Ugrás a tartalomhoz

Hoffmann Pál (jogász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hoffmann Pál
Portréja a Vasárnapi Ujságban
Portréja a Vasárnapi Ujságban
Született1830. február 25.
Nagymarton
Elhunyt1907. június 28. (77 évesen)
Sopron
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFitz Mária
Foglalkozásajogász,
egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Hoffmann Pál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hoffmann Pál (Nagymarton, 1830. február 25.Sopron, 1907. június 28.[1]) magyar jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Hoffmann Pál és Hofer Anna gyermeke. A középiskolát és az akkori bölcsészeti tanfolyamot Győrött, Sopronban és Szombathelyen, jogi tanulmányait Pozsonyban és Bécsben végezte. Három évet töltött bírói gyakorlatban. 1850-1854 között írnokként dolgozott.1860-ban a pesti egyetem jogi karától tanári képesítést nyert , majd 3 féléven át ugyanott mint magántanár tanított. Először a bécsi statisztikai hivatalban volt tisztviselő, majd 1862 és 1864 között a kassai, 1864-től 1866-ig a Pozsonyi Királyi Jogakadémián mint a római és egyházi jog nyilvános rendes tanára működött. 1865-ben a pesti királyi egyetemen a római jog nyilvános tanárává nevezték ki. E minőségben működött 1893 júliusig, amikor egészségi állapota miatt nyugdíjazását kérte és Sopronba vonult vissza. 1877-78-ban a budapesti tudományegyetem rektora volt. 1865-től fogva - szabadelvű párti képviselőként - a Sopron megyei nagymartoni választókerület háromszor, a 7. fővárosi kerület 1878-tól fogva kétszer választotta meg országgyűlési képviselőjévé. E minőségében főleg 1870 és 1875 között szerepelt. A Magyar Tudományos Akadémia 1863 januárjában levelező, majd 1890 májusában rendes tagjává választotta. Hoffmann az egyike volt a legnépszerűbb tanároknak. Jogirodalmi munkássága is jelentős. Önálló részletkutatások nélkül – főleg Arndt, Puchta és Kuntze műveit követve – római jogi tankönyveket írt, lefordította Justinianus Institutióit. Részt vett a magánjogi törvénykönyv előkészítő munkálataiban (általános rész).

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Az ausztriai császári Lipót-rend és a császári vaskorona-rend lovagja, a párizsi Société de Législation Comparée (1876.) levelező tagja. Temesvár szabad királyi város díszpolgárává választotta.

Önálló művei

[szerkesztés]
  • A római magánjog rendszere mai érvényében (Pandekták, négy kiadás, 1858-73);
  • Justinianus császár Institutioinak négy könyve (ford., 1864); Online
  • A jog lénye (bevezetés a jogtanulmányba) (akadémiai székfoglaló levelező tagként, 1864);
  • A közönséges és magyar részszerű egyházjog alapvonalai (1865);
  • A római jog külszerü történelme és a római perjog (1868-72, 2. kiadás);
  • Institutiók (1875);
  • Általános magánjogi törvénykönyvek tervezete Magyarország számára. I. közlemény. Általános rész (1871, az igazságügy-miniszter megbízásából);
  • A specificatio, magánjogi értekezés (akadémiai értekezés, 1890);
  • A birtoki jogtan kétségei (akadémiai székfoglaló 1892).

Akadémiai és egyéb tagságai

[szerkesztés]
  • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1863), rendes tagja (1890);
  • Tagja a párizsi Société de législation comparée-nak (1876)
  • Elnöke volt (1873) a 4. magyar jogászgyűlésnek.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • A Pallas nagy lexikona
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 729. o.  
  • Jogi lexikon. KJK-Kerszöv, Budapest, 1999.

Irodalom

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
  • jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy