Csuthy Gyula

	Csuthy Gyula
Született	1895. június 3.; Kisbér
Meghalt	1949-ben eltűnt (53 évesen); Szovjetunió
Állampolgársága	magyar
Rendfokozata	vezérőrnagy
Iskolái	Collegium Germanicum et Hungaricum; Pécsi Tudományegyetem;

Vitéz Csuthy Gyula (Kisbér, 1895. június 3. – ?) igazgató-tanár, posztumusz vezérőrnagy.

Élete

Csuthy Károly református kisbéri ügyvéd és Nerhaft Lujza római katolikus magánzónő gyermekeként született, 1895. szeptember 26-án keresztelték Ászáron.^[1]

Katonai iskolákban nevelkedett, majd 1932-ben végzett Pécsett tanári szakon. 1913-ban tisztté avatták,^[2] 1914-től hadnagy,^[3] 1915-től főhadnagy.^[4] Részt vett az első világháborúban, melyben kétszer is súlyosan megsebesült.^[5] 1918-ban a 3. honvéd gyalogezred főhadnagya volt.

1929-ben a római Collegium Hungaricumba kapott olasz nyelvi tanulmányaira ösztöndíjat.^[6] 1932-től előbb a soproni, majd 1937-ig a pécsi hadapródiskola oktatója, majd aligazgatója volt.^[7] 1938-ban tanulmányúton vett részt Olaszországban.^[8] 1938-1941 között a soproni Rákóczi honvéd reáliskola nevelőintézetének tanára. 1939-től alezredes lett. 1941-ben megalakult a Nagykárolyi gróf Károlyi István Honvédtiszti Fiúnevelő Intézet, melynek első parancsnoka lett.^[9] 1942-től ezredes volt. 1943-1944 között a Honvédelmi Minisztérium tanulmányi felügyelője volt. 1945-ben Németországba, Ravensburg (Taldorf) környékére került,^[10] majd novemberben hazatért. 1947 végén B-listára került.^[11] Elbocsátották és 1948-ban nyugállományba helyezték.^[12]

1949-ben valószínűleg a Szovjetunióba hurcolták és eltűnt.^[13] P. Károlyi Bernát perében (1950) már nem volt személyesen jelen.^[14]

Anyanyelvi szinten beszélt franciául és olaszul, illetve a vívásban is jeleskedett.^[15] Felesége Tarján Katalin, aki elhunyt Budapesten, 1950. szeptember 5-én.^[16]

Elismerései és emléke

1991. március 15-én Göncz Árpád köztársasági elnök több társával együtt posztumusz előléptette.^[17]
Pécsett a Zrínyi hadapródiskola emléktábláján, a mártírok között szerepel^[18]
1940 Olasz Koronarend parancsnoki keresztje^[19]
1939 A kormányzó dicsérő elismerése^[20]
1938 II.B Tiszti Szolgálati Jel^[21]
Signum Laudis^[22]
III. osztályú katonai érdemkereszt^[23]
Több magyar és olasz kitüntetés viselője.

Művei

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1932 Az olasz pásztorköltészet és hatásai irodalmunkban. Magyar Királyi Zrínyi Miklós Reáliskolai Nevelőintézet Értesítője 1932, 3-25.
1935 Katonai nevelés külföldön. Magyar Katonai Szemle 5/7, 60-71.
1935 Az utolsó száz év hadjáratai Abessziniában. Magyar Katonai Szemle 5/12, 251-254.
1936 Helyőrség vagy tábor. Magyar Katonai Szemle (kézirat)
1938 Due nazioni sorelle 1356 (kézirat)
1941 A katonaszellem mint államalkotó tényező. Magyar Katonai Szemle 11/7, 81-84.

