Ugrás a tartalomhoz

I. e. 334

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Évszázadok: i. e. 5. századi. e. 4. századi. e. 3. század

Évtizedek: i. e. 380-as éveki. e. 370-es éveki. e. 360-as éveki. e. 350-es éveki. e. 340-es éveki. e. 330-as éveki. e. 320-as éveki. e. 310-es éveki. e. 300-as éveki. e. 290-es éveki. e. 280-as évek

Évek: i. e. 339i. e. 338i. e. 337i. e. 336i. e. 335i. e. 334i. e. 333i. e. 332i. e. 331i. e. 330i. e. 329

Események

[szerkesztés]

Perzsa Birodalom

[szerkesztés]
  • Meghal a kis-ázsiai Kária szatrapája, Pixódarosz. Utóda veje, Orontobatész.
  • A kis-ázsiai perzsa szatrapák májusban Zeleiában gyűlnek össze, megvitatni hogyan kezeljék a makedón fenyegetést. Rodoszi Memnón azt javasolja, hogy kerüljék a nyílt ütközeteket és a felperzselt föld taktikájával védekezzenek, de Hellészpontoszi Frígia kormányzója, Arszitész kijelenti, hogy nem fogja felégetni a tartományát és Memnón javaslatát elvetik.

Makedónia

[szerkesztés]
  • Nagy Sándor Antipatroszra hagyja országa kormányzását és átkel a Dardanellákon Kis-Ázsiába. Serege mintegy 30 ezer gyalogosból és 5 ezer lovasból áll; közülük 14 ezer makedón, 7 ezer pedig görög.
  • Májusban Nagy Sándor a Márvány-tenger közelében a granikoszi csatában legyőzi a Rodoszi Memnón vezette perzsa sereget. A perzsákat segítő görög zsoldosok nagy részét lemészárolják, kétezret fogolyként küldenek Makedóniába.
  • Lüdia fővárosa, Szardeisz megadja magát, Nagy Sándor az ión partvidéken halad dél felé. Kária székhelyét, Halikarnasszoszt ostrommal beveszi, a védelmet irányító Orontobatész és Rodoszi Memnón hajón menekül. Nagy Sándor Káriát Adára bízza, aki korábban is kormányozta már a tartományt, mielőtt sógora, Pixódarosz elűzte.
  • Az ióniai városok többsége nyitott kapukkal várja Nagy Sándort, de Milétoszt ostrommal kell elfoglalnia.

Itália

[szerkesztés]
  • Épeiroszi Alexandrosz a tarentumiak kérésére átkel Dél-Itáliába, hogy segítse őket a lucanusok és a bruttiusok ellenében.
  • Rómában Spurius Postumius Albinust és Titus Veturius Calvinust választják consullá, akik a sidicinusok elleni háborúban feldúlják az ellenség földjeit. Mivel attól tartanak, hogy a szamniszok is ellenségesek lehetnek, Publius Cornelius Rufinust dictatorrá nevezik ki, de szertartási hiba miatt lemond.[1]
  • Vej és Csi államok vezetői elismerik egymást királynak, államaikat függetlennek tekintik, a Csou-dinasztia hatalma már csak névleges.

Halálozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Titus Livius: A római nép története Nyolcadik könyv

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 334 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy