Kereskedelmi Világszervezet
| Kereskedelmi Világszervezet | |
 | |
 | |
| Alapítva | 1995. január 1. |
| Székhely | Genf, Svájc |
| Tagság | 164 ország[1] |
| Nyelvek | angol, francia, spanyol[2] |
| Főigazgató | Ngozi Okonjo-Iweala[3] |
| Költségvetés | 196 millió svájci frank[4] |
| Dolgozók száma | 640 |
| Elhelyezkedése | |
 Genf
Pozíció Svájc térképén
| |
 é. sz. 46° 07′ 12″, k. h. 6° 05′ 24″46.120000°N 6.090000°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 12″, k. h. 6° 05′ 24″46.120000°N 6.090000°E | |
| A Kereskedelmi Világszervezet weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kereskedelmi Világszervezet témájú médiaállományokat. | |
A Kereskedelmi Világszervezet (angolul World Trade Organization, franciául Organisation mondiale du commerce, spanyolul Organización Mundial del Comercio, röviden WTO) egy multilaterális kereskedelmi szervezet, melynek célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja az úgynevezett tarifális kereskedelmi akadályok (vámok, exportszubvenciók) és a nem tarifális kereskedelmi akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése illetve megszüntetése révén. A WTO 1995. január 1-jén jött létre az 1947-ben megkötött Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) utódaként. Céljai a GATT-éhoz hasonlóak, de állandó szervezet. A létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést 1994. április 16-án, a marokkói Marrakeshben írták alá.
Tagjai
[szerkesztés]Jelenleg 164 ország a tagja, utoljára 2016. július 29-én Afganisztán lépett be a szervezetbe. Tagja még az Európai Unió is, 1995. január 1. óta szerepel a listán. (A 27 tagállam képviselője az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa.)
A WTO főigazgatója 2021. március 1-jétől a nigériai Ngozi Okonjo-Iweala.[3]
A tagok kétharmadát a fejlődő országok teszik ki, amelyek az eddigi tapasztalat alapján csoportokba tömörülnek az értekezleteken. Az egyik legjelentősebb tömörülés a mexikói Cancún városában tartott WTO-értekezleten alakult ki, ez a G20 elnevezést kapta. A „húszak csoportja” többek között az agrárszubvenciók leépítését tűzte ki célul.
Magyarország az előd GATT tevékenységében 1966-tól megfigyelői státuszban vett részt. Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus következtében hazánkban nagyobb prioritást kapott a külkereskedelem, a külgazdasági kapcsolatok szélesítése, s mindez szükségessé tette a GATT-hoz való csatlakozásunkat. Az 1969-ben benyújtott csatlakozási kérelmünket – az új mechanizmus következtében érvényesülő aktív vámpolitika és vámrendszer elismeréseként – egyre több GATT-ország írta alá, így Magyarország 1973 szeptemberében a GATT 82. szerződő felévé vált. [5]
Céljai
[szerkesztés]
A WTO céljai között szerepel az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás elérése, a jövedelmek és a kereslet folyamatos növelése, továbbá a termelés és a külkereskedelem bővítése oly módon, hogy a világ erőforrásainak felhasználása optimális legyen. Ezen célok elérése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet a vámok és egyéb kereskedelmi akadályok jelentős mértékű leépítésén és a diszkriminatív elbánás felszámolásán munkálkodik. A kereskedelmi liberalizáció közgazdasági megindoklása a szabadkereskedelem sokrétű előnyein alapul.
Alapelvei
[szerkesztés]- Kölcsönösség (reciprocitás) elve: a tárgyalások során elért különféle kereskedelmi könnyítések viszonosságon alapulnak. Erre egyrészt azért van szükség, mert a saját nemzeti piac védelmének leépítése – bizonyos közgazdaságtani nézetek felfogásával ellentétben – a politikusok és egyes nemzetek szemszögéből nem feltétlen jelent előnyt. A politikusok sokkal inkább a más országokba való könnyített exportlehetőségekre hajlamosak fókuszálni. Másrészt a kölcsönösség elve alapján a társadalom is inkább hajlamos elfogadni a saját nemzeti piac védelmének feladását.
- Engedmények intézményesítése: a WTO írásos szerződésekben rögzíti a világ országai között elért kereskedelmi könnyítéseket, így ezek számonkérhetővé és ezáltal kötelező érvényűekké válnak. Az intézményesítés egyben azt is megnehezíti, hogy esetleges belpolitikai nyomástól vezéreltetve a politikusok utólag visszavonják egy-egy országnak vagy országcsoportnak tett kereskedelmi engedményeiket és újra elkezdjék védeni nemzeti piacaikat.
Így megoldhatóvá válik a nemzetközi kapcsolatokra oly jellemző fogolydilemma (mindkét résztvevő jobban jár, ha kooperál a másikkal – viszont egyiknek sem áll érdekében megtenni az első lépést, mert az csak akkor hoz neki hasznot, ha a másik utána ugyanígy cselekszik) és a "relativ gains problem" (csak addig éri meg egy országnak kooperálni, amíg senki nem tud nagyobb előnyre szert tenni ebből a kooperációból, mint ő maga). Más szóval a Kereskedelmi Világszervezet tevékenysége nem más, mint különféle külkereskedelmi engedmények meghatározott szabályok szerint történő és szerződésben biztosított cseréje. A tárgyalások során természetesen minden állam a saját nemzeti érdekeit próbálja meg érvényesíteni (például bizonyos kulcsfontosságúnak ítélt gazdasági szektorokat védeni), emiatt hosszú évekig elhúzódnak az egyes tárgyalási fordulók.
Tárgyalási fordulók (miniszteri konferenciák)
[szerkesztés]- "Kennedy-forduló" (1964-1967): itt elsősorban dömpingellenes intézkedésekről szóltak a tárgyalások.
- "Tokió-forduló" (1973–1979): a GATT tevékenységét kiterjesztették a nem tarifás kereskedelmi akadályok területére is (ez alatt beviteli korlátozásokat, exportszubvenciókat, negatív diszkriminációt és dömpinget értenek)
- "Uruguay-forduló" (1986–1993), a WTO létrehozatala (1995): itt a nemzetközi kooperációt a kereskedelempolitika egész területére kiterjesztették. Az áruk és szolgáltatások kereskedelmére, valamint a szellemi tulajdon védelmére vonatkozóan alapszabályokat fogadtak el.
Az 1986-ban kezdődő forduló helyszíne Punta del Este.
- "Doha-forduló" (2001–2006): az itt elfogadott Doha-menetrend (Doha Development Agenda) a nemzetközi kereskedelem erősítését, a piacok további megnyitását, valamint a fejlődő országok világkereskedelembe történő erősebb integrációját hivatott elősegíteni.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Members and Observers at WTO official website
- ↑ The WTO: Languages, Documentation and Information Management Division. WTO hivatalos weboldal. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
- ↑ a b Új vezető a Kereskedelmi Világszervezet élén (magyar nyelven). portfolio.hu, 2021. február 15. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
- ↑ „WTO Secretariat budget for 2011”, WTO official site (Hozzáférés: 2008. augusztus 25.)
- ↑ [1]
Források
[szerkesztés]- WTO – Weltpolitik.net (németül)
- A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium információi a WTO-ról
- A német gazdasági minisztérium információi a WTO-ról (németül)
További információk
[szerkesztés]
- A Kereskedelmi Világszervezet honlapja
- A WTO. Korlátlan világkereskedelem vagy szolidáris globalizáció?; szerk. Susan George, ford. Philippe Breuil, Farkas Péter; Napvilág, Bp., 2003