Ugrás a tartalomhoz

Katonacsászárok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Katonacsászárok korának nevezzük a Római Birodalom történetének 235284 közti szakaszát, Severus Alexander halálától Diocletianus trónszerzéséig, a 3. századi válság időszakában. Ebben az időszakban a dinasztikus uralkodási elv nem tudott érvényesülni, a császári címet többnyire saját katonáikra támaszkodva fellázadó hadvezérek ragadták magukhoz. A korszakban a gazdasági és igazgatási szempontból összeomló, járványoktól sújtott császárságot több fronton érték erős külső támadások (a rajnai határon a germán alemannok, a dunai határon különböző barbár népek – szarmaták, kárpok, gótok, basztarnák stb. –, végül Ázsiában az ekkor trónt szerző Szászánidák által uralt Újperzsa Birodalom mért súlyos csapásokat a rómaiakra.

A támadások nyomán, a válság mélypontján a császárság területe darabokra szakadt: létrejött az ún. Galliai Császárság (260–274), keleten pedig a gazdag kereskedőváros, Palmüra kebelezte be az együttműködést megszakító rómaiak területeit (267–273). A válságból való kilábalás, a császári hatalom és a területi egység helyreállítása Aurelianus (270–275) uralkodása idején nagyrészt végbement Dacia kiürítése és feladása árán, azonban tartós hatalmat csak az utolsó katonacsászár, Diocletianus tudott kialakítani.

A katonacsászárok korában az addig fennálló uralmi rend, a principatus – amelyben az uralkodók formálisan a köztársasági államforma keretein belül működtek, és a senatustól kapták meg a köztársaságkori kategóriákkal meghatározott főhatalmat – teljességgel kiüresedett. Diocletianus trónra lépve felszámolta az idejétmúlt és jelentőségét vesztett berendezkedést, és leplezetlen egyeduralmat vezetett be dominatus néven.

Katonacsászárok

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Omissi, Adrastos (2018): Emperors and Usurpers in the Later Roman Empire, Oxford University Press

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Roman usurper című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy