Ugrás a tartalomhoz

Isla de Sacrificios

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Isla de Sacrificios
Közigazgatás
Ország Mexikó
államVeracruz
KözségVeracruz és Boca del Río határánál
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
FekvéseMexikói-öböl
Hosszúság0,45 km
Szélesség0,198 km
Tengerszint feletti magasság5,0 m
Elhelyezkedése
Isla de Sacrificios (Mexikó)
Isla de Sacrificios
Isla de Sacrificios
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 10′ 32″, ny. h. 96° 05′ 31″19.175556°N 96.091944°WKoordináták: é. sz. 19° 10′ 32″, ny. h. 96° 05′ 31″19.175556°N 96.091944°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Isla de Sacrificios témájú médiaállományokat.

Az Isla de Sacrificios (spanyol nevének jelentése: áldozatok szigete) a Mexikói-öböl egyik partközeli kis szigete, amely a mexikói Veracruz városhoz van a legközelebb.

Leírás

[szerkesztés]

A sziget a Mexikói-öbölben található, Veracruz városának partjaitól mintegy másfél kilométer távolságra, a forgalmas kikötőtől délkeleti irányban néhány km-re. Hossza körülbelül 450, szélessége 198 méter.[1]

Nevét onnan kapta, hogy a spanyol hódítás előtti időkben az őslakók szent helyként tisztelték, ahol gyakran emberáldozatokat mutattak be isteneiknek. A halottakat is a szigeten temették el. Az egykori oltárnak mára a maradványai sem látszanak, és abból a katonai kórházból, amit később a spanyolok építettek, szintén alig maradt néhány faltöredék, valamint az egykori puskaportároló is szinte teljesen megsemmisült. A francia megszállás idején egy obeliszk formájú emlékművet emeltek itt, ma pedig emellett és egy világítótorony mellett csak néhány olyan ház található a szigeten, ahol a dolgozók és az őrök tartózkodnak.[1]

A sziget és a közvetlen környezetében található korallzátonyok gazdag élővilággal rendelkeznek, amely azonban igen érzékeny, és nagy károkat okoz benne mind a tengerbe ömlő szennyezett víz, mind a korábban nagy méreteket öltő emberi beavatkozás: a kikötőépítés és a halászat miatti zátonyrombolás éppúgy, mint a kereskedelmi és kézműves célokra történő korallgyűjtés (-lopás). Emellett a körülbelül 700 éves, eltemetett és még teljesen fel nem tárt régészeti emlékek is kiemelkedő, de veszélyeztetett értéknek számítanak, emiatt 1983-ban (több mint 50 tonna szemét összegyűjtése után) a szigetet lezárták a látogatók elől, ezzel is elejét véve a turistaáradat által okozott károknak. Az idő múlásával egyre többen lettek azonban, akik újra meg akarják nyitni a szigetet, mert a turizmusból bevételeket remélnek.[1]

Az 1983-as lezárás előtt a gazdag élővilág teljesen visszaszorult, de azóta jórészt regenerálódott: 123-fajta vörös- és 70-féle zöldmoszat, 52-féle puhatestű és 256 halfaj él itt, és számos madár, köztük vándormadarak találnak maguknak menedéket a szigeten, összesen 81 faj. A hüllők öt neméből figyeltek meg példányokat, többek között a közönséges cserepesteknős is hosszú idő után visszatért tojást rakni a szigetre.[1]

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. a b c d La isla en disputa (spanyol nyelven). La Jornada UNAM, 2005. október 31. (Hozzáférés: 2017. április 24.)
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy