Jak–100

	Jak–100
	A Jak–100 háromnézeti rajza
Funkció	könnyű többcélú helikopter
Gyártó	115. sz. repülőgépgyár
Tervező	Jakovlev (OKB–115)
Gyártási darabszám	2 db (prototípus)
Első felszállás	1948. május 8.
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jak–100 témájú médiaállományokat.

A Jak–100 (oroszul: Як-100) szovjet többcélú szállító helikopter, melyet a Jakovlev tervezőirodában fejlesztettek ki az 1940-es évek végén. Két prototípusát építették meg, sorozatgyártására nem került sor. Jak–22 jelzéssel is ismert.

Története

A Jakovlev tervezőiroda a koaxiális rotorelrendezésű S típusú helikopterrel szerzett tapasztalatok alapján kezdett hozzá 1947-ben a egy könnyű többcélú helikopter kifejlesztéséhez. A helikoptert a Mil tervezőirodánál (OKB–329) fejlesztett hasonló feladatkörű, később Mi–1 típusjelzéssel gyártott helikopter versenytársának szánták. A megjelenésében a Sikorsky S–51-re emlékeztető helikopternek két változatát tervezték: egy háromszemélyes szállító változatot (egy pilóta és két utas, vagy rakomány), valamint egy gyakorló változatot kettőzött kezelőszervekkel.

Az első, kettőzött kezelőszervekkel ellátott, Jak–22 jelzést kapott prototípus 1948-ban készült el a moszkvai 115. sz. repülőgépgyárban. 1948. május 8-án hajtották végre a géppel az első felszállást. Novemberben, a Mi–1-gyel párhuzamosan kezdődött el a gyári berepülési programja. Ennek során a gépnél vibráció, a rotorlapátokon flatter-jelenség lépett fel. Ezeket a hibákat később kiküszöbölték. A tömegközéppontot kissé hátrébb tolták és módosították a rotorlapátokat. Az, új rotorral ellátott, ez elsőnél kissé nehezebb második prototípus 1949 júliusában repült először. A második prototípus háromszemélyes volt.

A gyári tesztelést 1950 júniusában fejezték be, majd átadták a Szovjet Légierő Tudományos Kutatóintézetének (NII), ahol 1950 második felében végrehajtották a géppel a repülési próbákat. A tesztek alapján a gép jó értékelést kapott. Stabilnak, könnyen kezelhetőnek bizonyult egy átlagos képzettségű pilóta számára. A gépet ezek alapján ugyan sorozatgyártásra alkalmasnak találták, de a kormány ekkor már döntött a konkurens Mi–1 sorozatgyártásáról, így a Jak–100-as csak prototípus szintjén maradt.

Műszaki jellemzői

Hagyományos elrendezéső, egy főrotorral és egy farokrotorral rendelkező helikopter. A sárkányszerkezet teljesen fémépítésű, a fő- és a farokrotor lapátjai egyaránt fából készültek.

Műszaki adatok (első prototípus)

Geometriai méretek és tömegadatok

Főrotor átmérője: 14,5 m
Törzshossz: 13,91 m
Üres tömeg: 1690 m
Maximális felszálló tömeg: 2090 kg
Üzemanyag: 228 l

Motor

Száma: 1 db
Típusa: AI–26GRFL héthengeres léghűtéses csillagmotor
Legnagyobb teljesítmény: 575 LE

Repülési jellemzők

Maximális sebesség: 170 km/h
Maximális repülési magasság
- Lebegésben: 2720 m
- Vízszintes repülésnél: 5250 m
Hatótávolság: 325 km

Kapcsolódó szócikkek

Hasonló helikopterek

Források

Yefim Gornon, Dmitry Komissarov, sergey Komissarov: OKB Yakovlev – A History of the Design *Bureau and its Aircraft, Midland Publishing, 2005, ISBN 1 85780 203 9, pp. 351–352.
Bill Gunson, Yefim Gordon: Yakovlev Aircraft since 1924, Putnam Aeronautical Books, London, 1997, ISBN 0 85177 872 0, p. 126.
A Jak–100 az Ugolok nyeba (Airwar.ru) repülő enciklopédia oldalán (oroszul)

Sablon:Jakovlev m v sz Jakovlev-repülőgépek
Vadászrepülőgépek	Jak–1 Jak–3 Jak–7 Jak–9 Jak–15 Jak–17 Jak–19 Jak–23 Jak–25 Jak–28 Jak–38
Bombázó repülőgépek	Jak–2 Jak–4 Jak–28
Szállító repülőgépek	Jak–6 Jak–8 Jak–10 Jak–12 Jak–18T Jak–40 Jak–42 Jak–58 Jak–112
Felderítő repülőgépek	Jak–25 Jak–27 Pcsela
Helikopterek	Jak–M11FR–1 Jak–100 Jak–24
Gyakorló repülőgépek és műrepülőgépek	UT–1 UT–2 Jak–7 Jak–11 Jak–17 Jak–18 Jak–28 Jak–30 (1960) Jak–32 Jak–50 (II) Jak–52 Jak–53 Jak–54 Jak–55 Jak–130 Jak–152
Vitorlázó repülőgépek	AVF–10 AVF–20 Jak–14
AIR sorozat	AIR–1 AIR–2 AIR–3 AIR–4 AIR–5 AIR–6 AIR–7 AIR–8 AIR–9 AIR–10 AIR–11 AIR–12 AIR–13
Kísérleti repülőgépek	VVP–6 Jakovlev EG Jak–5 Jak–13 Jak–16 Jak–19 Jak–20 Jak–25 (I) Jak–26 Jak–30 (I) Jak–36 Jak–41 Jak–43 Jak–44 Jak–46 Jak–50 (I) Jak–141 Jak–200/Jak–210