Joseph M. Scriven
| Joseph Medlicott Scriven | |
| Született | 1819. szeptember 10. Banbridge, Írország |
| Elhunyt | 1886. augusztus 10. (66 évesen) Port Hope, Ontario, Kanada |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | ír |
| Foglalkozása | tanár, író, költő, igehirdető |
| Iskolái | Trinity College |
| Halál oka | vízbe fúlás |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Joseph Medlicott Scriven (Banbridge, Írország, 1819. szeptember 10. – Port Hope, Ontario, Kanada, 1886. augusztus 10.) ír költő, aki az egyik legismertebb újkori keresztyén himnusz, az "Ó, mily hű barátunk Jézus" szerzőjeként ismert.[1][2]
Élete
[szerkesztés]Joseph M. Scriven 1819-ben született egy jómódú írországi családban Banbridge-ben, Down megyében. Dublinban a Trinity College-ben szerzett diplomát 1842-ben. Az ezt követő évben jegyezte el menyasszonyát, aki azonban az esküvő előtti napon lovas baleset miatt vízbe fulladt.[3] 1845-ben, 25 éves korában, elhagyta szülőhazáját és Kanadába vándorolt ki. Ekkor az ontáriói Woodstock nevű faluban telepedett le. Az ország elhagyásának valószínűleg két oka lehetett: a Keresztyén Testvérgyülekezet (Plymouth Brethren) indíttatására melyhez ekkor csatlakozott, illetve a családjával megromló kapcsolat miatt is. Első alkalommal csak rövid ideig maradt Kanadában egy betegség miatt, de 1847-ben véglegesen kint maradt.
1855-ben már az ontáriói Bewdley-ban, Port Hope-tól északra élt James Sackville-lel, barátjával, mikor arról kapott hírt, hogy édesanyja súlyos beteg lett. Levelében egy vers is volt, mellyel édesanyját bátorította, hogy "Szüntelenül Imádkozzatok". Később Charles Crozat Converse megzenésítette a verset és "Ó, mily hű barátunk Jézus" címmel ismert himnusz lett. Scriven-nek soha nem állt szándékában, hogy ezt aművét kiadja vagy terjessze, mégis az egyik legelterjedtebb modern himnusz lett és keresztyének milliói éneklik szerte a világon.[4]
1857-ben Port Hope-ba költözött, ahol újra szerelmes lett, de 1860 augusztusában menyasszonya hirtelen megbetegedett tüdőgyulladásban és meghalt.
Egész életét Isten szolgálatának szentelte: igét hirdetett, gyerekeket korrepetált, tanított, rászorulóknak segített ház körüli munkákban (pl. tűzifa fűrészelés). A vasúti építkezéseken az ott dolgozóknak a Bibliából olvasott. Az emberek szerették őt szelídsége, igazságszeretetet és segítőkészsége miatt.[5]
1869-ben Scriven megjelentetett egy gyűjteményt "Himnuszok és más versek" címmel, mely 115 költeményt tartalmazott, de nem volt benne az "Ó mily hű barát a Jézus".[6]
Scriven 1886-ban, 66 évesen halt meg, halálának oka fulladás volt. Nem ismert pontosan, hogy baleset érte vagy öngyilkos lett. A halála előtti napokban beteg volt és valószínűleg a forró augusztusi éjszakán szeretett volna megfürödni a közeli tóban, de elájulhatott.[5] Egy barátja így emlékezett vissza: "Éjfél körül hagytuk magára. Én a szomszéd szobában voltam, nem aludtam, hanem ébren voltam és vártam. El tudja képzelni, mennyire meglepődtem, mikor átmentem később és üresen találtam a szobáját. Mindenhol kerestük, de nem találtuk nyomát, majd csak kicsivel dél után találtuk meg a vízben, a part közelében, de a teste akkor már élettelen volt és hideg."[7] Második menyasszonya mellé temették el Bewdley-ben.
Emlékezete
[szerkesztés]Egy magas obeliszket emeltek sírja fölé, melyen ének idézet és a következő felirat található:
Ezt az emlékművet Joseph Scriven, B. A., emlékére emelték himnuszának szerelmesei, amely fel van vésve ide, és ez legszebb emléke. Született Seapatrick, Down megye, Írország, 1819. szept.10., kivándorolt Kanadába 1844-ben. Elhunyt Bewdley-ben, a Rice-tóban 1886. augusztus 10-én, itt van eltemetve. Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meg fogják látni az Istent.
Egy emléktábla található a Port Hope-Peterborough autópálya mellett a következő felirattal:
Négy mérföldre északra, a Pengally temetőben fekszik az emberbarát és szerzője annak a remekműnek melyet Port Hope-ban írt 1857-ben. A megzenésítés Charles C. Converse, egy jól képzett, sokoldalú, sikeres keresztény zeneszerző nevéhez köthető, akinek a tehetsége túlmutatott a professzionális zenén. Karl Reden néven számos szakmai cikket írt sok témában. Habár kiváló zenész és zeneszerző volt, és sok a művét adták elő híres amerikai kórusok még életében, mégis legemlékezetesebb műve egy egyszerű dallam ami jól illeszkedik Scriven szövegéhez.
Egy cikk jelent meg a Banbridge-i Krónikában a néhai J. Harris Rea tollából, aki egy jól ismert helyi történész.
Joseph Scriven úgy ismert mint az a keresztyén aki szolgál társai felé. A Ballymoney házban született Banbridge-ben, és 1819. szeptember 10-én keresztelték meg. Keresztelési anyakönyvi bejegyzése a seapatrick-i Parish templomban található, Banbridge-ben, az írországi Down megyében, ahol édesapja John Scriven a királyi haditengerészet kapitánya kétszer volt templomi gondnok. Édesanyja, Jane Medlicott, wiltshire-i plébános, a Joseph Medlicott testvére volt. Joseph Scriven-t Mr. Leslie keresztelte meg és a keresztelési bejegyzést Jame McCreight írta alá mint segédlelkész.
Egy emlékművet emeltek a Downshire téren a Banbridge-i Kerületi Tanács, illetve egy ólomüveg ablakot is ajánlottak fel Scriven tiszteletére, a felajánlást Henry Scriven püspök tette, aki ük-ükunokája Joseph Scriven-nek. Joseph-nek két öccse és egy húga volt—George 1821-ben, John 1823-ban, Catherine Anne Mary, pedig 1825-ben született.
A populáris kultúrában
[szerkesztés]Lukas Média LLC egy egész estés dokumentumfilmet adott ki "Barátok Jézusban, Cecil Frances Alexander és Joseph Scriven történetei és himnuszai" címmel 2011-ben. A 45 perces dokumentumfilm részletesen mutatja be Joseph M. Scriven életét és hatását a modern keresztyén énekekre.[8]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Joseph_M._Scriven című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ How an eccentric but compassionate Irishman wrote one of our great hymns
- ↑ Bailey Albert Edward - The Gospel in Hymns (1950) Charles Scribner's sonsn, New York,pp. 405–406
- ↑ 101 Hymn Stories written by Kenneth W. Osbeck
- ↑ Tongan book "'Ē ke u 'eleli afe mai!" written by Siupeli Taliai
- ↑ a b Dictionary of Canadian Biography
- ↑ Scriven, Joseph, Christian Classics Ethereal Library, Hymn Writers of the Church
- ↑ How Did Joseph M. Scriven Come to Drown? Christian History Institute
- ↑ Friends in Jesus - Dokumentumfilm - FishFlix
