Khorat-fennsík
| Khorat-fennsík | |
 | |
| Tájkép a Khorat-fennsíkon | |
| Elhelyezkedés | Délkelet-Ázsia, Indokínai-félsziget |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 150 000 km² |
| Folyóvizek | Mun, Csi |
| Résztájegységek | Sakhon Nakhon-medence, Khorat-medence |
| Térkép | |
 | |
| A Khorat-fennsík Isan régió térképén | |
| Elhelyezkedése | |
 Khorat-fennsík
Pozíció Thaiföld térképén
| |
 é. sz. 15° 40′, k. h. 103° 10′15.666667°N 103.166667°EKoordináták: é. sz. 15° 40′, k. h. 103° 10′15.666667°N 103.166667°E | |
A Khorat-fennsík (thai nyelven: ที่ราบสูงโคราช) táj az Indokínai-félsziget északi részén, Thaiföld területén, az ország öt nagytájának egyike.[1] Az alacsony, széttöredezett felszínű fennsík Thaiföld Isan nevű történelmi régiójának ad helyt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]A fennsík területe kb. 150 000 km2, Thaiföld északkeleti részén fekszik. Északon és keleten hegyvidékek (Észak-Laosz hegyei, majd a Vietnámi-hegység) szegélyezik, melyeket a Mekong völgye választ el tőle.[2] Nyugaton és délen alföldek (a Csaoprhaja alföldje és a Kambodzsai-alföld) határolják, előbbitől a Phetcsabun (wd) (thaiul: ทิวเขาเพชรบูรณ์) és a Phang Hoei (wd) hegyláncai, utóbbitól a Dângrêk-hegység (Phanom Dang Raek, thaiul: ทิวเขาพนมดงรัก, khmerül: ជួរភ្នំដងរែក, wd)[3] választja el.
A dombsági jellegű fennsíkot az alacsony Phu Phan-hegység (thaiul: ทิวเขาภูพาน, wd) osztja két részmedencére: északi része a Sakhon Nakhon-medence, déli, nagyobb területe a Khorat-medence.[4]
Kialakulása
[szerkesztés]A táj felépítése egyedi egész Délkelet-Ázsiában, hisz legnagyobbrészt középidei homokkőtáblák építik fel. Legrégebbi, prekambriumi aljzatára ugyanis a triászban nagy vastagságú, vöröses színű homokkő rétegek rakódtak le. Ezek később különböző magasságig kiemelkedtek, majd a negyedidőszakban változó vastagságban fiatal üledékek (homok, agyag, folyóvízi kavics) telepedtek rájuk. A fennsík mai domborzata egyhangú. Csak a helyenként előforduló, a keményebb kőzetekből kipreparálódott kvarcitos homokkőből álló maradványhegyek teszik kissé változatosabbá. Átlagmagassága mindössze 200-300 méter, felszíne kelet felé, a Mekong völgye irányába enyhén lejt.[5]
Éghajlat és vízrajz
[szerkesztés]A terület éghajlata trópusi monszun. Hőmérséklete egész évben magas, a csapadékviszonyokat pedig a változó irányú monszunszelek határozzák meg. A Bengál-öböl felől érkező délnyugati monszun idején (áprilistól novemberig)[3] sok eső esik, míg a kontinens belseje felől fúj északkeleti monszun száraz évszakot ("tél") eredményez. Enyhe lejtése miatt a fennsík rossz lefolyású, így a nyári nagy esőzések idején jelentős része elmocsarasodik. A téli, száraz évszakban pedig olyan kevés a csapadék, hogy ugyanezeken a helyeken a mélyedések alján a só kicsapódik és összegyűlik a felszínen.[5] Legfontosabb folyói a Mun és mellékfolyója a Csi, melyek délkelet felé, a Mekongba folynak.[3]
Növényzet és gazdálkodás
[szerkesztés]A Khorat-fennsík természetes növényzete a szavanna.[6] Laterites talaja rossz minőségű, a hatalmas esőzések miatt kevés humuszt tartalmaz.[5] A fennsík az ország sűrűn lakott tájai közé tartozik.[7] Lakói lakói főleg szarvasmarhát, lovat és sertést tenyésztenek, gyapotot, rizst, földimogyorót, kukoricát és kendert termesztenek.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Thailand, Land, Encyclopedia Britannica
- ↑ Ázsia regionális földrajza 247. o.
- ↑ a b c d Khorat-Plateau, Encyclopedia Britannica
- ↑ Ulrich Schuler: Northeastern Thailand. [2021. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 22.)
- ↑ a b c Ázsia regionális földrajza 260. o.
- ↑ Ázsia regionális földrajza 251. o.
- ↑ Ázsia regionális földrajza 568. o.
Források
[szerkesztés]- Horváth Gergely-Probáld Ferenc-Szabó Pál (szerk.): Ázsia regionális földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, 2008, ISBN 9789632840215
- Probáld-Ferenc-Horváth Gergely (szerk.) Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998 ISBN 9634631614
- Dr. Papp-Váry Árpád (szerk.): Cartographia Világatlasz, Cartographia, Budapest, 2002 ISBN 9633525284CM
