Ugrás a tartalomhoz

Grumman J2F Duck

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grumman J2F Duck
Grumman J2F-1 az USS Yorktown (CV-5) repülőgép-hordozón, 1937. november 2-án.
Grumman J2F-1 az USS Yorktown (CV-5) repülőgép-hordozón, 1937. november 2-án.

Egyéb elnevezésG-15
Funkciótöbbcélú vízi repülőgép
GyártóGrumman
Gyártási darabszám584
RendszeresítőkArgentína, Kolumbia, Mexikó, Peru, USA

Szolgálatba állítás1936 (USA)
Szolgálatból kivonva1958 (Argentína)
A Wikimédia Commons tartalmaz Grumman J2F Duck témájú médiaállományokat.

A Grumman J2F Duck (gyári típusmegjelölés G-15) egy amerikai gyártmányú egymotoros, kétfedelű, vízi repülőgép. Az 1930-as évek közepétől az amerikai fegyveres erő valamennyi haderőneme használta, több szerepkörben, főleg tengeri mentésre. Az argentin légierő is alkalmazta, az első példányokat 1937-ben kapták meg. Az USA-ban az 1940-es évek végén vonták ki a szolgálatból, ekkor Kolumbia és Mexikó is vásárolt a típusból, illetve a polgári légiforgalomban is hasznosítani kezdték.

A J2F-et a korábbi JF Duck típusból fejlesztették tovább, a fő különbséget a megnövelt úszótest és az erősebb motor jelentette.

Története

[szerkesztés]

A 750 lóerős Wright R-1820 Cyclone motorral felszerelt J2F-1 Duck 1936. április 2-án repült először és még aznap leszállították az amerikai haditengerészet részére. A J2F-2 megnövelt teljesítményű (790 LE) Wright Cyclone motorral szerelték fel. 1939-ben az amerikai haditengerészet 20 darab J2F-3 változatot készíttetett. Ezeket parancsnokok szállítására szánták, ennek megfelelően kárpitozott utastérrel voltak felszerelve.

Az Egyesült Államok 1941-es hadba lépése után a hadiipari kapacitások kihasználása miatt a típus gyártását áthelyezték a New York államban működő Columbia Aircraft Corporation-hoz. A vállalkozás 330 darab J2F-et épített az amerikai haditengerészet és a parti őrség számára. A Columbia által gyártott változat a J2F-6 jelzést kapta.

1948-ban a haditengerészet által kivont J2F-ekből néhány példányt az amerikai hadsereg légiereje OA-12 típusmegjelöléssel szolgálatba állított, ezeket tengeri mentő feladatokra alkalmazták.

Jellemzői

[szerkesztés]

A J2F kétfedelű fő jellemzője a géptest alján elhelyezett nagy méretű önhordó úszótest, amely a repülőcsónakokhoz tette hasonlatossá a gépet. Itt kapott helyet a keskeny nyomtávú behúzható futómű, amelyet kézi erővel kellett felcsörlőzni. A géptest és a futómű számos műszaki megoldása Grover Loening amerikai repülőgépgyártó korábbi modelljeiről származott, ezek jogait a Grumman megvásárolta. Az alsó szárnyakra egy-egy kisebb méretű úszótestet szereltek, hogy a vízfelszínen segítsen stabilizálni a gépet. A tandem-elrendezésű fülkében elöl ült a pilóta, mögötte a megfigyelő, de elegendő hely állt rendelkezésre, hogy szükség esetén egy rádióssal is kiegészüljön a személyzet. Alul egy kabint is kialakítottak, ahová két utas vagy egy hordágyon fekvő sérült fért el.

Alkalmazása

[szerkesztés]

A J2F-et az amerikai haditengerészet, a tengerészgyalogság, a hadsereg légiereje, valamint a parti őrség is használta. Az általános futár-, és könnyű szállító feladatkörön kívül térképezésre, megfigyelésre, felderítésre, tengeralattjáró-vadászatra, légifotózásra, célvontatásra, valamint tengeri kutató-mentő szerepkörben alkalmazták. A típust repülőgép-hordozókon és más hadihajókon is használták.

1942. január 5-én a fülöp-szigeteki Mariveles légitámaszponton egy japán légitámadás egy kivételével megsemmisítette az amerikai haditengerészet ott állomásozó J2F-eit. Az egyetlen megmaradt gépet sikerült elrejteni, ez azonban motorhibás volt. A motort később egy, a Manilai-öbölben lezuhant J2F-4 hajtóművével pótolták. A kijavított repülőnek 1942. április 9-én éjjel sikerült elhagynia a Baatan-félszigetet, néhány órával azelőtt, hogy az ott állomásozó amerikai és fülöp-szigeteki erők megadták volna magukat a japánoknak. Az öt személlyel túlterhelt gépet Roland J.Barnick főhadnagy vezette, akit a sikeres akcióért Ezüst Csillaggal tüntettek ki. A gépen utazott Carlos P. Romulo, a fülöp-szigeteki hadsereg tisztje, aki később Pulitzer-díjas visszaemlékezésében (I Saw the Fall of the Philippines) örökítette meg az eseményt.

1942. november 28-án az amerikai parti őrség Northland nevű kutteréhez tartozó J2F egy Grönlandon kényszerleszállt B-17 bombázó személyzetét igyekezett kimenteni. Sikeresen felvették a sérült Loren Howarth tizedest, azonban a visszaúton a gép viharba került és lezuhant, a fedélzeten tartózkodók életüket vesztették. A gép személyzete John Pritchard sorhajóhadnagyból és Benjamin Bottoms 1. osztályú rádiótávírászból állt, mindkettőjüket posztumusz Repülőszolgálati Érdemereszttel (Distinguished Flying Cross) tüntették ki. Bár a roncsot felfedezték, a körülmények nem tették lehetővé az áldozatok elszállítását. 2013-ban megkísérelték a gép felkutatását, hogy a három katonának megadják a végtisztességet, azonban nem jártak sikerrel.[1]

Típusváltozatok

[szerkesztés]
J2F-1
Az első legyártott változat 750 lóerős R-1820-20 motorral, 29 példány készült belőle.
J2F-2
A tengerészgyalogság számára készült altípus, első és hátsó géppuskákkal, valamint bombafelfüggesztőkkel felszerelve, 21 darab készült.
J2F-2A
Az Amerikai Virgin-szigetekre készült 9 darab J2F-2 változat, kisebb módosításokkal.
J2F-3
850 lóerős R-1820-26 motorral felszerelt J2F-2, 20 darabot gyártottak.
J2F-4
J2F-2, 850 lóerős R-1820-30 motorral és célvontató berendezéssel felszerelve, 32 példány készült.
J2F-5
J2F-2, 1050 lóerős R-1820-54 motorral, 144 darab épült belőle.
J2F-6
A J2F-5 Columbia Aircraft által gyártott, 1050 lőerős R-1820-64 motorral felszerelt változata. Fő jellemzője a meghosszabbított motorburkolat, valamint a szárnyak alá szerelt bombafelfüggesztők, és a célvontató berendezés rögzítői. 330 darab készült belőle.
OA-12
A szárazföldi hadsereg légiereje által használt kutató-mentő változat.

Üzemeltető országok

[szerkesztés]
 Amerikai Egyesült Államok
 Argentína
  • Az argentin haditengerészet repülő parancsnoksága 1939-ben négy új Grumman G-15-öt (J2F-4) vásárolt. 1946-47 folyamán 32 darab, korábban az amerikai haditengerészet által használt gépet (1 db J2F-4, 24 db J2F-5, és 7 db J2F-6) állítottak szolgálatba. Egy gépet az 1955 szeptemberében lezajlott Perón-ellenes felkelés során lelőttek.[2] Az utolsó példányokat 1958-ban selejtezték ki.
 Kolumbia
  • A kolumbiai haditengerészet 1948-tól három gépet üzemeltetett.
 Mexikó
  • A mexikói haditengerészetben három, korábban az amerikai haditengerészetnél használt J2F-6 repült 1950-51-ben.
 Peru
  • A perui haditengerészet egy, az amerikai haditengerészettől leselejtezett példányt üzemeltetett 1961 és 1964 között.

Fennmaradt példányok

[szerkesztés]

Legalább kilenc J2F Duck maradt fenn, valamennyi példány az Egyesült Államokban található, múzeumokban illetve magángyűjteményekben. A kilenc gépből egy-egy J2F-4 és OA-12, a többi a J2F-6 alváltozatba tartozik, négy működőképes állapotú (a J2F-4 és három J2F-6).

Műszaki adatok (J2F-6 altípus)

[szerkesztés]
A Grumman J2F Duck háromnézeti rajza

Geometriai méretek és tömegadatok

  • Személyzet: 2+1 fő
  • Utaskabin: 2 utas vagy egy hordágyon fekvő sérült elhelyezésére alkalmas
  • Hossz: 10,36 m
  • Szárnyfesztávolság: 11,89 m
  • Magasság: 4,24 m
  • Szárnyfelület: 38 m2
  • Szárnyprofil: Clark CHY
  • Üres tömeg: 2486kg
  • Maximális felszálló tömeg: 3493 kg

Meghajtás

  • 1 × Wright R-1820-54 Cyclone, 9 hengeres, léghűtéses csillagmotor, 900 hp (670 kW) teljesítmény
  • Légcsavar: háromtollú, automata állásszög-szabályozású fém légcsavar

Repülési jellemzők

  • Legnagyobb sebesség: 310 km/h
  • Utazó sebesség: 249 km/h
  • Átesési sebesség: 110 km/h
  • Hatótáv: 1260 km
  • Gyakorlati csúcsmagasság: 6100 m

Fegyverzet

  • 1 × 7,62 mm-es 1919 M Browning géppuska, mozgatható, a fülke hátsó részén
  • 2 × 45 kg bomba, vagy 147 kg mélységi bomba a szárny felfüggesztőpontjain

J2F Duck a filmvásznon

[szerkesztés]

Az 1971-es Murphy háborúja című filmben, a címszereplő (Peter O'Toole) egy J2F-el próbál elsüllyeszteni egy német tengeralattjárót a II. világháború utolsó napjaiban.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Grumman J2F Duck című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The WWII-Era Disappearance of a Grumman J2F Duck Over Greenland. (Hozzáférés: 2024. december 7.)
  2. Aviación Naval: Grumman J2F Duck, un pato rebelde. (Hozzáférés: 2024. december 7.)

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy