Ugrás a tartalomhoz

Ikarus 284

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ikarus 284
A BKV nosztalgiabusza
A BKV nosztalgiabusza
Gyártási adatok
GyártóIkarus Karosszéria- és Járműgyár
Gyártásban1981–1991
Legyártva11 db
Típustolócsuklós városi
Utasparaméterek
Szállítható személyek száma184 – 185 fő
Ülőhelyek száma42 – 46 db
Méretek
Hosszúság17900 mm
Szélesség2500 mm
Magasság2850 mm
Tengelytáv
A-B5530 mm
B-C6510 mm
Fordulókör átmérő24 m
Tömeg13500 kg
Legnagyobb össztömeg26000 kg
Műszaki adatok
Maximális sebesség63 – 65 km/h
MotorRába–MAN D2156 MKT6U
Működési elvnégyütemű, dízel
Összlökettérfogat10350 cm³
Hengerszám6
Hengerelrendezéssoros
Teljesítmény237 LE / 174 kW
Max. forgatónyomaték1130 Nm
Hűtésvízhűtés
SebességváltóZF 4 HP 600, 4+1 fokozat, automata
Differenciálmű6,67:1
Gyári abroncsTAURUS 10,00R20"
Rugózási rendszerlégrugózás
Fékkétkörös légfék
Rögzítőféklevegő működtetésű, B-C tengelyeken
A Wikimédia Commons tartalmaz Ikarus 284 témájú médiaállományokat.

Az Ikarus 284 az Ikarus gyár első „tolócsuklós” autóbusz típusa volt, melyet a cég 1981-ben fejlesztett ki.

Előzmények

[szerkesztés]

Az Ikarus gyár már hosszú évek óta törekedett arra, hogy ki tudja fejleszteni a farmotoros busztípusokat, mivel már az 1950-es években rájöttek arra, hogy az ilyen jellegű járművek rendelkeznek a legkedvezőbb hatásokkal a hatékony utasszállítással kapcsolatban. Már ebben az évtizedben – rengeteg vitát kiváltva – meg is jelent a gyár első két farmotoros típusa az Ikarus 55-ös és 66-os típusok, ugyanakkor ebben az időben még nem léteztek tolócsuklós buszok.

Ezután az 1960-as években, mikor beindult a nagy csuklósítási láz, merült fel a farmotoros csuklós busz lehetősége, azonban ez idő tájt még nem állt rendelkezésre a becsuklásgátló-technológia.

Az 1970-es években a becsuklásgátló hiánya további problémát okozott: mivel az Ikarus 200-as család alapötlete pont az volt, hogy egy egységes széria alakuljon ki, a gyár nem kapott lehetőséget arra, hogy innovatív szóló buszait, mint például az Ikarus 242-est sorozatban gyártsa, így annak csuklósítása még annyira sem kerülhetett szóba.

Végül az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején minden feltétel adottá vált egy tolócsuklós autóbusz kifejlesztésére, ez lett az Ikarus 284.

Története

[szerkesztés]

A jármű első prototípusát a gyár az 1981-es BNV-n mutatta be a nagyközönség számára. A jármű kezdetektől fogva arra volt hivatott, hogy úgymond átvezesse a gyárat és az üzemeltetőket is a már fejlesztés alatt álló és az 1980-as évek közepére tervezett 400-as családra. Ennek oka, hogy a busz mind karosszériájának megjelenésében, mind műszaki megoldásaiban, lényegében egy átmenet az Ikarus 280-as és 435-ös típusok között. Az átvezetés mellett fontos tapasztalatokat is vártak a típustól, hiszen korábban a gyárnak nem volt dolga farmotoros csuklós buszokkal.

Mivel a motor, a már említett módon, az „A” és „B”-tengely közül (azaz a padló alól) a jármű hátuljába került, lehetőség nyílt a padlószint 180 mm-rel való csökkentésére, az így kapott 740 mm-es padlómagasság nagyon korszerűnek számított a korban. Ugyanakkor némi hátránya is keletkezett a megoldásnak: a jármű hátsó, negyedik ajtajából nem lehetett normálértékű, kétszárnyas bolygóajtót kialakítani, így oda egyszárnyas bolygóajtó került. A probléma a motor kialakítása miatt később a 400-as családnál is fennállt, ezt ellensúlyozandó, az Ikarus megnövelte a jármű hosszát, így a 284-es másfél méterrel hosszabb lett, mint az Ikarus 280-as.

Ugyan a gyár már úgy készült, hogy rövidesen elkészít egy 50 darabos szériát, ez nem valósult meg. Tíz év alatt mindössze a 10 darabos nullszéria és az első prototípus készült el. Ezek lényegében mind kísérleti kocsik voltak, más ajtóelrendezésekkel, motorral, illetve sebességváltóval lettek kialakítva. A típus lényegében pont a saját átmeneti mivoltának lett az áldozata, ugyanis lényegesen drágább volt, mint a 280-as, ugyanakkor mire kiforrott, elkészült az Ikarus 435-ös is.

Az elkészült példányokból egyet hosszasan használt a BKV, illetve más járműveket több Volán is. Ez utóbbiakból kiemelendő a Pécsi Tömegközlekedési Rt. 284-ese, ami leselejtezése után az VT-Arriva Kft. jóvoltából az ezredforduló után a fővárosban közlekedhetett. Ennek a példánynak a sorsa biztosított, mert 2014-ben a BKV megvásárolta és nosztalgia járműként felújította azt.

A típusból készült még egy troli változat is, Ikarus 284T típusjellel. A jármű Strömberg villamos berendezéseket kapott. 198-as pályaszámmal szolgált egy ideig a BKV kötelékében.

Képgaléria

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gerlei Tamás, Kukla László, dr. Lovász György: Az Ikarus évszázados története. Budapest: Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft. 2008. ISBN 9789639005853  
  • Ikarus 284. freeweb.hu/buszok. [2009. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 30.)
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy