Ugrás a tartalomhoz

Kanadai átokhínár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kanadai átokhínár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Hídőrvirágúak (Alismatales)
Család: Békatutajfélék (Hydrocharitaceae)
Nemzetség: Elodea
Faj: E. canadensis
Tudományos név
Elodea canadensis
Michx.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kanadai átokhínár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai átokhínár témájú médiaállományokat és Kanadai átokhínár témájú kategóriát.

A kanadai átokhínár (Elodea canadensis) az békatutajfélék családjába tartozó, észak-amerikai eredetű vízinövény, amely az egész világon inváziós fajként terjed.

Megjelenése

[szerkesztés]

A kanadai átokhínár akár 3 méter hosszú, lebegő vagy legyökerező, évelő vízinövény. Hosszú, vékony (1,3–2 mm-es), sima felületű, törékeny szárát csomók tagolják, ezekből nőnek ki a vékony, fehér gyökerek. Az áttetsző levelek általában hármas örvökben ülnek a száron, a hajtás csúcsának közelében tömötten, igen közel egymáshoz; lejjebb 4–6 mm-enként; legalul átellenesen elhelyezkedve. A 7–12 mm-es levelek megnyúlt tojásdad vagy lándzsás alakúak, épszélűek vagy finoman fűrészesek; nem vagy csak alig csavarodnak meg.

Kétlaki, vagyis a termős és porzós virágok külön növényen helyezkednek el. A magányos virágok a felső levelek tövéből, két fellevél közül erednek. A virágnyak egészen hosszú, fonálszerű (ún. hypanthium). A virág 3 csésze- és 3 sziromlevélből áll. A porzósokban 9 porzó (a 3 belső porzó oszlopszerűen összenőve); a termősökben 3 bibe található. Az elliptikus csészelevelek 1 mm szélesek és 2–5 mm hosszúak; a fehér vagy halványrózsaszín, lapát alakú sziromlevelek 0,3-1,7 mm szélesek és 2,5 mm hosszúak.

Termése 5–6 mm-es, megnyúlt tojásdad alakú toktermés, végén kb. ugyanilyen hosszú csőrrel. A tokban 3–4 db, 4–5 mm-es, hengeres, csupasz felületű mag foglal helyet.

Hasonló, Magyarországon is előforduló faj az aprólevelű átokhínár, amelynek levelei megcsavarodnak, a levélörvök tövében vörös gyűrű látható és magja szőrös.

Elterjedése

[szerkesztés]

Észak-Amerikában őshonos az északi szélesség 25° és 60° között, Alaszkától Puerto Ricóig. Behurcolták Európába, Ausztráliába, Új-Zélandra, Dél-Afrikába valamint Közép- és Kelet-Ázsiába is. Európában először 1836-ban észlelték Írországban, hat évvel később pedig Skóciában is megjelent. Azóta az egész kontinensen elterjedt.

Magyarországon először 1885-ben írták le a Csepel-szigeten, egy elzárt Duna-ágban. Ezután a Duna mentén terjedt, majd észlelték a Rábában és a Balatonban is. Mára már a Tiszában és mellékfolyóiban is megtalálható, de a Dunántúlon egyelőre gyakoribb.

Életciklusa

[szerkesztés]

Július-augusztusban virágzik, de elsősorban vegetatívan szaporodik. Még Észak-Amerikában is csak ritkán érlel magot, Európában pedig, ahol csak nőivarú egyedei élnek, kizárólag ivartalan módon terjed. A letörött szárdarabok a víz hullámzásával, áramlásával vagy madarakra, hajókra tapadva szállítódnak tovább. A szárazon is kibírják egy napig. A hajtások legyökerezve azonnal növekedni kezdenek. A telet turion (sűrűn leveles, sok keményítőt tartalmazó, vastag kutikulájú ágvégi hajtás; ősszel tömegesen keletkeznek) formájában vészelik át. 1 m²-nyi iszapban ötezer turiont is összeszámoltak.

A kanadai átokhínár főleg álló- vagy lassan folyó vizek partmenti, sekélyebb részein fordul elő, max. 3 m-es vízmélységig. A tápanyagban gazdag, eutrofizálódó, inkább kissé lúgos kémhatású, kemény vizeket részesíti előnyben. Kisebb mértékben elviseli a víz szennyeződését.

Gyorsan növekvő, könnyen terjedő faj, amely tömeges előfordulásával elnyomja az őshonos fajokat, leárnyékolja a vizeket, csökkenti a víz áramlását és megnehezíti annak mezőgazdasági vagy rekreációs használatát. Másrészt viszont rejtekhelyet nyújt a halivadék és a gerinctelenek számára, amivel növeli a víziszárnyasok táplálékának mennyiségét. Akváriumban is szívesen tartják.

Források

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy