Ugrás a tartalomhoz

Jánoky-Madocsányi Gyula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jánoky-Madocsányi Gyula
Született1877. július 26.
Egeripuszta[1]
Elhunyt1947. szeptember 13. (70 évesen)
Egeripuszta[1]
Állampolgársága
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1906. május 21. – 1910. március 21.)
  • Nyitra vármegye főispánja (1917. július 15. – 1918. december 29.)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1898)
SablonWikidataSegítség

Ráhói, madocsáni és kelemenfalvi Jánoky-Madocsányi Gyula Viktor Pál (Pográny-Egeri puszta, 1877. július 26.[2] - 1947. szeptember 13.) Nyitra vármegye főispánja, országgyűlési képviselő.

Élete

[szerkesztés]

Az egri pusztai Jánoky családhoz házasság révén kapcsolódott a liptói Madocsánból származó Madocsányi család. Id. Madocsányi Gyula 1876-ban engedélyt kért és kapott a Jánoky-Madocsányi név felvételére.[3] A család 1961-ben kihalt.[4] Szülei id. Jánoky-Madocsányi Gyula a nyitramegyei vívó- és torna-egylet igazgatója[5] és Rudnyánszky Johanna voltak.

Előbb a nyitrai Katolikus elemi fiú- és leányiskolába járt, majd középiskolai tanulmányait a budapesti piarista főgimnáziumában végezte. 1894-ben érettségizett,[6] majd a jogot a bécsi és a Budapesti Egyetemen végezte. Budapesten államtudományi államvizsgát tett.

1906-ban a trencsén vármegyei báni választókerület országgyűlési képviselője lett néppárti programmal. A naplóbiráló bizottság tagja volt.

1917. augusztus 16-tól Nyitra vármegye főispánja, e minőségében ő nevezte ki Steiner Gyula érsekújvári polgármestert 1918-ban.[7]

Nyitra vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a Pogrányvidéki Hitelszövetkezet és a Pogrányvidéki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósági tagja volt. A Nyitrai Katolikus Kör elnöke,[8] és a pogrányi római katolikus iskolaszék elnöke volt.[9] Az 1935-ös pogrányi iskolaépítésnél is a fő adományozók között volt.[10] a csehszlovák államfordulatkor a nyitrai keresztényszocialisták elnöke volt.[11]

A csehszlovákiai Országos Keresztényszocialista Párt egyik meghatározó alakja.[12] Az 1925-ös ún. érsekújvári egyezmény[13] által felállított pártközi vezérlő bizottság választott tagja volt.[14] Vele szemben Szüllő Gézát választották meg az OKP elnökévé,[15] s a Lelley-féle nyugatszlovenszkói keresztényszocialista párt kiválása után az OKP kizárta e frakció vezetőit. Lelley csoportja a választásokon alulmaradt.[16]

Nyitraegerszegen élt, az Eucharisztikus Világkongresszus csehszlovákiai magyar előkészitő bizottságának delegáltja volt.[17] 1923-tól a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőbizottságának tagja.[18] Az Alkotmány napilap vezércikkírójaként is dolgozott.

Nagybátyjai a negyvennyolcas hős Jánoky Viktor és Jánoky Imre. Felesége a kalászi Weisz Natália. Hamvait családtagjaihoz és gyermekeihez hasonlóan az egerpusztai Megfeszített Megváltó kápolna sírboltjában helyezték el, melyet ismeretlen tettesek feldúltak.[19][20] [21] [22]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  2. familysearch.org Pográny r.k. kereszteltek anyakönyve 1877, p. 120 No. 51.
  3. Kempelen Béla 1913: Magyar nemes családok V, 242.
  4. pohranice.sk; A család levéltári iratanyaga korábban Bajmócon, ma a Nyitrai Állami Levéltárban található.[1]; Richard Marsina 1957: A Mezőgazdasági Levéltár munkájáról (Archivni Časopis 1956, 206–214. Levéltári Híradó 7, 211.
  5. Szinnyei
  6. 1940 A Magyar Kegyestanítórend Budapesti Gimnáziumának Évkönyve az 1939-40. iskolai évről. Budapest, 113.
  7. Érsekújvár városbírái és polgármesterei
  8. Prágai Magyar Hírlap 7/85, 7 (1928. április 12.); 12/107, 6 (1933. május 10.)
  9. Reprezentačný lexikon Slovenska a Podkarpatskej Rusi. Bratislava, 415.
  10. PMH 14/205, 2 (1935. szeptember 7.)
  11. Kiss Balázs 2008: Államfordulat Nyitrán, 1918-1923. Kisebbségkutatás 17/2, 264. Vö. 2002 Fórum 4/2, 163, 167.
  12. Bukovszky László: Lelley Jenő jobbkeze. Kaiser Gyula politikai életpályája.
  13. Flachbarth Ernő 1928: A magyarság politikai élete cseh uralom alatt. Magyar Szemle 4/1, 98–108.
  14. Komáromi Lapok 1925. január 8., 1-2.[2]
  15. Uj Közlöny 47/199, 1 (1925. augusztus 28.); Határszéli Ujság 18/36, 1 (1925. szeptember 6.)
  16. Urr György 1930: A szlovenszkói magyar politika tíz esztendeje (1919-1929) . Košice, 8.
  17. PMH 16/272, 5 (1937. november 28.)
  18. PMH 2/103, 4 (május 6.)
  19. csemadok.sk
  20. csemadok.sk
  21. mek.hu
  22. Jánoky család

Források

[szerkesztés]
  • Fabro HenrikUjlaki József 1906 (szerk.): Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 130.
  • Fehér Sándor 1995: Pográny – Pohranice (1075-1995). Pográny Község Önkormányzata, Pográny.

További információk

[szerkesztés]
  • Fehér Sándor 2014: Ibolyáját a kelő tavasznak tegyük a honvéd sírjára, Nyitra fiai! Az 1848/49-es szabadságharc nyitrai emlékezete. Nyitra.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy