DZ (rovás)

DZ rovásjele

A rovás DZ a székely-magyar rovásban használatos betű a zöngés fogmeder zár-réshang, más néven a zöngés alveoláris affrikáta jele.

Hangértéke

BoDZa, kádzománc

Medgyesbodzás település neve rovásfelirattal

Mivel a D+Z betűsorok nem azonosak a kettősbetű DZ-vel, a székely-magyar rovás önálló DZ jelének elhagyása következetlenséget okoz a székely magyar rovással írott szavak hangértékének világos értelmezésében.

• kádzománc (IPA: kaːd zomaːnc) dz=d+z
• bodza (IPA: boʣa) dz=dz

Története

Cím rovással: "megújított székely rovásírás" (Balás Gábor, 1988)

Csaknem egy évszázada léztezik a DZ rovásjele. Nem sokkal azután keletkezett, hogy a latin betűs magyar írásbeliségben megjelent DZ, mint egy önálló fonémát jelölő betű.

1935

Verpeléti Kis Dezső megszerkeszti az első olyan rovás ábécét, amely mát tartalmazza az 1922-ben bevezetett és hivatalossá tett Dz fonéma rovásjelét. Ennek nyomán a cserkészek ábécéje is bővült ezzel a betűvel. A rovás hagyományainak megfelelően a 'Dz' fonémát a két latinbetűs megoldásnak megfelelően két rovásjel összevonásával alkotta meg (D+Z).

1988

Balás Gábor és Romhányi B.: dr. remetei Balás Gábor (1909-1995) székely-magyar őstörténet kutatójának megújított rovás ábécéje, 1988. "Ezért 1988-ban erről táblázatot készítettünk, s megújítottuk a kiejtéshöz közelebbre." Ez az ábécé tartalmazza többek közt a rovás DZ jelét is.

2001

Vér Sándor könyve.

Számítástechnikai megjelenítése

A korszerű székely-magyar rovás abc

Betűkészlet

Ingyenesen letölthető a Rovás Kiterjesztett JB helyről. A hozzá tartozó kódtáblázat a kódtábla helyről érhető el.

Forrásművek

Az Élő Rovás

• Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk a szabványosítás útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2008. 1. kiadás ISBN 9789638796714
• Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk az egységesítés útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2010. 2. kiadás ISBN 9789638796752
• Balás Gábor (1988): A székely művelődés évszázadai. Panoráma Kiadó.
• Für Zoltán: A magyar rovásírás ábécés könyve, Püski, 1999.
• Vér Sándor (2001): Életfa. Szeged: Bába és Társai, 2001 (Első kiadás), 2003 (Második kiadás), 2008 (Harmadik kiadás).
• Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, available in Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA1
• Kéki Béla: Az írás története, Gondolat, 1971.
• Rumi Tamás - Sípos László: Rovás Alapismeretek, 2010. ISBN 978-963-88437-1-5
• Gyergyóremetei Képes vagyok - Dr. Remetei Balás Gábor életútja, III. évfolyam, XXI. szám, 3. oldal, 2009. január

További információk

• Magyar DZ betűs szavak (Wiktionary)
• A székely-magyar rovás DZ betű a RovásPédián (angolul)
• Betűalkalmazások: Dz, Dzs (Rovás Infó)
• Rovás Info Hírportál
• A rovás betűkészletek legnagyobb gyűjteménye
• Letölthető rovás betűkészletek legteljesebb gyűjteménye
• Sípos Lászlóval készül interjú a Rovás Híradóban (magyarul)
• Dr. Hosszú Gábor: Interjú a Magyar Katolikus Rádió Nyelvédesanyánk c. műsorában, szerkesztő: Gyarmathy Dóra. 2012. november 18. 15.00, a felvételen 13:50-nél kezdődik az interjú. (magyarul)
• Dr. Hosszú Gábor: A számítógépes paleográfia haszna. Interjú a Magyar Rádió Határok nélkül c. műsorában. 2012. július 10, az első 1:30 perc. (magyarul)
• Rovásos helységnévtáblák és ezekkel kapcsolatos információk a Google Maps térképén
• Hagyaték - Rovásírás - Újraéledő jelek (Duna Televízió, 2012. május 26.)
• Issues of encoding the Rovas scripts Archiválva 2011. november 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Comments on encoding the Rovas scripts Archiválva 2011. november 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Kanadai Magyar Cserkészek – Rovásírás a Cserkészetben
• Dr. Kontur László: Nostratic language (magyarul, angolul, németül)
• Csajok és betűk videóklip, benne a DZ betű is

Székely-magyar rovásírásra átíró szövegszerkesztők

• Latin-kárpát-medencei rovásra átíró program
• Kliha Gergely által készített Firefox bővítmény, amely kárpát-medencei és székely-magyar rovásra is át tud alakítani