Ugrás a tartalomhoz

Imereti Királyság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Imereti Királyság
12601810. február 20.
Imereti Királyság címere
Imereti Királyság címere
Imereti Királyság zászlaja
Imereti Királyság zászlaja
FővárosaKutaiszi
Valláskeleti ortodox kereszténység
A Wikimédia Commons tartalmaz Imereti Királyság témájú médiaállományokat.

Az Imereti Királyság történelmi állam Kaukázusban, amely a Grúz Királyság vazallusaként jött létre, grúzul: იმერეთის სამეფო, törökül: İmereti Krallığı, oroszul: Имеретинское царство, illetve egyszerűen Imereti, amely állam 1260-től 1810-ig létezett,[1] előbb az Oszmán Birodalom, majd az Orosz Birodalom függő államaként de facto függetlenségben. A mai Imereti Grúzia közigazgatási régiója.

Az állam adatai

[szerkesztés]

A Imereti Királyság területe nagyjából a mai grúz közigazgatási régiójának számító Imereti kiterjedésével egyezik meg.

Története

[szerkesztés]
Imereti a XVIII. században.

Alapításakor a Szeldzsuk-dinasztia erzerumi oldalága, majd annak női ága, Grúzia uralkodó dinasztiájának, a Bagrationi-háznak az oldalága uralkodott az országban, amit időnként megszakítottak az Abasidzse család tagjai.

A Szeldzsuk-dinasztia grúziai királyai VI. Dávid (Narin) (1225 körül–1293), 1245-től grúz királynak, Muhammad Mugith-ud-Din Turkán Sah/Gijász ad-Din (Demeter) erzurumi szeldzsuk herceg és I. Ruszudani grúz királynő fiának a férfi ági leszármazottai voltak. A Szeldzsuk-ház 1292-ig uralkodott egész Grúziában, de Imeretiben egészen a XV. századig fennmaradtak, mikor átadták a helyüket az eredeti uralkodóháznak, a Bagrationi-dinasztiának, mely női ágon a Szeldzsuk-ház folytatója volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az utolsó független grúz államként.

Források

[szerkesztés]
  • Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996.
  • Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
  • Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siècle. Tables généalogiques et chronologiques, Roma, 1990.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy