Ugrás a tartalomhoz

Grand Prix-versenyzés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Georges Boillot, az 1912-es francia nagydíj győztese

Az első Formula–1-es világbajnokság 1950-es elindulása előtt a századfordulón kezdődött el a gyorsasági autóversenyzés hőskora. Az első futamot 1894-ben rendezték meg, az első modern Grand Prix-t pedig 1906-ban, amelyet a magyar Szisz Ferenc nyert meg. A két világháború közötti évadokban már több verseny szerepelt, olyan versenyzők domináltak ekkor, mint Tazio Nuvolari, Rudolf Caracciola vagy Bernd Rosemeyer. A második világháború után, 1946-ban rögzítették a Formula–1 alapvető szabályait, végül az 1950-es Formula–1 világbajnokságtól datálható a jelenkori versenyek evolúciója.

Városok közötti versenyek (1894–1903)

[szerkesztés]

Az autóversenyzés Franciaországban kezdődött. Az első autóversenyt 1894. július 22-én, a Le Petit Journal párizsi újság szervezte. A versenyzőknek a Rouen-Párizs útvonalat kellett teljesíteniük. Ezeknek az autóversenyek a nyomvonala általában a nagyobb francia városoktól (Marseille, Bordeaux) Párizsig tartott, később európai nagyvárosok között, mint Berlin, Madrid, vagy Bécs.

A körpályás versenyek kezdete (1904–1914)

[szerkesztés]
Szisz Ferenc szobra

A sok halálos baleset után elterjedtek a körpályákon való versenyek. 1906-ban a francia automobilklub megszervezte az első Grand Prix-t, magyarul nagydíjat. A versenyt Le Mans-ban tartották, egy 105 kilométer hosszú pályán. A 32 induló közül a magyar származású Szisz Ferenc győzött egy Renault-val.

A két világháború között (1919–1939)

[szerkesztés]
Az 1936-os magyar nagydíj

Az első világháború után ismét megnőtt az érdeklődés az autósport felé. A '20-as években épültek Európa ismert versenypályái, mint az olasz Monza, a német Nürburgring vagy a belga Spa-Francorchamps. A legsikeresebb márkák ekkoriban a Bugatti és az Alfa Romeo voltak.

Az 1930-as években a német márkák beléptével, mint a Mercedes-Benz és az Auto Union, megváltoztak az erőviszonyok. Az Adolf Hitler által támogatott német csapatok egyértelműen domináltak, amelyet Hitler propagandaként használt fel, hasonlóan az 1936-os berlini olimpiához. 1936-ban nem világbajnoki versenyként megrendezték az első magyar nagydíjat a Népligetben. A '30-as években Achille Varzi, Tazio Nuvolari, Rudolf Caracciola, Manfred von Brauchitsch, Hermann Lang, Bernd Rosemeyer dominált.

Az újrakezdés a háború után (1945–1949)

[szerkesztés]

A második világháború teljesen megállította a motorsportot Európában. A háború után, 1945 őszében éledt újra a versenyzés egy kis verseny keretében, a párizsi Bois de Boulogne parkban. Sok versenyző a harcmezőkön, vagy koncentrációs táborokban meghalt, a fiatal versenyzők nem tudtak versenytapasztalatokat szerezni, így a 40, 50 év feletti férfiak versenyeztek a világháború utáni időkben. Nem építettek új autókat, a régi háború előttiekkel versenyeztek. Az újjáélesztés idejében az Alfa Romeo dominált. 1949-ben elindult a Gyorsasági Motoros Világbajnokság, majd egy évre rá a formula–1-es is 1950-ben.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Méhes Károly: A legelső Grand Prix-győztes. 150 éve született Szisz Ferenc; Verartis, Pécs, 2023
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy