Ugrás a tartalomhoz

Kilimandzsáró Nemzeti Park

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kilimandzsáró Nemzeti Park
Világörökség
Erdő a Marangu mászóút mentén
Erdő a Marangu mászóút mentén
Adatok
OrszágTanzánia
Világörökség-azonosító403
TípusTermészeti helyszín
KritériumokVII
Felvétel éve1987
Elhelyezkedése
Kilimandzsáró Nemzeti Park (Tanzánia)
Kilimandzsáró Nemzeti Park
Kilimandzsáró Nemzeti Park
Pozíció Tanzánia térképén
d. sz. 3° 00′, k. h. 37° 20′3.000000°S 37.333333°EKoordináták: d. sz. 3° 00′, k. h. 37° 20′3.000000°S 37.333333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kilimandzsáró Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

A Kilimandzsáró Nemzeti Park a világörökség részét képező nemzeti park Tanzániában, a Kilimandzsáró hegyén. Területe 753 négyzetkilométer (2°45'–3°25'D, 37°00'–37°43'K.)

A hegyet és erdőit az 1910-es években vadrezervátummá nyilvánította az akkor német gyarmati kormányzat. 1921-ben erdőrezervátum lett.

1973-ban a hegynek a faövezet feletti (2700 méter) részét nemzeti parkká minősítették és 1977-ben nyílt meg a látogatók számára. A nemzeti parkhoz a 2700 méter feletti részen kívül az erdőövezet hat sávja is hozzátartozik.

Az UNESCO 1987-ben vette fel a világörökségi listára.

Éghajlata

[szerkesztés]

A nemzeti park területén két esős évszak van: novembertől decemberig, illetve márciustól májusig. A legmelegebb időszak az év első negyede.

A hegyen felfelé haladva gyorsan csökken az átlagos csapadékmennyiség: az erdőövnél, 1830 méter körül évente 2300 milliméter, az erdőöv felső szegélyénél 1300 milliméter (Mandara menedékház), a Horombo háznál 3718 méteren már csak 525, a 4630 méteren elhelyezkedő Kibo háznál pedig 200 milliméter. Az északi lankák viszonylag kevesebb esőt kapnak. A tipikus szélirány délkeleti.

Vegetációja

[szerkesztés]

A Kilimandzsáró növényvilága öt fő zónára osztható:

  • Szavanna bozótos, a déli oldalon 700-1000 méteres, az északi lejtőkön 1400-1600 méteres magasságokig.
  • Sűrű szubmontán erdők a déli-délkeleti lejtőkön.
  • Montán erdőöv (1300-2800 méter (a szárazabb északi oldalon 1600 métertől).
  • Szubalpesi mocsarak.
  • Alpesi tőzegmocsarak.

A hegyen mintegy 2500 növényfaj él, ebből 1600 a déli lejtőkön, az erdőövezetben mintegy 900. Mintegy 130 fafaj él itt, a legnagyobb változatosságban 1800 és 2000 méter között. Mintegy 170 bozótfaj, 140 epifita (élősködő) növény, 100 lián faj és 140 spórás növény faj él a hegyen.

Délen és keleten az 1000 és 1700 méter közti zóna jelentős részét mezőgazdasági művelésre fogták és a természetes erdőnövényzet jórészt csak a vízmosásokban maradt fenn.

Faunája

[szerkesztés]

Az emlősök közül, többek közt él itt a fokföldi fakúszóborz (Dendrohyrax validus), a pusztai bóbitásantilop (Sylvicapra grimmia), a Delamere-bozótiantilop (Tragelaphus scriptus), a vörös bóbitásantilop (Cephalophus natalensis), a kafferbivaly (Syncerus caffer), az afrikai elefánt (Loxodonta africana), a fejdíszes cerkóf (Cercopithecus mitis), a királykolobusz (Colobus polykomos), a leopárd (Panthera pardus), a tanzániai bóbitásantilop (Cephalophus spadix) és a keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) is.

A madarak közül, többek közt él itt a szakállas saskeselyű (Gypaetus barbatus), a hegyi szuharbújó (Cisticola hunteri), a lobélia nektármadár (Nectarinia johnstoni), a örvös holló (Corvus albicollis) és az Abott-fényseregély (Cinnyricinclus femoralis) is.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Kilimanjaro
A Wikimédia Commons tartalmaz Kilimandzsáró Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

Angol nyelven:

Conservation Monitoring Centre:

pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy