Debrőd
| Debrőd (Debraď) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassa-környéki | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Papp Gergely Adrianna | ||
| Irányítószám | 044 23 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 409 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 265 m | ||
| Terület | 23,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 39′ 13″, k. h. 20° 58′ 33″48.653611°N 20.975833°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 13″, k. h. 20° 58′ 33″48.653611°N 20.975833°E | |||
| Debrőd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Debrőd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Debrőd (szlovákul Debraď) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kassától 27 km-re délnyugatra, a Bódva jobb partján fekszik.
A név eredete
[szerkesztés]A település neve belső, magyar névadással keletkezett a „széles, kiterült, lapos fenekű völgy” értelmű debrő főnév „-gy” helynévképzős származékából. Az alapjául szolgáló főnév előzménye a szláv debra: „üreg, vízmosásos mélység” lehetett. Az elsődleges Debregy, Debrőgy alakból később képzőcserével jött létre a mai Debrőd.
Története
[szerkesztés]A falu a jászóvári premontrei prépostság ősi birtoka. 1255-ben IV. Béla a jászóvári prépostság újraalapító oklevelében említi először. Az oklevélben a király a falut a prépostságnak adományozta és 1848-ig annak tulajdonában is maradt. 1427-ben 15 portát számláltak a faluban. 1715-ben a török kiűzése után mindössze öt jobbágy és egy zsellér háztartása volt. A kiirtott lakosság pótlására Szeged környékéről juhászokat telepítettek ide. Ezt a máig megőrzött szegedi nyelvjárás is megrősíti.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DEBRŐD. Magyar falu Abaúj Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Jászótol nem meszsze, ’s ennek filiája, határbéli földgyei néhol soványak, de egyéb meglehetős vagyonnyaiért, második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 90 háza és 657 lakója volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Debrőd (Jászó), Abauj v. magyar falu, Jászóhoz délre 1 órányira: 659 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. a Jászói prépostság.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Mielőtt szepsire jutnánk, kitérünk északra, a hegyek közé. A Hosszutető alatt, szűk völgyben fekszik Debrőd, 99 házzal és 717 magyar lakossal. Postája és távirója Jászó. Innen északra, a 334 méter magas Kőszálról megláthatjuk a kies völgyben fekvő Jászót és Jászóváralját. A Bódva kanyarodását követve, egymásután következnek Alsó- és Felső-Meczenzéf, azután Bodoka-puszta a Neuschloss Károly és fia budapesti czég nagyszabásu fürésztelepével, mely villamos világitással van ellátva és Falucska községgel sodronypálya-összeköttetést tart fenn. A fürésztelep 60 lóerejü gőzmótorral van felszerelve és évenként kb. 50,000 köbláb faanyagot állit elő, a mi közel 800 kocsirakománynak felel meg.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]A falut 1910-ben 606-an, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.
2001-ben 391 lakosából 270 magyar és 117 szlovák volt.[5]
2011-ben 375 lakosából 201 magyar és 137 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Innen származott Bartók István püspök.
- Itt született 1945-ben Dunajszky Géza tanár, karnagy, közíró.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu búcsújáróhely, búcsúját június 27-én Szent László király ünnepén tartják.
- A falu határában található a Szent László-tisztás és -forrás:
- „Úgy látszik, hogy a menekülő kún hadak, melyen jöttek, vissza is azon útat követték, s a Tiszán átkelve Abauj megye erdőségei közé menekültek, de ha a hagyománynak hinni lehet, az üldöző magyarok őket ide is követték. A mai Jászó-Döbröd határában most is megvan a Szent László kútja, melynek forrása, ha nem is a király fohászára s ennek lova patkója helyén bugyant fel, de hihetően a nagy király gondossága által lett az erdős hegyek között felltalálva.”
- (Gyárfás István: A Jász-Kunok Története, II. kötet, V. rész, Kecskemét, 1870)
- A forrás melletti kápolnát 1500 körül Bátkay Domokos építtette, de a török elpusztította, mára màr csak romjai látszanak. 1952-ben a forrás körül csodás események történtek, amelyek többször megismétlődtek, így búcsújárás kezdődött erre a helyre, amit Csehszlovákia szocialista hatósága 1959-ben betiltott, és a templom romjain belül időközben emelt kápolnát felgyújtották. A nép ennek ellenére tovább látogatta. 2007-ben felszentelték a helyén létesített növénytemplomot, és újraindították a nagy hagyományokkal rendelkező búcsújárást.[6]
- Szent Péter és Pál római katolikus temploma 1834-ben épült klasszicista stílusban.
Irodalom
[szerkesztés]- Görcsös Mihály: Debrőd története és népi gazdálkodása, Múzeumi Kiskönyvtár sorozat
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 9.)
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]
- ↑ Jelenések a Szent László-forrásnál. [2020. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 13.)
További információk
[szerkesztés]- Debrőd mint búcsújáróhely.
- Községinfó
- Debrőd Szlovákia térképén
- A Szent László forrásról Archiválva 2007. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Debrőd információk
- Debrőd honlap
- Debrőd időjárása Archiválva 2008. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Debrőd honlap Sk/Hu/En
- Magyar katolikus lexikon
A Kassa-környéki járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
