákos (1924–2017) matematikus, egyetemi tanár.

Fő oktatási és kutatási területe: 18–19. századi magyar irodalomtörténet.

Életpályája

[szerkesztés]

Császár Károly (1842–1891) pedagógus és kisfaludi Pikéthy Etelka (1848–1928) fiaként született. Iskoláit Budapesten végezte, 1896-ban nyert középiskolai tanári oklevelet a Budapesti Tudományegyetemen, ezt követően fővárosi gimnáziumokban tanított. 1908-ban magántanárrá habilitálták a Budapesti Tudományegyetemen. 1909-ben beválasztották az akadémiai levelező tagok sorába, akadémiai székfoglalóját 1909. november 2-án tartotta Bessenyei akadémiai törekvései címmel. 1918-tól a pozsonyi, majd a trianoni trauma következtében a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen tanított. 1923-tól haláláig a budapesti egyetem tanára.

Munkássága

[szerkesztés]

Irodalomtörténeti munkáit a pozitivizmus szellemében írta, részletes életrajzokat írt a magyar írókról és költőkről. Szemléletmódját leginkább a konzervatív akadémizmus jellemezte, amelyet még Beöthy Zsolttól örökölt. Pintér Jenő irodalomtörténész szintén a Beöthy-iskolához tartozott. Császár és Pintér konzervativizmusát kifogásolták a kortárs írók, a szellemtörténeti irány hívei pedig pozitivizmusukat. Mindezzel együtt a két világháború közt a magyarországi magyar irodalomtörténeti oktatás és kutatás hivatalosan elismert pozitivista, konzervatív irányvonalának meghatározó egyéniségei voltak. Császár Elemérnek számos tanítványa volt, akik szorgalmasan jegyzetelték az ő előadásait, amelyek megbízható adattartalmakat tártak a hallgatóság elé. Precíz bibliográfiai hivatkozásokkal, ha lehetséges volt, gazdag történelmi illusztrációkkal adta közre köteteit.[5]

Társasági tisztségeket vállalt, 1913-tól tevékenykedett a Kisfaludy Társaságban; 1920-ban tagjai közé fogadta a Petőfi Társaság, amelynek később alelnökévé, majd elnökévé (1937–1940) választották. Szakmai folyóiratokat szerkesztett, 1905–1925 között Láng Nándorral az Egyetemes Philologiai Közlönyt. Szerkesztette 1914-től 1939-ig az Irodalomtörténeti Közleményeket, 1920-ban a Magyar Múzsát Pekár Gyulával együtt működtette. 1928-1940-ig szerkesztette az Irodalomtörténeti füzetek c. könyvsorozatot.

Művei (válogatás)

[szerkesztés]
  • Firenzei prerafaelisták. Budapest : Eggenberger-féle Könyvkereskedés, 1897. 173 p.
  • Faludi Ferenc költészete. Budapest, 1903. 32 p. (Klny. Egyetemes Philológiai Közlöny)
  • Verseghy Ferencz élete és művei. Budapest, 1903.
  • Ányos Pál versei / bevezetéssel és jegyzetekkel kísérve kiadta Császár Elemér. Budapest : Franklin Társulat, 1907. 323 p. (Ser. Régi magyar könyvtár ; 23.)
  • Kisfaludy Sándor.[6] Budapest : Franklin, 1910. 167 p. Online
  • Bessenyei akadémiai törekvései. Budapest, 1910
  • Ányos Pál (1756-1784). Budapest, 1912. Online
  • A német költészet hatása a magyarra a XVIII. században. Budapest, 1913.
  • Deákos költők. Szövegkiadás magyarázatokkal. Budapest, 1914.
  • Shakespeare és a magyar költészet. Budapest, 1917.
  • Csokonai legszebb versei / [összevál. Császár Elemér]. Budapest : Pantheon, 1921. 132 p., 1 t. ; (Ser. Remekírók Pantheonja)
  • A magyar regény története. Budapest, 1922. (Második, átdolgozott kiadása: 1939.)
  • Az irodalmi kritika. Akadémiai székfoglaló, 1923.
  • Öt év a magyarországi dráma életéből (1919-1923). Erdélyi Irodalmi Szemle, 1924.
  • A magyar irodalmi kritika története a szabadságharcig. Budapest, 1925.
  • A Zalán futása. Budapest : Pallas, 1926. 23 p. (Ser. Irodalomtörténeti füzetek ; 4)
  • A XIX. század nagy magyar költői : Császár Elemér ... előadásai után jegyezte és kiadta Tóth Lajos. Budapest : [Tóth], 1929. 185 p.
  • A magyar dráma története Kisfaludy Károlytól a szabadságharcig : Császár Elemér egyetemi előadásai. Budapest : Tóth L., 1929. 163 p. (Ser. Dr. Császár Elemér ny. r. tanár előadásai ; 7.)
  • Petőfi Sándor : [Császár Elemér előadásai]. Budapest : Tóth L., 1929. 216 p. (Ser. Dr. Császár Elemér ny. r. tanár előadásai ; 9.)
  • A Petőfi-Társaság hatvan éve a magyar irodalom szolgálatában. Havas Istvánnal. Budapest : Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, [1936]. 48 p. 3 t.
  • Arany János : egyetemi előadás[ok]. Budapest : Egyetemi Ny., 1938. 159 p.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Irodalomtörténeti dolgozatok : Császár Elemér hatvanadik születésnapjára / [Bánrévy György et al. ; szerk. Gálos Rezső]:Budapest, 1934.:292 p. 1 t. ill.
  • Császár Elemér negyven évi irodalmi munkássága / összeáll. Kozocsa Sándor. Győr : Győregyházmegyei Alap Nyomdája, 1934.:38 p. (Klny.: Irodalomtörténeti dolgozatok c., Császár Elemér 60. születésnapja alkalmából megjelent kötetből.)
  • Herczeg Ferenc: Császár Elemér. Budapest : Singer és Wolfner, 1941. 26 p.
  • Halasy-Nagy József: Emlékezés Császár Elemérre. Szeged, 1942.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02639.htm, Császár Elemér, 2017. október 9.
  2. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 601/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. ↑ Lásd pl. a MEK-ben Ányos Pálról szóló művét, i.m.
  6. ↑ Kisfaludy Sándor életéről és életművéről.

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 300. o.  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 347–348. o. ISBN 963-05-6805-5  

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Császár_Elemér_(irodalomtörténész)&oldid=27167649”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy