Ugrás a tartalomhoz

IV. Mehmed oszmán szultán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Mehmed

Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1648. augusztus 8. 1687. november 8.
ElődjeIbrahim
UtódjaII. Szulejmán
Életrajzi adatok
UralkodóházOszmán-ház
Született1642. január 2.
Isztambul
Elhunyt1693. január 6. (51 évesen)
Edirne
NyughelyeIsztambul
ÉdesapjaIbrahim
ÉdesanyjaTurhan Hatidzse szultána
Testvére(i)
HázastársaEmetullah Rábia Gülnus szultána
Gyermekei
IV. Mehmed aláírása
IV. Mehmed aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Mehmed témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

IV. Mehmed (Isztambul, 1642. január 2.Drinápoly, 1693. január 6.) oszmán szultán 1648-tól 1687-ig. Hosszú uralkodása változó sikerű volt: tehetséges vezírei, a Köprülük ugyan többször is diadalra juttatták a birodalmat, ami ennek eredményeképp 1683-ra elérte területi kiterjedésének csúcspontját, az oszmán hatalom lassú hanyatlását azonban mégsem tudták meggátolni.[1] Ekkor rázták le a lengyelek Sobieski János vezetésével az török igát és kezdődött meg az oszmánok kiűzése Magyarország területéről.[1] A vadászat iránti szenvedélye miatt az utókortól a Vadász Mehmed (Avcsi Mehmed) jelzőt kapta.

Élete

[szerkesztés]

Ifjúkora

[szerkesztés]

Mehmed 1642. január 2-án született Ibrahim szultán fiaként.

Trónralépte

[szerkesztés]

A trón ugyan már édesapja letétele után, 1648-ban rászállt, de nagykorúságáig mások kormányoztak nevében.[1] 1656-ban maga vette át az uralkodást, de akkor is csak báb volt környezetének kezében és a pompa meg bujaság rabja. A hárem befolyása mind erősebben kezdett érvényesülni.[2] Az Oszmán Birodalom alapjaiban megrendülve a felbomlás szélén állt;[2] a pénzügyek zilált állapota minden mértéket meghaladt;[2] a janicsárok folytonos zendülései miatt a belső béke és biztonság egyre kevésbé létezett.[2]

Köprülü Mehmed fellépése

[szerkesztés]

Ekkor, a legsúlyosabb válság pillanatában egy férfiú vette kezébe az állam gyeplőjét, aki megfelelő erővel és szellemi tehetséggel rendelkezett.[2] A férfi Köprülü Mehmed nagyvezír volt.[2] Először is a velenceiekkel számolt le, akiktől visszafoglalta az egy évvel azelőtt elfoglalt Lemnosz és Tenedosz szigeteket és hatalmukat a keleti tengereken újra korlátok közé szorította.[2] A Dardanellák mindkét partján hatalmas erősségeket emelt.[2]

Erdélyi hadjáratok

[szerkesztés]
IV. Mehmed (miniatúra, 1674 és 1683 között)

Köprülü Mehmed nagy gondot fordított Erdély ügyeire is, ahol II. Rákóczi György a török porta által kinevezett fejedelemmel, Barcsay Ákossal küzdött az államalakulat koronájáért.[2] Rákóczi ugyan elűzte Barcsayt, de utána elesett a török ellen vívott gyalui csatában.[2] 1660-ban a török seregek bevették Nagyváradot, majd – az I. Lipót magyar király hadvezérétől, Raimondo Montecuccoli által nem segített – új erdélyi fejedelem Kemény János is.[2] Végül I. Apafi Mihály kapta meg a törököktől Erdély trónját.[2] Ekkor azonban Köprülü Mehmed már nem élt; fia Köprülü Ahmed követte a nagyvezíri tisztségben.[2]

Magyarországi hadjárat

[szerkesztés]

Köprülü Ahmed ezek után Magyarország ellen fordult.[2] Elfoglalta Érsekújvárt, Nyitrát, Lévát, és miután a császári hadakkal sehol sem találkozott – Montecuccoli főhadvezér Zrinyi Miklós kérései ellenére tétlenül nézte a törökök pusztításait –, az ősz derekán 30 000 rabszolgával győztesen Konstantinápolyba hazatért.[2]

A következő év, 1664 tavaszán Köprülü ismét Magyarországra jött, és miután a Dráva mellékét elpusztította, valamint Zrínyiújvárat elfoglalta.[2] Seregei súlyos vereséget szenvedtek a szentgotthárdi csatában, mindazonáltal a nyolc nappal később megkötött vasvári béke mindent helyreütött: Érsekújvár és Nagyvárad török kézen maradt, a vereség hatását pedig csak a kirabolt és a törökök hatalmában maradt Magyarország érezte.[2]

Lengyelországi háború

[szerkesztés]
Mehmed más ábrázolása

Köprülü ezek után megostromolta Krétát, amely 2 évig húzódott, Lengyelország ellen vezette hadait.[2] Mehmed szultán az 1672-től 1676-ig tartó háborút azzal a céllal indította, hogy elfoglalja Ukrajnát. Bár elfoglalta a stratégiai fontosságú Kamienec várát és a budzsáki egyezményben megkapta a lengyel Ukrajna és a kozákok feletti hatalmat, egy évvel később Sobieski János vereséget mért a törökökre a chocimi ütközetben, később egy sor újabb csatában. Ezzel a nyugati ukrán területek újból Lengyelországhoz kerültek.[forrás?]

Oroszországi háború

[szerkesztés]

A kudarc nem tántorította el a szultánt: új nagyvezíre, a lengyel háború idején még kajmakán Kara Musztafa az oroszok ellen folytatta a háborút közel öt éven át. Seregei behatoltak az orosz Ukrajnába, bevonultak Kijevbe, de a harcokban kivérzett török és tatár sereg 1681-re már nem bírta a megterhelést és lemondott Ukrajna meghódításáról.

Magyarország elvesztése

[szerkesztés]

Mehmed végzetes hibát követett el, amikor hallgatott Kara Musztafa javaslatára, amely nem körültekintően felelevenítette a szulejmáni tervet, a császárváros megkaparintását.[forrás?] Bécs alatt a török kudarcot vallott (1683), Esztergom (1683), illetve Budavár elveszett (1686), a nagyharsányi („második mohácsi”) csatában 1687-ben nagy vereséget szenvedtek a törökök, a velenceiek pedig tengeren arattak győzelmeket.[1]

Sikerek Oroszország ellen

[szerkesztés]

Oroszországgal szemben viszont némi sikert elkönyvelhetett, mert az oroszok, a Szent Liga tagjaként három hadjáratot indítottak a Krím ellen, de a tatárok és a törökök visszaverték.[forrás?] Ez viszont nem ellensúlyozta a nagy vereségeket, amelyek olyan nagy elégedetlenséget keltettek, hogy a fővárosban Szulejmán nagyvezírt megölték,[1] a sereg pedig Mehmed szultánt börtönbe vetette[1] és öccsét, II. Szulejmánt emelte helyébe a trónra.[1]

Családja

Asszonyai

Gyermekei:

Fiai

Lányai

Halála

[szerkesztés]

Mehmed fogságban halt meg 1693. január 6-án.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g Mohammed (4.). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  
  2. a b c d e f g h i j k l m n o p q r Török birodalom. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  


Elődje:
Ibrahim
Utódja:
II. Szulejmán
Elődje:
Ibrahim
Utódja:
II. Szulejmán
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy