Keresztély Ágost
| Keresztély Ágost | |||||
| Győr, Esztergom püspöke | |||||
 | |||||
 | |||||
| Született | 1666. október 9. Moritzburg kastély, Zeitz | ||||
| Elhunyt | 1725. augusztus 23. (58 évesen) Regensburg | ||||
| Sírhely | Szent Márton-dóm | ||||
| Felekezet | római katolikus egyház | ||||
| Püspökségi ideje 1691 – 1707 | |||||
| Püspökségi ideje 1707. január 21. – 1725. augusztus 23. | |||||
| Keresztély Ágost a Catholic Hierarchy-n | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztély Ágost témájú médiaállományokat. | |||||
Keresztély Ágost (németül: Christian August von Sachsen-Zeitz) (Moritzburg kastély, Zeitz, 1666. október 9. – Regensburg, 1725. augusztus 23.) szász herceg; győri püspök és esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás.
Élete
[szerkesztés]A szász hercegi Wettin-ház sarja. Apja herceg Moritz von Sachsen-Zeitz (1619-1681), a Német Lovagrend türingiai parancsnoka, anyja herceg Dorothea Maria von Sachsen-Weimar (1641–1675) volt. Protestáns vallásban nevelkedett. Fiatal korában harcolt a török ellen, szász csapatokkal együtt részt vett Buda visszafoglalásában is.
Ezután papi pályára lépett és előbb Németország több városában Kölnben, Salzburgban, Eichstättben, Leobenben viselt egyházi hivatalt. 1695-ben I. Lipót győri püspökké nevezte ki. Mint I. Lipót és I. József bizalmi embere gyakran járt külföldi követségben. A tridenti zsinat határozatait végrehajtatta. 1698-ban bíboros lett. Előbb gróf kollegrádi Kollonich Lipót esztergomi érsek segéde lett, majd 1707-ben I. József esztergomi érsekké nevezte ki, de megtartotta a győri egyházmegye kormányzatát is. Ugyanekkortól haláláig betöltötte a királyi főkancellári tisztséget is.[1] 1714-ben III. Károly császár Keresztély Ágost esztergomi érseket és minden utódját a prímási székben birodalmi hercegi címmel ruházta fel, azóta viseli az esztergomi érsek a hercegprímási címet. Utolsó éveit a máriavölgyi kegyhely kolostorában töltötte, visszavonultan.
Császári parancsra megjelent a birodalmi gyűlésen, majd Regensburgban elhunyt. Pozsonyban a Szent Márton-dóm sírboltjában nyugszik.
Smaragd mellkeresztje, egy aranygyűrűje és egy kora barokk aranyozott monstranciája a Győri Egyházmegyei Kincstár állandó kiállításán látható. 1701-ben díszes ezüst keretbe foglaltatta a vérrel könnyező Mária-kegykép csodáját igazoló gyolcskendőt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai. (hely nélkül): Maecenas Könyvkiadó. 1988.
Irodalom
[szerkesztés]- Maczák Ibolya 2016: Keresztély Ágost temetése. In: Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Budapest
- Beke, M. (szerk.) 2003: Esztergomi érsekek. Budapest
- Győri életrajzi lexikon[halott link]
- A Pallas nagy lexikona[1]
- Kelemen Atanáz: Keresztély Ágost herceg katolikus restaurációs tevékenysége a győri egyházmegyében; s.n., Pannonhalma, 1931
| Előde: Kollonich Lipót |
Győri püspök
1695–1725 |
Utóda: Sinzendorff Fülöp Lajos |
| Elődje: Kollonich Lipót |
Esztergomi érsek
1707–1725 |
Utódja: Esterházy Imre |
