Futsal

A futsal (ejtsd: futszál) a nagypályás labdarúgás hivatalos, elsősorban teremben játszott változata, melyet a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség irányít. A név a portugál futebol de Salãoból és a spanyol fútbol salaból származik, mindkettő azt jelenti: teremfoci. Kezdetben Five a Side volt a játék neve, később az angol football és a spanyol sala (terem) szavakból született meg a futsal elnevezés.

A futsalt két csapat játssza, mindkét csapatban 4 mezőnyjátékos és egy kapus van. A cserék száma legfeljebb 9. A játék során bármennyiszer lehet cserélni, de csak a kijelölt cserezónában. A játéktér mérete egy az egyben a kézilabda játéktere, a játéktér szélét itt is vonal határolja. A futsal labda 4-es méretű, de egy speciális szivacsréteggel egészítve ki, ezért kevésbé pattan, mint a labdarúgásnál használt hagyományos labda. A játékidő kétszer 20 perc tiszta játékidő. (Ha játékon kívül van a labda, akkor áll az óra.)

A futsal hivatalos játékszabályai

A futsal szabályai lényegesen eltérnek a sok helyen játszott kispályás labdarúgás szabályaitól. Néhány fontos különbség a teljesség igénye nélkül:

4 mezőnyjátékos és egy kapus lehet a játéktéren egy csapatban. A cserejátékosok maximális száma 9 fő.
A labdától előírt távolság 5 méter az ellenfél játékosai számára. (Szabadrúgások, büntetőrúgások, – nagybüntető ill. kisbüntető, – sarokrúgás, oldalberúgás,… stb. esetén.) Ez alól csak a kezdőrúgás kivétel, ahol csak 3 méter.
A labdát 4 mp-en belül játékba kell hoznia az arra jogosult csapatnak (oldalberúgás, sarokrúgás, szabadrúgás, büntetőrúgás, kidobás… stb.), ellenkező esetben az ellenfél csapat következik oldalberúgás esetén oldalberúgással, egyéb rúgásnál közvetett szabadrúgással.
Nincs bedobás, csak oldalberúgás. A labdát szigorúan a vonalra kell helyezni (mozdulatlanul), és ha ez megtörtént, akkor szintén 4 másodperc áll rendelkezésre az oldalberúgás elvégzésére. Ügyelni kell arra, hogy rúgáskor a lábaknak a vonalon, vagy azon kívül kell lennie. (Ha lejár az idő, vagy a labda mozog, amikor elrúgják ill. a lábak szabálytalan helyen vannak a rúgáskor, akkor az ellenfél hozhatja játékba a labdát.)
A kapus kidobással hozhatja játékba a labdát.
A kapusnak a labdát visszapasszolnia csak meghatározott esetekben szabad. Ha a kapus hozzáér a labdához a saját térfelén, akkor egészen addig nem érintheti újra a labdát, amíg az ellenfél hozzá nem ér a labdához, vagy a kapus át nem megy az ellenfél térfelére. A kapus az ellenfél térfelén mezőnyjátékosnak számít (Ha mégis, akkor közvetett szabadrúgást ítélnek a csapata ellen.)
A kapus a saját térfelén mindössze 4 másodpercig birtokolhatja a labdát. Ha addig nem passzolja le, akkor az ellenfél közvetett szabadrúgást végezhet el onnan, ahol birtokolta a labdát a 4 másodperc leteltekor. (Ha a büntetőterületen belül birtokolta a labdát, úgy a szabadrúgást a 6-os vonal azon pontjáról kell elvégezni, amely a legközelebb van ahhoz a ponthoz, ahol a kapus a labdát éppen birtokolta.)
A 4 másodperces kapusszabály az ellenfél térfelére nem vonatkozik, a kapus lecserélhető mezőnyjátékosra, azonban ennek a játékosnak megkülönböztető mezt kell viselnie, a mezen lévő mezszámnak egyeznie kell a játékos eredeti mezszámával. Erre a játékosra ugyanúgy vonatkoznak a kapusra vonatkozó szabályok.
A közvetlen szabadrúgást maga után vonó szabálytalanságok számát nyilvántartják (halmozott szabálytalanságok), és félidőnként az ötödik szabálytalanság után, (tehát a 6. szabálytalanságtól kezdve) minden szabálytalanságért ún. kisbüntető jár, amit 10 méterről végeznek el, csak a kapus van a lövő játékossal szemben. (Ha a szabálytalanság a büntető területen kívül, de 10 méternél közelebb történt, akkor a rúgó játékos dönthet, hogy a 10 m-re lévő büntetőpontról vagy a szabálytalanság helyéről akarja-e elvégezni a szabadrúgást.) Kisbüntető elvégzésekor a kapusnak nem kell a gólvonalon állnia, ilyenkor csak az 5 méteres szabály vonatkozik rá.

Fegyelmezési szankciók

Sárga lap (Figyelmeztetés): Ebből egy játékos max. 2 db-ot gyűjthet össze a mérkőzés folyamán. A második esetben a felmutatott sárga lap után a játékvezető automatikusan felmutatja a piros lapot is.
Piros lap (Kiállítás): A kiállított játékos nem ülhet le a kispadra, hanem be kell mennie az öltözőbe. Csapata azonban 2 perc után kiegészülhet egy másik játékossal. Ha a "pillanatnyilag" kevesebb létszámmal játszó csapat a 2 perces büntetőidő alatt gólt kap, akkor a gól után azonnal kiegészülhet. Amennyiben több kiállított játékos van csak az egyik térhet vissza.

Csereszabályok

Repülőcsere, amit csak a cserezónán keresztül szabad végrehajtani.
A mérkőzésen végrehajtható cserék száma nincs meghatározva.
A cserezóna az oldalvonalon a felezővonaltól a kapuk irányába 5, ill. 10 méterre (oldalvonalra merőlegesen) húzott vonalak között van kijelölve.
A cserejátékos csak akkor léphet a játéktérre, ha a lecserélt játékos már elhagyta azt.
A lecserélt játékosnak a kispadra le kell ülnie. A technikai zónában helyet foglaló személyek közül (cserejátékosok, edzők, orvos ill. gyúró) mindössze 1 személy, az edző állhat, a többieknek ülniük kell.
A cserejátékosoknak a technikai zónában megkülönböztető mezt kell viselniük.
A játékosok a csereszabály megsértéséért sárga lapot kapnak.

Játékvezetők száma

Minimum 2 fő játékvezető vezeti a mérkőzést. (Az 1. számú a főjátékvezető, ellentétes ítélet esetén az ő döntése a mérvadó. A 2. sz. játékvezetőnek azonos jogok mellett, a kispadok rendjére is figyelnie kell.)
NB I-II-es mérkőzésekre 3. számú, ún. időmérő játékvezetőt is küldenek, nemzetközi mérkőzéseken az időmérő feladatát kijelölt időmérő látja el, a 3. játékvezető a jegyzőkönyvet vezeti.

A játék időtartama

2x20 perc tiszta játékidő. (Ez azt jelenti, ha a labda játékon kívülre kerül, az óra is megáll.)
Hosszabbítás esetén plusz 2x5 perc tiszta játékidő.
A mérkőzés győztesét meghatározó eljárásként a hosszabbítást követően: min. 5-5 db nagybüntető-rúgás elvégzése után. (a 6m-es vonal középpontjáról)

A játékrészek közti szünet időtartamát a versenyszabályokban kell megállapítani a főjátékvezető hozzájárulásával, de nem haladhatja meg a 15 percet.

A játékrészek/mérkőzés vége

Az időmérő síp vagy más akusztikus jel használatával jelzi a játékrészek (félidők), vagy a mérkőzés végét, amit az egyik játékvezető is sípszóval megerősít, figyelembe véve, hogy az adott játékrészt meg kell hosszabbítani...:

→ kisbüntető (10 méteres)/6. halmozott szabálytalanságot követő közvetlen szabadrúgás...

→ nagybüntető-rúgás (6 méteres)

...elvégzése, megismétlése céljából a rúgás elvégzéséig. A labda elrúgása után a játékvezetőknek meg kell várniuk a már megkezdett rúgás kimenetelét. Ezen esetekben az adott játékrésznek (félidőnek) akkor van vége, amikor...

GÓL esetén, (tehát, ha a labda a kapuvonalon áthaladva a kapuba jut,)

akár közvetlenül jut a kapuba a labda.
akár úgy, hogy előtte érintette a kapust, a kapufákat, a keresztlécet vagy a talajt.

NEM GÓL esetén,...

ha a védő csapat kapusa megfogja/kivédi a lövést.
ha a labda lepattan a kapufákról/a keresztlécről, és nem halad át a kapuvonalon.
a labda elhagyja a játékteret.

Az időmérőnek ill. a játékvezetőknek csak ezt követően szabad megszólaltatni a sípot, ill. más akusztikus jelet!

Forrás: FIFA: A FUTSAL JÁTÉKSZABÁLYAI – https://web.archive.org/web/20141129035902/http://www.futsal-hungary.hu/_include/dokumentum.asp?kod=124

Összegzés + frissítés: Mezei Mátyás (játékvezető)

A futsal története

Dél-amerikai eredet

A játék eredete Uruguayba vezethető vissza, ahol 1930-ban Juan Carlos Ceriani Gravier ötlötte ki a labdarúgás mini, 4+1-es változatát, az ifjúság versenyeztetésére. A játékot kosárlabda játéktéren játszották, palánkok nélkül. A játéknak ez a változata több mint 70 éve létezik Brazíliában. Már az elejétől kezdve 4+1-es (négy játékos és egy kapus) rendszerben játszottak a játékosok, sosem volt 5+1-es változata. Brazíliában gyermekkorában Rivelino, Zico, Socrates, Ronaldo, Ronaldinho és sokan játszották, játsszák ezt a játékot. Dél-Amerikában népszerű fifusa 4+1-es labdajátékot szervező szövetséget a FIFA kalóz kispályás labdarúgó szervezetnek tekinti, mert a mai napig nem csatlakozott a nemzetközi szövetséghez.

Dél-amerikai kupa

1965-ben az első tornát Paraguay nyerte,
1967, 1969, 1971, 1973, 1975, 1977 Brazília válogatottja a győztes nemzet

Pán-amerikai kupa

1980-ban Brazília diadalmaskodott

Nem hivatalos világbajnokság

1982-ben a brazil Sao Pauloban, Brazília esélyeshez méltóan nyert
1985-ben Spanyolországban újra Brazília nyer
1988-ban Paraguay a világbajnok

Európai eredet

A "minivoetball"-t, azaz a minifutballt a magyar származású Gaal Endre találta ki, aki Belgiumban sportfelügyelőként dolgozott, fiatalokkal fejlesztette ki a játékot. A játék a Magyarországon jól ismert pulykázásból indult ki, vagyis kiskapus játék, ahol "3 szöglet egy tizenegyest" ért. Ki ne ismerte volna ezt a játékot az 1950-es években Magyarországon, ahol még rongylabdával is játszották. Belgiumban 1962-ben 62 csapat részvételével rendeztek kispályás – "minivoetball" – labdarúgó bajnokságot, 1965-től a belga televízió (B.R.T.) rendszeresen közvetítette a mérkőzéseket. 1965-ben megalakult a Belga Minifutball Szövetség (MFA). A nagy igényekre tekintettel, 1968-ban megalakult a Nemzeti Független Minifutball Szövetség (N.O.M.B.), több mint 1000 klubot, 15 ezer tagot, 1982-ben már 40 ezer aktív játékos űzte ezt a sportot. 1975-ben a Belga Testnevelési- és Sportintézet (BLOSO) is elismerte. A Belga Művelődési Minisztérium is felkarolta ezt a rekreációs játékot és az 1970-es években már az iskolákban oktatták a "magyar" focit.1986-ban megalakult a Nemzetközi Minivoetball Szövetség (I.M.F.F.) az USA, a holland, a belga, a szlovák, az olasz, a dán, a jugoszláv és a magyar tagokkal. A megalakult új nemzetközi szövetséget megkereste a FIFA, hogy olvadjon be tagszervezetnek, a megkeresés elutasításra került, mert a FIFA olyan szabálymódosításokat akart, ami az eredeti minifutball szabályaitól eltér. Az erősebb nyert, a minifoci átadta helyét a futsalnak.

Minifutball alapszabályok

A szabályok nem a teljesség igényével. A kapu mérete (2,5 x 1 m) a ledöntött kézilabda kapuéval megegyező. A játékidő 4 x 12 perc tiszta játékidő (kb. egy óra). A szögletet nem rúgták, hanem számolták és a 4. után speciális büntető következett. Két játékos hajtotta végre. Egyik a sarokpontról a lábával felemelte a labdát a kaputól 5 méterre álló társának, akinek fejjel kellett az üres kapuba továbbítania. Ez a módszer igen komoly technikai felkészültséget igényelt. A labda speciális, a hagyományos belső mellett szivaccsal bélelt, kevésbé pattogós játékszer, amit a MIKASA világhírű sportszergyártó cég fejlesztett ki Gaal Endre elképzelése és instrukciója alapján. A játékosok száma 4+1 volt, ahol a +1 vészkapusként szerepelt, azaz kézzel nem érhetett a labdához. A szabály pontjai közel 75%-ban megegyeznek a mai futsal szabályokkal, annak ellenére, hogy a szabálypontok rendszeresen pontosodnak, kiegészülnek. A játékszabályokban az ügyesség fejlesztését, a gyakori labdaátadást tartották szem előtt. Igen erőteljes igény volt a sérülések számának minimumra csökkentése, a gólok számának lehetséges növelése. A mérkőzéseket kettő játékvezető vezette a belga gyakorlatnak megfelelően, az egyik síppal ítélkezett, a másik zászlóval segédkezett az oldalvonal mellett. 1983-ban a Herbály – Hornyák játékvezetői páros kérte a magyar szervezőket, hagy próbálják ki, hogy mindkét játékvezető, azonos feltételekkel, síppal vezethesse a mérkőzést, hasonlóan, mint a kézilabdánál vagy a kosárlabdánál. A próba rendkívül jól sikerült, ezután a két játékvezető a szabályokra épülve kidolgozta az együttműködés rendjét. Mi a teendő egy ítéletnél, amikor ellentétes jelzés alakul ki (a fő játékvezető döntése a mérvadó)? Hogyan járjanak el a fegyelmezésnél, ki, mikor mutassa fel a sárga vagy a piros kártyát, stb. A kialakított együttműködési rend nagyon megkönnyítette a mérkőzések vezetésének taktikáját. Ezt az újítást a Nemzeti Független Minifutball Szövetség (N.O.M.B.) is átvette, és a játékvezetők oktatásánál bevezette.

Nemzetközi minifutball tornák

1984-ben Budapest (belga, holland, olasz, magyar válogatott), 1985-ben Komárno (Szlovákia) – belga, magyar, holland, szlovák válogatott.

Minifutball nem hivatalos Európa-bajnokság

1987-ben Jesolo, Olaszország: Olaszország

Magyarországon

Az 1980-as években ugrásszerűen megnőtt a kispályás labdarúgást játszó csapatok száma. A növekedés fő oka az volt, hogy a grundok és a sportpályák rendre megszűntek, de a játék szeretete az önkormányzatot által kialakított dühöngőkbe, a kispályás játékterekre vonzotta a csapatokat. A kispályás játék népszerűségét elsősorban annak köszönhette, hogy a baráti társaságok, munkahelyi csapatok alacsony költségvetéssel, egész évben tudtak sportolni.

1986-tól a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) keretében Kispályás Bizottság (4+1) irányítja a teremlabdarúgást. Egyre nagyobb igény jelentkezett a versenyszerű kispályás labdarúgásra. 1988-ban a futsal bajnokság elősegítése, lebonyolítása érdekében a Budapesti Labdarúgó-szövetség (BLSZ) keretei között, Ritter Imre segédletével megalakult a Budapesti Kispályás Bizottság.

1988-ban a FIFA, Szepesi György dr. (akkor a FIFA Kispályás Albizottságának tagja, 1990-től az első elnöke) közreműködésével felkéri az MLSZ-t, hogy a hollandiai, első világbajnokság sikeres lebonyolítása érdekében segítse elő a futsal szabályok gyakorlati próbáját, egy nyolc válogatott részvételével rendezett tornán. A szabályok tökéletesen kiállták a próbát. A Komora Imre vezette nagypályás válogatott a döntőben – büntetőkkel – legyőzte a hollandokat, akik mesterei a sportágnak. A döntőben játszott az a Victor Hermans, aki a holland teremlabdarúgó-válogatott edzője, a FIFA instruktora, és világszerte a futsal népszerűsítője. Kovács Kálmán lett a gólkirály.

Az akkori, kispályás csapatok közül a budaörsi Aramis SE és a fővárosi Külker SE évente kijárt Belgiumba és Hollandiába a játékot tanulni. Itt ismerkedtek meg a szabályokkal és barátkoztak össze Gustav van Dijck-kal, a belga szövetség munkatársával, aki a magyar teremfoci egyik elindítója, ötletadója lett. Inspirálására és segítségével 1989-ben az ARAMIS SE megrendezte az I. Intercoop Nemzetközi Teremlabdarúgó Tornár, mely a Five a Side szabályok magyarországi bemutatkozása volt. A torna átütő sikert hozott.

1989-1990-ben a FIFA szabályainak megfelelően a Lőrinci Sportcsarnokban (Budapest, XVIII. kerület) elindul az I. Budapesti Kiemelt Teremlabdarúgó Bajnokság, amelyre a budapesti kerületek kispályás bajnokságok legjobb csapatait hívták meg. Az első győztes csapat – a később legendává vált -, a Pintér Róbert által támogatott, irányított Lőrinc Étterem csapata lett. A budapesti versenyekbe csak később kapcsolódott be két kiváló vidéki csapat: az Egri Fiúk és a Miskolci Meggy. 1991-ben az új sportágat befogadta az MLSZ – mivel nem lehetett más labdarúgó-szövetséget létrehozni. Vidéken is elindult a teremfoci szervezés sok elhivatott, sportszerető ember (dr. Pálinkó Mihály, Zupkó Mihály, Oczella lászló, stb.) segítségével.

1995-ig csak kétnapos országos tornákat (bajnokságot) rendeztek, a csapatok vezetőit terhelő költségek csökkentése érdekében önálló bajnokságokat – budapesti, kelet-magyarországi, nyugat-magyarországi – hoztak létre, majd az első hat helyezett rájátszással döntötte el a bajnoki címet. Közben Budapesten beindult a II. osztály bajnoksága is. 1997-ben az MLSZ Kispályás Bizottsága irányításával beindították a Teremlabdarúgó Nemzeti Bajnokságot, 16 NB I-es és 15 NB II-es létszámmal. Hazánkban három szinten (NB I, NB II, és megye) folynak teremlabdarúgó bajnokságok.

1998-ban Kárász István társadalmi aktivista javaslatára lebonyolították az I. Teremlabdarúgó Kupát is.

Vidéki bázisok: Szeged – Első Beton Szeged, Hódmezővásárhely – HKFC'93 Szuperinfó, Miskolc – Berek Rolád FC, Debrecen – CBA Élelmiszer FC, Jászberény – FC Viktorió, Békéscsaba – Csba FC Geowatt, Pécs – Baranya Hotel Dream Team, Siófok – Interbeton Siófok, Kecskemét – Küklopsz SE, Érd – Gulf SE, Győr – Duna Takarék ETO Dunakeszi-Kinizsi.

A magyar teremlabdarúgó válogatott 1999 októberében lejátszotta a 100. hivatalos mérkőzését. Az ellenfél az Európa-bajnokság nyolcas döntőjébe jutott Belgium volt. A magyar válogatott 3-1-re legyőzte tanítómesterét. Ezen a találkozón búcsúztatták el a nemzeti- és nemzetközi mérkőzések vezetésétől Herbály Lajost és játékvezető párját Hornyák Lajost, aki egyben a mérkőzés időmérői feladatait is ellátta.

Hazánkban nincs teremlabdarúgó-edzőképzés, így szakmailag jelentősen le vagyunk maradva nemcsak a világ, hanem Európa élmezőnyétől is. Európában igen nagy figyelmet fordítanak a futsal fejlesztésére. Finnországban 8 ezer, Csehországban 25 ezer, Olaszországban 45 ezer, Spanyolországban 100 ezer regisztrált teremlabdarúgó játssza ezt a játékot. Európában és a világ több országában már profi bajnokságok is vannak. Nálunk a sportág nincs felkészülve arra, hogy professzionális legyen, mert még mindig szabadidős sportnak, tömegsportnak könyvelik el a futsalt, holott a tömegsport típusú (5+1) játékot kb. 200-250 000 ezren, míg a futsalt, kb 500-1 000 sportember játssza. A szervezeti fejlődés folyamatossága lassan alakul, a futsal átkerült az Amatőr Labdarúgó Alszövetséghez, később hozzácsatolták a strandlabdarúgó szervezetet is.

FIFA

Sajnálatos módon 1985-ben a Nemzeti Független Minifutball Szövetség (N.O.M.B.), majd 1986-ban a Nemzetközi Minivoetball Szövetség (I.M.F.F) és a FIFA már hosszú ideje nem tudott megállapodni egymással, hogy ki képviselje ezt az igen dinamikusan fejlődő a sportágat a nemzetközi porondon. A kérdés eldöntésére a FIFA Végrehajtó Bizottsága Albizottságot hozott létre a sportág ezen ágának gondozására. Az Albizottság fő feladata a nemzetközi egységesítés, a népszerűsítés (látványosság, a média a szerepe), a tömegesítés, és ami még fontosabb, helytálló játékszabályok kialakítása volt. A FIFA Kispályás Albizottsága 1986 júniusában bejelentette egy olyan szabályzat létrejöttét, amely az alkotó véleménye szerint megfelel a várakozásnak. A Kispályás Albizottságot 1987-ben a FIFA teljes jogú tagjává fogadta. a FIFA az egységes kispályás labdarúgás nemzetközi szabályait a következő évben publikálta. Az erő, a pénz győzött a minifutball nemzetközileg elsorvadt, de a FIFA segítségével az új játék nemzetközi karriert fut.

Világbajnokság

Bővebben: Futsal-világbajnokság

A FIFA 24 válogatott csapat részvételével rendez négy évente világbajnokságot. Magyarország eddig csak egyszer szerepelt a világbajnokságon,1989-ben.

Főiskolai világbajnokság

Európa-bajnokság

Bővebben: Futsal-Európa-bajnokság

Az UEFA 12 válogatott csapat részvételével rendez négy évente európa-bajnokságot.2018-ig gyakorlatilag két évente rendezték meg a tornát.

A rendező országok és a győztesek listája:

1996 – Córdoba, Spanyolország: Spanyolország
1999 – Granada, Spanyolország: Oroszország
2001 – Moszkva, Oroszország: Spanyolország
2003 – Caserta, Olaszország: Olaszország
2005 – Ostrava, Csehország: Spanyolország
2007 – Porto, Portugália: Spanyolország
2010 – Budapest és Debrecen, Magyarország: Spanyolország
2012 – Zágráb és Split, Horvátország: Spanyolország
2014 – Antwerpen, Belgium: Olaszország
2016 – Belgrád, Szerbia: Spanyolország
2018 – Ljubljana, Szlovénia: Portugália
2022 – Amszterdam és Groningen, Hollandia

UEFA Futsal Cup

Bővebben: UEFA-futsal-bajnokok ligája

A nemzeti bajnokságokban győztes csapatoknak, a Futsal Bajnokok Ligájának kupája. Meghatározott helyszíneken, négyes selejtező csoportokban döntik el, ki jut tovább. A győztesek az előre meghatározott országban szintén csoportokra osztva mérkőznek a csoportelsőségét, A győztesek játsszák a döntőt, a második helyezettek pedig a harmadik helyért vívnak meg.

Az előselejtezőkben a magyar bajnokok rendere elbuknak, egy üdítő kivétel a Cső Montage bajnokcsapat, amely bejutott Európa legjobb nyolc csapatának döntőjébe, ahol a hatodik helyet szerezte meg Kozma Mihály edző által vezetett gárda.

Az UEFA-futsal-bajnokok ligája győztesei:

2001-02: Playes de Castellon
2002-03: Playes de Castellon
2003-04: Interview Boumerang
2004-05: Action 21 Charleroi
2005-06: Interview Boumerang
2006-07: Dinamo Moszkva
2007-08 Jaketyeringburg
2008-09: Intervin Madrid
2009-10: SL Benfica
2010-11: Montesilvano
2011-12: FC Barcelona
2012-13: Kajrat Almati
2013-14: FC Barcelona
2014-15: Kajrat Almati
2015-16: Gazprom-Jugra Jugorszk
2016-17: Inter Movistar
2017-18: Inter Movistar
2018-19: Sporting CP
2019-20: FC Barcelona
2020-21: Sporting CP
2021-22: FC Barcelona
2022-23: Palma Futsal
2023-24: Palma Futsal

Világkupa

Bővebben: Futsal-világkupa