Kaptúra
A kaptúra (más néven „folyólefejeződés”) vízrajzi szakkifejezés, amely azt a jelenséget írja le, ahogyan egy mélyebben fekvő folyóvölgy oldalazó, vagy hátráló erózió révén elér egy másik, magasabban fekvő folyóvölgyet, és ennek során a folyó vize az alacsonyabban futó mederbe terelődik. Ez lehet egy hosszabb folyamat, amikor a víz kétfelé folyatja útját (bifurkáció), de hirtelen változás is, például ha egy árvíz alkalmával a víz átcsap, és ettől kezdve teljesen az új folyásirányt követi.[1]
Felszín alatti kaptúra
[szerkesztés]
A jelenség speciális változata a batükaptúra, amikor a szomszédos folyó egy barlangrendszeren keresztül csapolja le a magasabban folyó vizet. Ez a barlangi vízfolyás idővel beomlások révén átalakulhat felszíni folyóvá.[1]
Elhagyott folyómeder
[szerkesztés]A folyómeder-szakasz, amely a kaptúra miatt víz nélkül marad, kiszárad; nemzetközileg használt angol kifejezéssel wind gap-nek nevezzik, magyar kifejezés erre még nem született. Annak a változatnak, amelyben marad némi vízfolyás, „water gap” a neve. Hegyvidékeken, pl. a Sziklás-hegységben ezek a topográfiai alakzatok különösen alkalmasak voltak utak építésére.[forrás?]
Magyarországon
[szerkesztés]A kaptúra magyarországi példája, például a régi, rövid Zala folyó hátravágódása, amely elérte a Marcal völgyét, és „lefejezte” a Marcal addigi folyását (Zala-kaptúra, türjei kaptúra).[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b A Duna-Rajna háború, Dunai Szigetek blog, 2012. december 16.
- ↑ A Marcal folyó múltja – I. rész: Őstörténet. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaptúra témájú kategóriát.- Telbisz Tamás: A vízcsepp útja, avagy bonyodalmak egy egyszerű fogalom körül, Természet Világa, 2008, 139. évf., 1. sz.
- Bifurkáció és batükaptúra - A Donauversickerung-jelenség, Dunai Szigetek blog, 2011. augusztus 19.