Jegyzetek

↑ Ászári református keresztelési anyakönyv 22/1895.
↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 40/43, 442 zászlós (1913. október 18.)
↑ Pesti Napló 65/192, 12 (1914. augusztus 12.)
↑ Pesti Hírlap 37/237, 18 (1915. augusztus 26.)
↑ Nachrichten über Verwundete und Kranke 1915/187 (január 5.) - Feldspital Nr. 2/12 in Chyrów; 1915/333 (március 9.) - Schuss i. d. l. Unterschenkel, Kriegsspital in Budapest, Bezerédi utca.
↑ MTI Napi Hírek, 1929. július 10. 17,2; Ujság 5/154, 2 (1929. július 11.); 8 Órai Ujság 1929. július 11., 4; 1930 A Pécsi Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem almanachja. 54; 1931 Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II/1, 17 No. 15; Szlavikovszky Beáta 2009: Fejezetek a magyar-olasz kulturális kapcsolatokból 1880-1945 között. Archiválva 2010. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ A Magyar Királyi Zrinyi Miklós Honvéd Reáliskolai Nevelőintézet Értesítője, Pécs 1938; 1939.
↑ Magyar Országos Tudósító XX/204, 1 (1938. szeptember 12.); Mit láttam Olaszországban? Szentesi Napló 1938. november 27. p. 6-7.
↑ MTI hírek 1941. 11. 17.; Pester Lloyd 1941. november 18., 6; Pesti Hírlap 1941. november 18., 7. (63/263); Lásd még: MTI hírek 1943. 2. 12.
↑ Magyar Hadifogoly Híradó II/16, 9 (1946. április 22.)
↑ "C" minősítéssel - vezető állásra alkalmatlan igazolták.
↑ 1948 Honvédségi Közlöny a Magyar Honvédség számára 75/7, 84 (március 1.)
↑ Fornett László perében is szerepelt: Fehérváry István: Börtönvilág Magyarországon 1945-1956 Archiválva 2016. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ Kahler Frigyes 2014: Vallásüldözés a kommunista pártállamban, avagy koncepciós perek Magyarországon a katolikus egyház tagjai ellen. In: Gellért-konferenciák - Előadások a kommunizmus bűneiről. Budapest, 210.; 2019: Adalékok a magyarországi egyházüldözés történetéhez (1945–1989). In: Fazekas Ferenc – Fedeles Tamás – Nagy Levente (szerk.): Évszázadok forgatagában. Pécs, 181.
↑ Dunántúl 15/111, 9 (1925. május 17.)
↑ Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 2101/1950.
↑ Magyar Honvéd 2/12, 5 (1991. március 22.); Népszabadság 49/63, 5 (1991. március 15.); Népszava 119/63, 5 (1991. március 15.); Pest Megyei Hírlap XXXV/63, 1 (1991. március 15.); Tolnai Népújság II/63, 2 (1991. március 15.); Délvilág 48/63 (1991. március 15.);
↑ Gál Attila 2001: Armis et litteris - A pécsi M. kir. Zrínyi Miklós honvéd gyalogsági hadapródiskola történetéből 1898–1944 Archiválva 2020. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben; Romváry Ferenc 2014: Pécs köztéri szobrai. Épületplasztikák, emlékművek, emléktáblák. Pécs, 293.
↑ Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 52/32, 355 (október 15.); Magyar Országos Tudósító XXII/212, 1 (1940. augusztus 7.); Pesti Hírlap 62/179, 7 (1940. augusztus 8.); Függetlenség 8/179, 5 (1940. augusztus 8.)
↑ Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 51/15, 89 (december 1.)
↑ 1943 Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 55/26, 866 (június 17.)
↑ Pester Lloyd 63/ 17, 5 (1916. január 17.); Molnár 1928, 51, 83.
↑ Molnár 1928, 156.

Források

2003 Díszmenet - A nagykárolyi gróf Károlyi István Honvédtiszti Fiúnevelő Intézet volt növendékeinek emlékkönyve.
nagykaroly.szatmar.ro^{[halott link]}
Molnár József 1926/1928 (összeáll.): Debreceni honvédek a harcban I-II. Debrecen, I/ 54, 105, 107-108, II/ 51, 66, 68, 83, 101, 148, 156.
A Magyar királyi Honvédség és Csendörség Névkönyve 1918, 46, 236.
Nachrichten über Verwundete und Kranke 1915. (január 5, 4; március 9, 4)
Kahler Frigyes: Koncepciós perek a kommunista egyházpolitika kelléktárában - avagy katolikus papok elleni kirakatperek, és titkos eljárások
Ő is Kisbérről származik: Csuthy Gyula
Pester Lloyd 1943. február 12., 6.

