Ugrás a tartalomhoz

Jak–100

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jak–100
A Jak–100 háromnézeti rajza
A Jak–100 háromnézeti rajza

Funkciókönnyű többcélú helikopter
Gyártó115. sz. repülőgépgyár
TervezőJakovlev (OKB–115)
Gyártási darabszám2 db (prototípus)

Első felszállás1948. május 8.
A Wikimédia Commons tartalmaz Jak–100 témájú médiaállományokat.

A Jak–100 (oroszul: Як-100) szovjet többcélú szállító helikopter, melyet a Jakovlev tervezőirodában fejlesztettek ki az 1940-es évek végén. Két prototípusát építették meg, sorozatgyártására nem került sor. Jak–22 jelzéssel is ismert.

Története

[szerkesztés]

A Jakovlev tervezőiroda a koaxiális rotorelrendezésű S típusú helikopterrel szerzett tapasztalatok alapján kezdett hozzá 1947-ben a egy könnyű többcélú helikopter kifejlesztéséhez. A helikoptert a Mil tervezőirodánál (OKB–329) fejlesztett hasonló feladatkörű, később Mi–1 típusjelzéssel gyártott helikopter versenytársának szánták. A megjelenésében a Sikorsky S–51-re emlékeztető helikopternek két változatát tervezték: egy háromszemélyes szállító változatot (egy pilóta és két utas, vagy rakomány), valamint egy gyakorló változatot kettőzött kezelőszervekkel.

Az első, kettőzött kezelőszervekkel ellátott, Jak–22 jelzést kapott prototípus 1948-ban készült el a moszkvai 115. sz. repülőgépgyárban. 1948. május 8-án hajtották végre a géppel az első felszállást. Novemberben, a Mi–1-gyel párhuzamosan kezdődött el a gyári berepülési programja. Ennek során a gépnél vibráció, a rotorlapátokon flatter-jelenség lépett fel. Ezeket a hibákat később kiküszöbölték. A tömegközéppontot kissé hátrébb tolták és módosították a rotorlapátokat. Az, új rotorral ellátott, ez elsőnél kissé nehezebb második prototípus 1949 júliusában repült először. A második prototípus háromszemélyes volt.

A gyári tesztelést 1950 júniusában fejezték be, majd átadták a Szovjet Légierő Tudományos Kutatóintézetének (NII), ahol 1950 második felében végrehajtották a géppel a repülési próbákat. A tesztek alapján a gép jó értékelést kapott. Stabilnak, könnyen kezelhetőnek bizonyult egy átlagos képzettségű pilóta számára. A gépet ezek alapján ugyan sorozatgyártásra alkalmasnak találták, de a kormány ekkor már döntött a konkurens Mi–1 sorozatgyártásáról, így a Jak–100-as csak prototípus szintjén maradt.

Műszaki jellemzői

[szerkesztés]

Hagyományos elrendezéső, egy főrotorral és egy farokrotorral rendelkező helikopter. A sárkányszerkezet teljesen fémépítésű, a fő- és a farokrotor lapátjai egyaránt fából készültek.

Műszaki adatok (első prototípus)

[szerkesztés]

Geometriai méretek és tömegadatok

[szerkesztés]
  • Főrotor átmérője: 14,5 m
  • Törzshossz: 13,91 m
  • Üres tömeg: 1690 m
  • Maximális felszálló tömeg: 2090 kg
  • Üzemanyag: 228 l
  • Száma: 1 db
  • Típusa: AI–26GRFL héthengeres léghűtéses csillagmotor
  • Legnagyobb teljesítmény: 575 LE

Repülési jellemzők

[szerkesztés]
  • Maximális sebesség: 170 km/h
  • Maximális repülési magasság
    • Lebegésben: 2720 m
    • Vízszintes repülésnél: 5250 m
  • Hatótávolság: 325 km

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Hasonló helikopterek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy