Fehértorkú pókvadász
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Arachnothera longirostra (Latham, 1790) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fehértorkú pókvadász témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fehértorkú pókvadász témájú kategóriát. |
A fehértorkú pókvadász (Arachnothera longirostra) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a nektármadárfélék (Nectariniidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1790-ben, a Certhia nembe Certhia longirostra néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Arachnothera longirostra atita Oberholser, 1932
- Arachnothera longirostra buettikoferi Oort, 1910
- Arachnothera longirostra cinireicollis (Vieillot, 1819)
- Arachnothera longirostra longirostra (Latham, 1790)
- Arachnothera longirostra niasensis Oort, 1910
- Arachnothera longirostra pallida Delacour, 1932
- Arachnothera longirostra prillwitzi Hartert, 1901
- Arachnothera longirostra rothschildi Oort, 1910
- Arachnothera longirostra sordida La Touche, 1921
- Arachnothera longirostra zarhina Oberholser, 1912[2]
Előfordulása
[szerkesztés]Banglades, Bhután, Brunei, India, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Kína, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők és cserjések, valamint ültetvények, vidéki kertek és másodlagos erdő. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 16 centiméter.[5] Ellentétben a többi nektármadár fajjal a nemek hasonlóak. Jellegzetes hosszú csőre úgyszintén elkülöníti a többi nektármadártól.
 |
Életmódja
[szerkesztés]Tápláléka nektárból áll. Nagy szerepe van a növények beporzásában (főleg banán).
Szaporodása
[szerkesztés]Költési ideje márciustól augusztusig tart. Fészekalja 2 tojásból áll. Fészke csésze alakú amelyet általában banánfára készíti.
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
