Ugrás a tartalomhoz

Goldegg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Goldegg
Goldegg címere
Goldegg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartománySalzburg
JárásSankt Johann im Pongau
Irányítószám5622
Körzethívószám06415
Forgalmi rendszámJO
Népesség
Teljes népesség2533 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság825 m
Terület33,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′, k. h. 13° 05′47.316667°N 13.083333°EKoordináták: é. sz. 47° 19′, k. h. 13° 05′47.316667°N 13.083333°E
Goldegg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Goldegg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Goldegg osztrák község Salzburg tartomány Sankt Johann im Pongau-i járásában. 2018 januárjában 2533 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Goldegg a St. Johann im Pongau-i járásban
A goldeggi kastély és a Szt. György-templom
A Szt. Anna-templom
A Judenhof

Goldegg Salzburg tartomány Pongau régiójában fekszik a Salzach folyótól északra, a Goldeggi-tó partján (a tó lefolyása, a Seebach a Salzachba torkollik). Egyéb fontos folyóvize a Wenger Bach, amely északkeleti határát alkotja. Az önkormányzat 12 településrészt, illetve falut egyesít: Altenhof (425 lakos 2018-ban), Boden (97), Buchberg (56), Enkerbichl (71), Hasling (117), Hofmark (489), Maierhof (144), March (308), Mitterstein (49), Oberhof (136), Schattau (189), Weng (452).

A környező önkormányzatok: északra Mühlbach am Hochkönig, keletre Sankt Veit im Pongau és Schwarzach im Pongau, délnyugatra Lend, nyugatra Taxenbach, északnyugatra Dienten am Hochkönig.

Története

[szerkesztés]

A Salzach fölötti teraszon már a kelta ambisonti törzsnek is volt egy települése. A jól védhető helyen fekvő falu ellenőrizhette a Salzach völgyét és a dél felé, a Gastein-völgyön át vezető utat. A települést a római időszakban is lakták legalább i.sz. 200-ig. A régészek által talált csorba nyílhegyek és behorpadt pajzsgombok a helyszínen lezajlott ütközetekre utalnak.

A Goldegg-család befolyásos família volt a salzburgi érsekség területén és azon kívül is. Várukat a 12. század végén építhették, de a 14. században, amikor Bajor Lajos és Szép Frigyes küzdött a trónért, a Lajos oldalán álló Goldeggek erődjét a vele ellenséges salzburgi érsek lerombolta. Végül Lajos győzedelmeskedett és a Goldeggeknek engedélyezték új vár építését, amelyet 1323-ban kezdtek el. A nemzetség 1400-as kihalása után az érsek vette birtokba a várat, amelyet 1463-ban lázadó parasztok egy hétig ostrom alatt tartottak. A 16. században a várat kényelmesebb kastéllyá alakították át.

Goldegg és Weng községi önkormányzata 1850-ben alakult meg; a két község 1938-ban egyesült.

A második világháború idején a nemzetiszocialista rezsimmel szembeni ellenállók és dezertőrök kisebb csoportja a Goldegg közeli hegyekben rejtőzött. A Gestapo több ízben próbálta elfogni őket, végül a halleini SS-zászlóalj segítségével jártak sikerrel. A foglyok egy részét kivégezték, a többieket koncentrációs táborba zárták.

Lakosság

[szerkesztés]

A goldeggi önkormányzat területén 2017 januárjában 2533 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 93,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3,8% a régi (2004 előtti), 0,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,8% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 92,2%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 4,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a községben.

A lakosság számának változása:

2016
2 501
2018
2 533

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a goldeggi kastély 1973 óta a község tulajdona, kulturális célokat szolgál
  • a gótikus Szt. György-plébániatemplom
  • a wengi Szt. Anna-templom
  • a Judenhof udvarház
  • a Goldeggi-tó

Híres goldeggiek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Goldegg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy