Környezetbarát jelölés
A környezetbarát vagy zöld (angol nyelven environmentally friendly, eco-friendly, nature friendly vagy green) megjelölést olyan termékekre, szolgáltatásokra, törvényekre, előírásokra, politikákra vagy szokásokra alkalmazzák, amelyek minimális hatással vannak a környezetre, a lehető legkisebb mértékben károsítják vagy szennyezik azt.[1]
A fogyasztók és a társadalom tájékoztatása érdekében a környezetbarát termékeket feltűnő, legtöbbször zöld színű logóval jelölik, azonban a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ezt a megnevezést nem tartja megfelelően definiáltnak, mivel nincs egy nemzetközileg elfogadott szabvány a környezetbarát termékek azonosításához.[2]
Története
[szerkesztés]A termékek és szolgáltatások környezetbarát címkével történő jelölése az 1970-es években kezdődött, párhuzamosan a környezetvédő mozgalmak erősödésével. A címkék kormányzati szabályozása az Egyesült Államokban és Kanadában sokat segített, hogy azok tartalommal töltődjenek meg és a tudatos, vagy környezettudatos fogyasztás fellendülésének köszönhetően mind több és több helyen és iparágban kerülnek bevezetésre hasonló címkék az 1990-es évek óta.
Helyi változatai
[szerkesztés]Európa
[szerkesztés]
Az Európai Unión belül a gyártók önként csatlakozhatnak az EU Eco-label rendszeréhez.[3] Az EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) egy hasonló kezdeményezés vállalatok és más szervezetek részére,[4] amely tanusítja, hogy a vállalat egésze környezetbarát módon működik.[5] Németországban 1978. óta használják még a Kék Angyal címkét a környezetbarát termékek megjelölésére, a német környezetvédelmi szabványok alapján.[6]
Az Északi Hattyú (hivatalos megnevezése: Nordic Ecolabelling) Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország által működtetett környezeti címkézési rendszer. 1988-ban alapították és mára több, mint 1200 vállalat termékeit minősítették.[7]
Magyarországon 1994-ben alapított környezeti címkézési rendszert a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium az 1995. évi LIII. törvénnyel.[8] A "Környezetbarát termék"[9] címke odaítéléséhez szükséges minősítő rendszer jogi alapját a 9/2004. (V. 25.) KvVM rendelettel módosított 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet adja, míg a tanúsítást a Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. koordinálja. 2010 júniusában összesen 47 cég 333 terméke használhatta a címkét[10]
Észak-Amerika
[szerkesztés]Az Egyesült Államokban elfogadott és széles körben elterjedt szabványok híján a környezetbarát címkét sokkal szabadabban használhatják a vállalatok, ezért az így megjelölt termékekkel szemben óvatosnak kell lenni. A "környezetbarát" megnevezésnek sincs elfogadott definíciója, bár egyes szövetségi hivatalok kiadták saját útmutatásukat ezzel kapcsolatban.[11]
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hatósága (United States Environmental Protection Agency) például ezt a kifejezést hasznavehetetlennek nyilvánította, mivel ennek alapján nem lehet egyértelműven megítélni, hogy egy adott termék vagy szolgáltatás milyen hatással van a környezetre.[2]
A kanadai kormányt 1988-ban létrehozta az Environmental Choice Program-ot,[12] amely az ISO 14024 szabvány alapján minősíti a termékeket és szolgáltatásokat, és csak a minősített termékek használhatják ezt megnevezést.[13] A kanadai "ecologo" az ISO besorolása szerint az 1-es típusú termékjelzés.
Nemzetközi kezdeményezések
[szerkesztés]Az Energy Star nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése. A rendszer legfőbb kritériuma az energiahatékonyság, terméktípusonként kell energiafelhasználási követelményeknek megfelelni.[14] Az "Energy Star" programot az Egyesült Államokban alapították, de ma már az EU-ban, Kanadában Japánban, Új-Zélandon és Tajvanon is működik.[15]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Környezetvédelem
- Környezetszennyezés
- Környezet-gazdaságtan
- Környezeti hatásvizsgálat
- Környezettudatosság
- Környezetpolitika
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- No Impact - környezetbarát életvitelhez hasznos tanácsokkal szolgáló weboldal
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az angol nature-friendly kifejezés meghatározását lásd itt: nature-friendly, Webster's New Millennium Dictionary of English, Preview Edition (v 0.9.7). Lexico Publishing Group, LLC.
- ↑ a b Labels -environmentally friendly. ecolabels. [2007. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
- ↑ Welcome to the European Union Eco-label Homepage. EUROPA. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
- ↑ EMAS. EUROPA. (Hozzáférés: 2007. július 10.)
- ↑ Minutes (PDF). EUEB Coordination and Cooperation Management Group. [2007. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
- ↑ Der Blaue Engel. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
- ↑ Nordic Ecolabel - History. [2010. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
- ↑ 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (PDF). Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. [2011. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
- ↑ Környezetbarát termékek lapja
- ↑ Környezetbarát termék védjegyhasználati joggal rendelkező termékek. [2010. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
- ↑ Environmental Claims. Federal Trade Commission, 2008. november 17. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
- ↑ Ecologo. [2013. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
- ↑ Environmental Choice (Canada). Environment Canada. [2007. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
- ↑ About Energy Star. Energy Star. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
- ↑ Who’s Working With ENERGY STAR? International Partners. Energy Star. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Environmentally friendly című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Dr. Fogarassy Csaba: A környezetvédelmi termékjelzések használata az EU-ban (PPT). (Hozzáférés: 2010. november 8.)