[keresztelés-1] Ászári református keresztelési anyakönyv 22/1895.

[2] Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 40/43, 442 zászlós (1913. október 18.)

[3] Pesti Napló 65/192, 12 (1914. augusztus 12.)

[4] Pesti Hírlap 37/237, 18 (1915. augusztus 26.)

[5] Nachrichten über Verwundete und Kranke 1915/187 (január 5.) - Feldspital Nr. 2/12 in Chyrów; 1915/333 (március 9.) - Schuss i. d. l. Unterschenkel, Kriegsspital in Budapest, Bezerédi utca.

[6] MTI Napi Hírek, 1929. július 10. 17,2; Ujság 5/154, 2 (1929. július 11.); 8 Órai Ujság 1929. július 11., 4; 1930 A Pécsi Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem almanachja. 54; 1931 Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II/1, 17 No. 15; Szlavikovszky Beáta 2009: Fejezetek a magyar-olasz kulturális kapcsolatokból 1880-1945 között. Archiválva 2010. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben

[7] A Magyar Királyi Zrinyi Miklós Honvéd Reáliskolai Nevelőintézet Értesítője, Pécs 1938; 1939.

[8] Magyar Országos Tudósító XX/204, 1 (1938. szeptember 12.); Mit láttam Olaszországban? Szentesi Napló 1938. november 27. p. 6-7.

[9] MTI hírek 1941. 11. 17.; Pester Lloyd 1941. november 18., 6; Pesti Hírlap 1941. november 18., 7. (63/263); Lásd még: MTI hírek 1943. 2. 12.

[10] Magyar Hadifogoly Híradó II/16, 9 (1946. április 22.)

[11] "C" minősítéssel - vezető állásra alkalmatlan igazolták.

[12] 1948 Honvédségi Közlöny a Magyar Honvédség számára 75/7, 84 (március 1.)

[13] Fornett László perében is szerepelt: Fehérváry István: Börtönvilág Magyarországon 1945-1956 Archiválva 2016. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

[14] Kahler Frigyes 2014: Vallásüldözés a kommunista pártállamban, avagy koncepciós perek Magyarországon a katolikus egyház tagjai ellen. In: Gellért-konferenciák - Előadások a kommunizmus bűneiről. Budapest, 210.; 2019: Adalékok a magyarországi egyházüldözés történetéhez (1945–1989). In: Fazekas Ferenc – Fedeles Tamás – Nagy Levente (szerk.): Évszázadok forgatagában. Pécs, 181.

[15] Dunántúl 15/111, 9 (1925. május 17.)

[16] Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 2101/1950.

[17] Magyar Honvéd 2/12, 5 (1991. március 22.); Népszabadság 49/63, 5 (1991. március 15.); Népszava 119/63, 5 (1991. március 15.); Pest Megyei Hírlap XXXV/63, 1 (1991. március 15.); Tolnai Népújság II/63, 2 (1991. március 15.); Délvilág 48/63 (1991. március 15.);

[18] Gál Attila 2001: Armis et litteris - A pécsi M. kir. Zrínyi Miklós honvéd gyalogsági hadapródiskola történetéből 1898–1944 Archiválva 2020. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben; Romváry Ferenc 2014: Pécs köztéri szobrai. Épületplasztikák, emlékművek, emléktáblák. Pécs, 293.

[19] Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 52/32, 355 (október 15.); Magyar Országos Tudósító XXII/212, 1 (1940. augusztus 7.); Pesti Hírlap 62/179, 7 (1940. augusztus 8.); Függetlenség 8/179, 5 (1940. augusztus 8.)

[20] Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 51/15, 89 (december 1.)

[21] 1943 Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 55/26, 866 (június 17.)

[22] Pester Lloyd 63/ 17, 5 (1916. január 17.); Molnár 1928, 51, 83.

[23] Molnár 1928, 156.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

Csuthy Gyula
Született	1895. június 3. Kisbér
Meghalt	1949-ben eltűnt (53 évesen) Szovjetunió
Állampolgársága	magyar
Rendfokozata	vezérőrnagy
Iskolái	Collegium Germanicum et Hungaricum Pécsi Tudományegyetem