Ugrás a tartalomhoz

Felsőbalog

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőbalog
A kastély és környezete (1903)
A kastély és környezete (1903)
Közigazgatás
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Felsőbalog (Szlovákia)
Felsőbalog
Felsőbalog
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′ 44″, k. h. 20° 06′ 57″48.445639°N 20.115778°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 44″, k. h. 20° 06′ 57″48.445639°N 20.115778°E

Felsőbalog (szlovákul Vyšný Blh) Vámosbalog településrésze Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Rimaszombattól 10 km-re északkeletre, a Balog-patak völgyében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A történeti források szerint a település már a 9. században is létezett. A Balog nemzetség a 13. században épített itt várat. Az 1440-es években Giskra serege foglalta el, 1451-ben Hunyadi János foglalta vissza. 1608-ban végvár lett és a török harcokban elpusztult. Helyette a Koháryak 1720 körül építettek kastélyt, melynek parkjában láthatók a vár romjai.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Felső Balog. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosa Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenitöl nem meszsze, ezen a’ környéken leg nagyobb falu; szántó földgyei, szőlő hegyei, réttyei hasonlók az előbbeni falujéhoz, piatzozása közel, jó gyümöltsös kertyei vannak, második Osztálybéli."[1]

Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Felső-Balogh, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Alsó-Baloghhoz közel: 156 k., 654 ref., 21 evang. lak. Urasági kastély. Részint róna, részint dombos határa hasonló az alsó-baloghihoz. Szőlőhegyében sok cseresznyafát tart, erdeje makkos. F. u. h. Coburg, s feje egyik uradalmának."[2]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőbalog, balogvölgyi magyar kisközség, 227 házzal és 974 ev. ref. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. E község már a honfoglalás idejében fennállott. Legrégibb birtokosául a Balogh nemzetséget ismerjük. Már 1347-ben Balog vár tartozéka, vámhely és mint ilyen Bolug néven emlegetik. A Balogh nemzetségről a vár és a község a Széchiekre szállott. A XV. század elején vára Giskra kezén van, de 1451-ben Hunyadi János kiűzi innen a cseheket. 1459-ben Mátyás király Komjáthy Ulrikot helyezi a vár és az uradalom birtokába. 1463-ben Rozgonyi Sebestyént találjuk itt, míg 1481-ben ismét a Széchiek kezén van. 1560-ban a törökök a balogi erdőben fogták el Bebek Györgyöt. 1563-ban Balogh András volt a vár kapitánya; ekkor még mindig a Széchiek az urai. Az 1608. évi 15. t.-c. e várat a véghelyek közé sorozza. Megrongált falait 1619-ben Széchi György megerősítteti. 1625-ben Széchi György orgyilkosság áldozata lesz és a várat a hozzátartozó uradalommal együtt özvegye Homonnai Drugeth Mária kapja. Ennek leánya, a híres Széchi Mária, kinek kezével a vár és uradalma Wesselényi Ferencz birtokába kerül. 1671-ben az uradalmat a kir. fiscus foglalja le. Vára a Thököly és a Rákóczy-féle mozgalmak alatt elpusztult. 1691-ben a Koháryak lesznek a birtok urai. 1720-ban gróf Koháry István a régi Wesselényi-kastély helyébe új, emeletes kastélyt építtet, melyet herczeg Koháry Ferencz a mult század elején kibővít és megnagyobbít. E kastély kápolnájában érdekes régi festményt őriznek, melyet Koháry István festett 1685-ben. [...] A községhez tartozó Torhegy és Törökvölgy nevű dűlők is a mult emlékeit tartják fenn. Az előbbi a régi halotti torokra emlékeztet, az utóbbin a törökök vonultak fel a vár ostromára. A község hajdan, de még a mult században is híres szőlő- és dohánytermelő hely volt. Most itt van a Coburg herczegi uradalomnak kőfallal körülkerített nagy vadaskertje s erdészeti és gazdasági hivatala. A községben nincs templom. Ide tartozik Hájoldal, Felsővadaskert és Újpuszta. Balog tájékán feküdt hajdan Jakóháza község, mely még 1460-ban mint Balogvár tartozéka szerepel, később azonban már nem találjuk nyomát. A községnek saját postája van. Távírója és vasúti állomása Rimaszombat."[3]

1910-ben 917-en, túlnyomórészt magyarok lakták. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A 18. századi Koháry-kastély, parkjában az egykori, 14. századi vár romjaival. A kastély ma szociális otthon.
  • 1740-ben épített református templomát erődített fal övezi.
  • A falu közelében van a Veres Természetvédelmi Terület, amelyben 200 és 400 éves tölgyfák is láthatók, és több ritka madárfaj is fészkel.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Vámosbalog Szlovákia térképén

Jegyzetek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy