Ugrás a tartalomhoz

Eidus Bentian

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eidus Bentian
Született1880. január 15.
Daugavpils
Elhunyt1944./1945.
Auschwitzi koncentrációs tábor
Állampolgársága
Foglalkozásafogtechnikus
SablonWikidataSegítség

Eidus Bentian (Daugavpils, 1880. január 15.Auschwitzi koncentrációs tábor, 1944./1945) litván zsidó származású[1] újságíró, pártmunkás, fogtechnikus.

Élete

[szerkesztés]

Eidusz Berkó és Bürger Liusi gyermeke.[2] Fiatalon, már 16 éves[3] korában bekapcsolódott az orosz munkásmozgalomba. Az 1905-ös orosz forradalomban a cári hatalom ellen harcolt a barikádokon,[4] majd - annak bukása után - Németországba ment, ahol kitanulta a fogtechnikus szakmát és részt vett a helyi munkásmozgalomban[4] is. Berlinben megismerkedett Karl Liebknechttel és August Bebellel, sőt állítólag Leninnel is.[3] 1909-ben Magyarországra jött, s Szegeden telepedett le, ahol Heller Ödön megfestette arcképét, ami a városi múzeum gyűjteményében megtalálható.[5][6] Itt bekapcsolódott a helyi szociáldemokrata párt munkájába. 1918-1919-ben részt vett a szegedi forradalmi akciókban.[4] Cikkeket (pl. „Az orosz forradalom és a béke”, Délmagyarország, 1918. január 1.), illetve irodalmi műveket (verseiből és rövid prózai írásokból álló füzete jelent meg 1919-ben „Munka után” címmel) is írt, továbbá jiddis nyelvre fordította Ady, Kosztolányi és Juhász Gyula verseit. A munkáskultúra fejlesztésén (pl. munkáskönyvtár megszervezésén) fáradozott és művészek mecénása volt.[3] A Magyarországi Tanácsköztársaság összeomlása után kétszer is letartóztatták, s bebörtönözték. Baráti kapcsolatokat ápolt Móra Ferenccel, Juhász Gyulával, Radnóti Miklóssal, illetve József Attilával, akit rendszeresen vendégül látott Szegeden[7] és amiről egy 1928-ban tőle kapott levél is tanúskodik,[4][8] amelyben segítséget kér Bentiantól, hogy előfizetőket gyűjtsön megjelenő könyvéhez.[9] Jó ideig nála lakott Károlyi Lajos festő is.[10] A háború idején szervezte a háborúellenes mozgalmat, 1944. április 4-én azonban lefogták, internálták, előbb Kanizsára, majd Sárvárra vitték. 1949-ben 1945. június 15-ei dátummal nyilvánította holttá a szegedi járásbíróság,[11][12] e szerint a németek deportálták Auschwitzba, ahol 1945 május havában életét vesztette.[2]

Arcképét Heller Ödön festette meg.[13]

Családja

[szerkesztés]

Felesége Seldin Chassia (Dvinszk [Daugavpils], 1886. január 21. – Budapest, 1960. december 26.)[14] volt,[15] gyermekeik Eidus Lívia fogorvos (szül. 1910)[16] és Eidus László kutatóorvos (1913 körül–1979).[17] Unokája Kőszeg Ferenc szerkesztő, tanár, politikus.

Fő műve

[szerkesztés]
  • Munka után (versek és rövid prózák; Szeged, 1919)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Szeged története 3/1 (IX. Festészet és szobrászat). Somogyi-könyvtár (1991). ISBN 963 7581 76 1  online elérés
  2. a b Dunainé Bognár Júlia. A második világháború szegedi hősei és áldozatai. Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23., Kanyó Ferenc, Szeged: Csongrád Megyei Levéltár, 208-209. o. (1996) 
  3. a b c Péter László: József Attila Szegeden - EPA, Irodalomtörténet: a Magyar Irodalomtörténeti Társaság havi folyóirata 43. évfolyam 2. szám - 1955. (online: Google könyvek)
  4. a b c d Illés László:Száll a tavasz: előadások a szocialista és antifasiszta magyar irodalomról (98. oldal; online google könyvek) - 1983.
  5. Zombori István: A Szegedi zsidó polgárság emlékezete - 1990. (online: Google könyvek)
  6. Szelesi Zoltán: A szegedi múzeum festészeti gyűjteménye - EPA (387. oldal), A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1982-1983/1
  7. Kiadványok – József Attila Tudományegyetem, 34. kiadás, 1955., 44. o. (online: Google könyvek
  8. József Attila válogatott levelezése; Akadémiai Kiadó, 1976 (440. o., online: Google könyvek)
  9. szerk.: Fehér Erzsébet: József Attila válogatott levelezése. Budapest: Akadémia Kiadó (1976) 
  10. Szelesi Zoltán.szerk.: Trogmayer Ottó: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 106. o. (1975) 
  11. Szegedi állami halotti anyakönyv 1253/1949.
  12. A szegedi járásbíróság 1949. augusztus 31-én kelt Pk. 14665/1949. sz. holttá nyilvánító végzése.
  13. szerk.: Zombori István: A szegedi zsidó polgárság emlékezete. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 97. o. (1990) 
  14. Budapest XIII. kerületi állami halotti anyakönyv 1663/1960.
  15. Chassia Seldin. Geni. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
  16. Eidus Lívia. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
  17. Eidus László. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 11.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona. Főszerk. Antalffy György. Szeged, MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, 1987.
  • Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye. Szerk. Rácz János. Szeged, MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, 1973.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • M. Pásztor József: A mi utunk (49. oldal - tartalomjegyzéke az antikvarium.hu-n); Debrecen Megyei Városi Tanács V. B., 1972
  • Paku Imre: Juhász Gyula (emlékkönyv); Bp. Magvető kiadó, 1962
  • M. Pásztor József: Szegedi költő az ellenforradalmi bíróság előtt - Eidus Bentiánné irodalmi sajtópere 1934-ben; Tiszatáj folyóirat, 1964. 9. szám 6. 1.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy