Ugrás a tartalomhoz

INRI

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Munkácsy Mihály: Golgota „És feje fölé illeszték az ő kárhoztatásának okát, oda írván: Ez Jézus, a zsidók királya.”[1] Krisztus feje fölé került a titlosz (görög), titulus (latin), a római szokások szerint erre jegyezték föl a kivégzettek bűnét. A tábla felirata: INRI, amelyet általában Iesus Nasarenus Rex Iudeorumként értelmeznek, azaz a Názáreti Jézus a zsidók királya

Az INRI annak a keresztre feszítettek feje fölé szegezett vádcímtáblára (görögül: τίτλος latinul: titulus) írt latin szövegnek a rövidítése, amelyet a haldokló Jézus feje fölé helyeztek a keresztfára. A szöveget általában ebben a formában rekonstruálják: IESVS·NAZARENVS·REX·IVDÆORVM (Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum – Názáreti/Nazoreus/Nazireus Jézus, a zsidók/júdeaiak királya). Ez volt Pilátus ítélete, a kivégzett bűne. A rómaiak a keresztre feszítés halálbüntetésnél fehér gipsszel bevont kis táblácskát használtak, amelyre jól olvasható, fekete betűkkel írták a betűket.[2] A kereszt felirata János evangéliuma szerint háromnyelvű volt. A hivatalos latin nyelvű szöveg mellett a héber (arámi) és a görög változatot is feltüntették. A későbbi ábrázolásokon egy idő után helymegtakarítás céljából kezdték alkalmazni az I.N.R.I. rövidítést. Általában a feszületeken látható az ábrázolása.

Az evangéliumok többféleképpen adták vissza Jézus keresztjének feliratát, így vannak eltérések bennük. Máténál így szól: „Ez Jézus, a zsidók királya” (Mt. 27, 37), Márknál: „A zsidók királya” (Mk. 15, 26), míg Lukácsnál: „Ez a zsidók királya” (Lk. 23, 38).

Jánosnál a következőképpen maradt fenn:

„Pilátus pedig feliratot készített és a keresztre szegeztette. Ez volt az írás: »Názáreti Jézus, a zsidók királya«. Sok zsidó olvasta ezt a feliratot, mivel az a hely, ahol Jézust megfeszítették, közel volt a városhoz. Héberül, latinul és görögül volt írva.” (Jn. 19, 19-21)

Csak János és Lukács említi a tábla háromnyelvűségét, míg Máténál és Márknál csak a görög verzió meglétét feltételezhetjük. János továbbá megjegyzi azt is, hogy a főpapok kérték Pilátust a felirat megváltoztatására, de Pilátus nem tette meg: „Quod scripsi, scripsi”" – „Amit írtam, azt megírtam” (Jn. 19, 22).

Háttér

[szerkesztés]
Peter Paul Rubens: Krisztus a keresztfán

Az Újszövetség szerint Jézust i. sz. 30-ban vagy 33-ban Jeruzsálemben a zsidók szerint istenkáromlás vádjával (mivel az Isten fiának mondta magát), a rómaiak szerint pedig felségsértés és a császár elleni lázítás vádjával (perduellio et crimen laese maiestatis - a „Lex Iulia Maiestatis” nevű törvény alapján) keresztre feszítették. Az i. e. 103-ban meghozott Lex Appuleia De Maiestate római törvény új bűncselekményi kategóriaként minden államellenes magatartást fokozatosan beolvasztva a legsúlyosabb bűntettként kezelte, azaz felségsértés bűntettének számított. A kérdéses időben Jeruzsálem római közigazgatás alatt állt, és Tiberius római császár helytartója Quintus Pontius Pilatus volt. Pilátus elrendelte, hogy felirattal (titulus) tájékoztassák a népet arról, hogy miért is ítélték Jézust halálra. Lukács és János szerint három nyelven került fel a szöveg a táblára, amelyet úgy magyaráznak, hogy a héber (arámi) a helyi nép nyelve, a latin a jog és a hatalom nyelve, a görög pedig a kereskedelem nyelve (lingua franca) volt. Más magyarázatok szerint Pilátus így - tudtán kívül - adta mindenkinek a tudtára a világ nagy nyelvein, hogy ő igenis elismeri Jézus királyi címét. Megint más magyarázat szerint a nazarénus jelző nem Názáret településre, hanem a nazireusságra utal, a rex iudaeorum pedig rövidítés, és a „Iudea királyságára törekvő” személyt jelzi.

Az evangéliumokból a következőket tudjuk meg:

Márk evangéliuma 15, 26: „És elítélésének okát így írták fel: 'A ZSIDÓK KIRÁLYA' (ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων).”

Lukács evangéliuma 23, 38: „Feje fölé egy görög, latin és héber nyelvű feliratot tettek: 'EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA' (ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων οὗτος).”

Máté evangéliuma 27, 37: „Feje fölé táblát tettek, amelyre elítélésének okát írták: 'EZ JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA' (οὗτός ἐστιν Ἰησοῦς ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων).”

János evangéliuma 19, 19: „Pilátus pedig feliratot is készített és a keresztre szegeztette. Ez volt az írás: 'NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA' (Ἰησοῦς ὁ Ναζωραῖος ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων).”

Az egyik apokrif evangéliumban is említik a feliratot: „Amikor felállították a keresztet, ezt írták fel rá: 'EZ IZRAEL KIRÁLYA'.” (Péter evangéliuma - Kapitánffy István fordítása)

Most nézzük meg a felirat komponenseit:

Minden esetben a görög (illetve a latin) variációkkal számolhatunk, mivel az evangéliumok görög nyelven maradtak ránk. Ezek a variánsok egymástól eltérőek, viszont tudjuk, hogy János (és valószínűleg Péter is) szemtanúként volt jelen Jézus kivégzésénél, vagyis az ő közlésében megbízhatunk. Ám mindig a legegyszerűbb a legjobb, ez pedig a Márk által megadott felirat, mivel időben az ő evangéliuma keletkezett a legkorábban. Péter szavait fordítja görögre, és valószínűleg szemtanúi visszaemlékezést ad elő. Így a görög variánsnál az övét kell leginkább figyelembe venni, amely 20 betűből áll és ez a legpontosabb.

A latin nyelvűnél Lukács beszámolóját vehetjük jónak, mivel mind a görög, mind a latin nyelv „tömörebb”, így több betűt lehet kiírni egymás mellé, és még mindig két betűvel kevesebb a latin, mint a görög. Ezért a latin eredeti szöveg Lukács rövidebb közlése lehetett.

A héber (arámi) verziónál pedig mindenképpen Jánosé a legpontosabb, mivel ő ezt látta és lefordította görögre, csupán csak a névelő maradt le.

Ezekből következik, hogy a kereszt felirata valahogy így nézhetett ki:

héber (arámi): יֵשׁוּעַ הַנָּצְרִי מֶלֶךְ הַיְּהוּדִים

latin: HIC EST REX IUDAEORUM

görög: ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων

A héber/arámi szöveg fonetikus átírása pedig így szól: Jesua haNocri Melek haJehudim /Jesua Nacoraja Malka Dijehudájá

Római kivégzési szokások

[szerkesztés]

A történészektől tudjuk, hogy a római szokások közé tartozott az, amikor a halálra ítéltek nyakába akasztottak egy kis táblácskát (titulus), amelyre jól olvasható, fekete betűkkel ráírták a főbenjáró büntetés okát (causa poenae), és esetleg az elítélt nevét és származási helyét. Az ilyen táblákat a vesztőhelyre menet általában az elítéltek előtt vitték, majd pedig a kereszt tetejére tűzték, vagy a kereszt lábához rakták. A Jézussal együtt kivégzettek keresztjén a görög lésztész szó lehetett, amelynek jelentése: ’lator’, ’gonosztevő’. A keresztény hagyomány nevet is adott a két gonosztevőnek, a jobb oldali latrot Diszmasznak nevezte el, míg a Jézust szidalmazó bal oldali latrot Gestasnak.

E szokásra a forrásokban számos utalást találhatunk. Suetoniusnál olvashatjuk a következőt: „Rómában egy nyilvános lakomán egyik rabszolga elemelt valamelyik kerevetről egy ezüstlemezt; Caligula nyomban hóhérkézre adta, és megparancsolta, hogy a bakó vágja le a karját és azt nyakába akasztva erősítse mellére, vigyen előtte egy táblát, amely a büntetés okát feltünteti, így vezesse végig a lakomázók között.”[3]

Ugyancsak Suetonius írja: Domitianus „egy családapát a nézőtérre vonszoltatott, és a kutyák elé dobatta, mert egy thrák bajvívóról azt mondta: a murmillóval még csak elbír, a játék vezetőjével azonban soha; nyakába akasztottak egy táblát ezzel a felirattal: 'FELSÉGSÉRTŐ THRÁKDRUKKER'.”[4]

Végül Kaiszareai Euszébiosz említi Egyháztörténetében, hogy i. sz 177-ben, Lugdunumban (Lyon) egy amfiteátrumban körbevezettek egy keresztény férfit, akit halálra ítéltek, előtte pedig a következő táblát vitték: „EZ A KERESZTÉNY ATTHALOSZ (HIC EST ATTHALUS CHRISTIANUS).”[5]

Keresztény hagyomány

[szerkesztés]
A „valódi keresztet” megtaláló Szent Ilona szobra a Vatikánban, Szent Péter-bazilika

A „Szent Titulus” (Titulus Crucis), Jézus keresztfájának felirata[6] 325-ben bukkant fel, amikor Szent Ilona I. Constantinus római császár édesanyja Jeruzsálemből ereklyékkel tért vissza Rómába, köztük a Szent Kereszt állítólagos feliratával is. A későbbiekben templomot alapítottak Rómában, amelyet 1496-ban szenteltek fel Santa Croce in Gerusalemme névvel, ahová a Jeruzsálemből hozott ereklyéket elhelyezték.

1995-ben Maria-Luisa Rigato egyháztörténész kapott engedélyt az ereklye vizsgálatára. A fontosabb adatok szerint egy diófa tábláról van szó, ami 25 cm hosszú, 14 cm széles és 2,6 cm vastag, valamint 687 gramm súlyú. 1998-ban vizsgálta először a tábla feliratát a Michael Hesemann és Maria-Luisa Rigato által vezetett paleográfus csoport, amelyben három izraeli tudós is benne volt. A legfontosabb megállapításuk az volt, hogy a táblán három nyelven ugyanaz a szöveg szerepel, mégpedig a felső sorban héberül, középen görögül, alul pedig latinul. Valahogy így:

ישו נצר מ מ - arámi

(IEΣOYΣ?) ΝΑΖΑΡΕΝΥΣ Β(?) - görög

(IES?)US NAZARINUS RE(X?) - latin

Az arámi szöveget Rigato asszony így rekonstruálta: „Jesu nazara m m”, amelyben a két „m” valószínűleg az arámi „malkekem” szót is jelölheti, amely kontextusban a felirat annyit jelent: „A nazarenus Jézus a TI királyotok”, ezzel kicsit azt sugallná nekünk, hogy a zsidók akarata ellenére Jézus tényleg a királyukká válhatott. Újabb radiokarbon vizsgálatok szerint a tábla a 10-12. század környékén készülhetett, de valószínű, hogy hiteles másolata lehet az eredeti keresztfeliratnak.

Egyes keleti ortodox ábrázolásokon, a feszületeken kis eltérés jelenik meg. Az INRI betűk helyett más alak jelenik meg, mivel a görög szöveg (Iésous o Nazóraios o Basileus tón Ioudaión) szerinti rövidítés INBI.

Lásd még

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. Mt. 27,37. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 21.)
  2. Magyar katolikus lexikon > K > keresztfelirat
  3. Suetonius: Caligula 32, 2. – Kis Ferencné fordítása
  4. Suetonius: Domitianus 10, 1. – Kis Ferencné fordítása
  5. Euszébiosz Egyháztörténete 5, 1, 44 – Baán István fordítása
  6. A Szent Titulus ereklye fényképe. [2011. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 12.)
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy