Ugrás a tartalomhoz

II. Heródes Agrippa zsidó király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Heródes Agrippa
16. századi ábrázolás
16. századi ábrázolás

Zsidó király
Uralkodási ideje
52 93
(41 évig)
ElődjeI. Heródes Agrippa
Utódjanem volt
Életrajzi adatok
UralkodóházHeródes-dinasztia
Született27/28
Róma
Elhunyt93 körül (66 évesen)
Róma
NyughelyeJúdea
ÉdesapjaI. Heródes Agrippa
ÉdesanyjaKüprosz
Testvére(i)Bereniké, Druszilla, Mirjam
Vallászsidó vallás
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Heródes Agrippa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. Heródes Agrippa (Kr. u. 27/28Kr. u. 93 vagy 100 körül) khalkiszi király 50-től, zsidó király 52-től haláláig.

I. Heródes Agrippa fiaként született, édesanyja Küprosz volt. Rómában nevelkedett, honfitársai szolgálatára volt Cumanus idején és közvetített a főpap ruháinak kérdésében. Édesapja halála után Claudius császár szívesen kinevezte volna a helyére, de a 17 éves ifjút még éretlennek találta az uralkodásra. 50-ben mégis Khalkisz (mai Libanon) királyává, majd a jeruzsálemi templom felügyelőjévé tette, egyúttal ráruházta a zsidó főpap kinevezésének jogát is.[1]

Heródes Agrippa csak 52-ben utazott országába. 53-ban a néhai Heródes Fülöp és Lizániás területének királya is lett. Nero császár nagy területeket adományozott neki Galileában és Pereában. Az Újszövetség Pál apostol perében említi (ApCsel 25,13-26,32). A királynak eszerint Fesztusz helytartó terjesztette elő az ügyet, annál is inkább, mivel Heródes Agrippa személyesen akarta hallani akarta az apostolt. Heródes Agrippa szabadon engedte volna Pált, ha az nem föllebbezett a császárhoz római polgárjogára hivatkozva.[1]

Heródes Agrippa nagy építtetőként maradt fenn az emlékezetben, uralkodása alatt (6264-ben) fejezték be a jeruzsálemi templomot.[1] Ennek ellenére a zsidók önkényeskedései és a főpapokkal való zsarnokoskodásai miatt nem kedvelték.[2] A 66-os a zsidó lázadás kitörésekor Alexandriában volt. Mivel a felkelőkkel szemben Róma oldalán állt, jutalmul Vespasianus császár megnövelte birodalmát. Testvére feleségével, Berenikével élt, akinek ő volt a negyedik férje. Jeruzsálem eleste, 70 után Rómába költözött, élete végéről keveset tudunk. Itt római praetorként élt,[2] és valószínűleg 93[1] vagy 100 körült hunyt el.[1][2]

Heródes családfája
Az alábbi leszármazási táblázat Nagy Heródes zsidó király családjának főbb, uralkodó tagjait tartalmazza. A név alatt az első sor évszám az életének idejét, a második az uralkodási idejét jelzi. Bővebb táblázat: http://virtualreligion.net/iho/herod2.html
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Nagy Heródes
Kr. e. 74 – Kr. e. 4
[Kr. e. 37 – Kr. e. 4]
 
I. Mariamné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Mariamné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Malthaké
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jeruzsálemi Kleopátra
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Arisztobulosz
Kr. e. 31 – Kr. e. 7
 
II. Heródes
Kr. e. 27 – Kr. u. 33
[Kr. e. 4 – Kr. u. 33]
 
Heródes Arkhelaosz
Kr. e. 23 – Kr. u. 18
[Kr. e. 4 – Kr. u. 6]
 
Heródes Antipász
Kr. e. 22 – Kr. u. 40
[Kr. e. 4 – Kr. u. 39]
 
Fülöp
Kr. e. 24 – Kr. u. 34
[Kr. e. 4 – Kr. u. 34]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Heródes Agrippa
Kr. e. 10 – Kr. u. 44
[Kr. u. 37 – Kr. u. 44]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Heródes Agrippa
Kr. u. 27 – Kr. u. 93
[Kr. u. 50 – Kr. u. 93]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e Katolikus lexikon, Heródes Agrippa II.
  2. a b c Pallas, i. h.

Források

[szerkesztés]


pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy