Délnyugat-Afrika
Délnyugat-Afrika | |||
Dél-Afrika mandátumterülete | |||
1915 – 1990 | |||
| |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Windhoek | ||
Pénznem | Délnyugat-afrikai font, dél-afrikai rand | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Délnyugat-Afrika témájú médiaállományokat. |
Délnyugat-Afrika (afrikaans nyelven: Suidwes-Afrika; németül: Südwestafrika; hollandul: Zuidwest-Afrika) 1915 és 1990 között dél-afrikai igazgatás alatt álló államalakulat volt, napjainkban Namíbia foglalja magában a területet. Határos volt Angolával, Botswanával (1966 előtt Becsuánaföld), Dél-Afrikával és Zambiával (1964 előtt Észak-Rodézia).
Korábban, 1884 és 1915 között délnyugat-afrikai német gyarmat volt, Németország első világháborús vereségét követően a Dél-afrikai Unió a Nemzetek Szövetsége mandátumterületévé tette az országot. Bár a mandátumot az Egyesült Nemzetek Szervezete 1966-ban eltörölte, Dél-Afrika megtartotta a terület feletti ellenőrzést. Délnyugat-Afrikát közvetlenül a dél-afrikai kormány igazgatta 1915 és 1978 között, amikor a turnhalle-i alkotmányos konferencia megalapozta a félautonóm uralom alapjait. Az 1978 és 1985 közötti átmeneti időszakban Dél-Afrika fokozatosan decentralizálta az országot, ennek eredményeképpen 1990-ben Délnyugat-Afrika Namíbiai Köztársaság néven függetlenedett.
Története
[szerkesztés]1915-ben, az első világháború délnyugat-afrikai hadjárata során Dél-Afrika elfoglalta a német gyarmatot. A háború után a versailles-i szerződés értelmében a Nemzetek Szövetsége C osztályú mandátumterületté nyilvánította az országot, így Délnyugat-Afrika igazgatásáért a Dél-afrikai Unió volt felelős. 1922-től ebbe beletartozott a Walvis-öböl is, amelyet a délnyugat-afrikai ügyekről szóló törvény értelmében úgy kormányoztak, mintha a mandátumhoz tartozó terület része lenne. Délnyugat-Afrika a Nemzetek Szövetsége mandátuma maradt a második világháborúig és a Nemzetek Szövetsége összeomlásáig.[1][2]
A mandátumnak az Egyesült Nemzetek Szervezetének gyámterületévé kellett volna válnia, amikor a Nemzetek Szövetségének megbízatásait a második világháborút követően átruházták az Egyesült Nemzetek Szervezetére. Jan Smuts miniszterelnök kifogásolta, hogy Délnyugat-Afrika az ENSZ ellenőrzése alá kerüljön, és megtagadta a terület feladását.[3]
1949-ben a délnyugat-afrikai ügyekről szóló törvényt úgy módosították, hogy a délnyugat-afrikai fehérek képviseletet kapjanak a dél-afrikai parlamentben, ami hat helyet biztosított számukra a képviselőházban és négy helyet a szenátusban.[4]
Ez előnyt jelentett a Nemzeti Pártnak, amely erős támogatást élvezett a túlnyomórészt afrikáner és német etnikumú fehér lakosság részéről. 1950 és 1977 között Délnyugat-Afrika valamennyi parlamenti mandátuma a Nemzeti Párt kezében volt.[5]
Dél-Afrika és a függetlenségért harcoló erők között elhúzódó küzdelem folyt, különösen a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) 1960-as megalakulása után.
1966-ban az ENSZ Közgyűlése olyan határozatot fogadott el, amely a mandátumot megszűntnek nyilvánította, és kimondta, hogy a Dél-afrikai Köztársaságnak nincs további joga Délnyugat-Afrika igazgatására. 1971-ben az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának véleményére vonatkozó kérésére az ICJ kimondta, hogy Dél-Afrika folyamatos jelenléte Namíbiában illegális, és Dél-Afrika köteles haladéktalanul kivonulni Namíbiából.[6][7]
Délnyugat-Afrika az ENSZ által Namíbia néven vált ismertté, amikor a Közgyűlés az 1968. június 12-i 2372 (XXII) határozatával megváltoztatta a terület nevét. A SWAPO-t a namíbiai nép képviselőjeként ismerték el.[8][9]
A terület 1990. március 21-én lett független Namíbia Köztársaság néven, bár a Walvis-öböl és a Pingvin-szigetek 1994-ig Dél-Afrika ellenőrzése alatt maradtak.[10]
Önkormányzó bantusztánok
[szerkesztés]Önkormányzattal nem rendelkező bantusztánok
[szerkesztés]Név | Főváros[11] | Fennállása | Legnagyobb jelenlévő törzs |
---|---|---|---|
Bushmanland | Tsumkwe | 1976-1989[12] | San |
Damaraland | Welwitschia | 1980–1989 | Damara |
Namaland | Keetmanshoop | 1980–1989 | Nama |
Kaokoland | Ohopoho | 1970–1989 | Himba |
Rehoboth | Rehoboth | 1979–1989 | Baster |
Cvánaföld | Aminuis | 1979–1989 | Cvána |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ieuan Griffiths,Walvis Bay: exclave no more Geography, Vol. 79, No. 4 (October 1994), page 354
- ↑ Mwakikagile, Godfrey. Ethnic Politics in Kenya and Nigeria. Huntington, New York: Nova Science Publishers, Inc., 223. o. (2001). ISBN 1560729678
- ↑ John Dugard, The South West Africa/Namibia Dispute: Documents and Scholarly Writings on the Controversy Between South Africa and the United Nations, University of California Press, 1973, page 124 Archiválva 2018. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Official Documents of the 4th Session of the United Nations General Assembly], United Nations, 1949, page 11
- ↑ Vivienne Jabri, Mediating Conflict: Decision-making and Western Intervention in Namibia], Manchester University Press, 1990, page 46 Archiválva 2018. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Cour internationale de Justice | International Court of Justice. www.icj-cij.org . [2017. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.)
- ↑ UN General Assembly, res n° 2154 (XXI), 17 November 1966. Available at http://www.un.org/documents/ga/res/21/ares21.htm Archiválva 2016. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. [recovered october 1, 2015]
- ↑ Legal Repertory of Practice of United Nations Organs Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ UNGA Resolution A/RES/31/152 Archiválva 2011. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. Observer status for the South West Africa People's Organisation
- ↑ Treaty between the Government of the Republic of South Africa and the Government of the Republic of Namibia with respect to Walvis Bay and the off-shore Islands, 28 February 1994. [2017. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Anthony D'Amato: 'South-West Africa, Proposed Homelands in: The Bantustan Proposals for South-West Africa, The Journal of Modern African Studies, 4, 2 (1966), p 179.. [2016. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 24.)
- ↑ Welch, Cameron. The San and the N‡a Jaqna Conservancy, Tsumkwe District West, Namibia: The San and the N‡a Jaqna Conservancy, Tsumkwe District West, Namibia. African Books Collective, 28. o. (2018). ISBN 978-3906927039
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a South West Africa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.